Sziasztok! 

Köszöntünk titeket, a MozgásKlinika Podcast legújabb részeit látjátok. 

Szentiványi Rita, manuálterapeuta, gyógytornász, a MozgásKlinika alapítója, tulajdonosával beszélgetünk. És ennek a sorozatnak most azt a címet adtuk, hogy hétköznapi nyügeink, és olyan problémákat fogunk részről részre kibeszélni, átbeszélni, amikkel azt gondolom, hogy mindannyian találkozunk az életünk során valamikor valamilyen formában. Most a legelső ilyen téma, amit hoztunk, ez a nyaki fájdalom. Ugye sokunkkal előfordult már, hogy elfeküdtük a nyakunkat, húzó fájdalmat érzünk, vagy akár ilyen szúró fájdalmat, és ez tarthat akár néhány napig, de van olyan is, amikor hosszú-hosszú heteken keresztül érezzük ezt a nagyon kellemetlen érzést. Ez a nyaki fájdalom, vagy nyaki elfekvés, ez hogyan történik, vagy mi történik ilyenkor itt a testünknek ezen részén?

A páciensek úgy szoktak fordulni hozzánk, hogy azt, azt a panaszt említik, hogy felkeltem, és beállt a nyakam. Vagy már arra ébred, hogy hú, hát nagyon beállt a nyakam, alig tudom mozgatni a fejem. Ez általában egy izomgörcs okozta panaszt, tehát a legtöbb esetben izomhúzódás, izomgörcs okozza ezt a panaszt. Mikor alakul ki? Legtöbbször olyan párnán alszunk, ami picit magasabb, vagy egy olyan kanapén alszunk el, akár egy ilyen délutáni szundikáláskor, aminek a fejtámlája magasabb, ezért egy ilyen túlnyújtott helyzetbe kerülnek az izmok, tartósan abban a túlnyújtott helyzetben vannak, és ezért az izomnak ilyenkor a keringése csökken, ezáltal egy picit az oxigenizációja is csökken, és ezek a görcsök tudnak később egy ilyen fájdalom formájában és mozgásbeli elakadásban megjelenni. De előfordulhat ez tulajdonképpen ilyen hideg hatásra is, és azt is tapasztaltuk már, hogy hasonló érzet alakul ki akkor, hogyha mondjuk ilyen huzatos helyen ülünk, vagy a klíma nagyon ugye a nyakunkra fújódik, és ezáltal így nagyon hűvös levegő éri a nyakat, de természetesen a stressz is tud ilyen problémát okozni. Ez mind ilyen általános hétköznapi dolog. Hát elsősorban megijedni nem kell ettől, szóval általában ezek tényleg akár maguktól is elmúlnak, bár nagyon érdekes, hogy mikkel szoktak próbálkozni a páciensek, hogy csökkentsék a fájdalmaikat.

Egy picit még visszatérve, majd mindjárt rátérünk erre is, hogy mivel csökkentik a fájdalmat a páciensek. Itt említetted ugye, hogy egy magasabb párna, csak a magasabb párna okozhat, mondjuk, hogyha a reggeli nyaki fájdalomról beszélünk most, vagy az is probléma lehet, hogyha éppen nem tudom, nem alszik párnával, mert olyan is van, aki nem használ párnát, viszont ugyanúgy beáll a nyaka reggelre.

Hát ez egy nagyon érdekes kérdés. Valóban lehet, hogy önmagában az a tartós pozíció, hogyha párna nélkül alszunk, és nagyon lóg a fejünk, az ugyanilyen izomhúzódást okozhat. Én egyébként javaslom azt, hogy párna nélkül háton fekvő helyzetben aludjunk, az nagyon jót tesz tulajdonképpen ennek a nyaki régiónak. A túlságosan magas párna mindig sokkal ártalmasabb, mint hogyha nincs párna. Viszont tényleg igaz az, hogyha például oldalt fekvő helyzetben alszunk, akkor ha nincs párna a fejünk alatt, akkor előfordulhat, hogy lóg a nyakunk, és ezáltal jön létre ez a húzóérzés, ez a görcs ott azokban az izmokban.

Segíthet ez egy ilyen nyaki párna most, amit ugye utazáshoz is használunk, mondjuk autóban vagy repülőn?

Megfelelő alátámasztást nyújthat, és például pont az autóban utazás, vagy bármilyen ilyen vonaton, repülőn utazásnál, hogyha nagyon sokáig lóg a fejünk, miközben ugye elszundítunk, akkor ugyanígy beállhat ez a terület. Úgyhogy abszolút segíthetnek ezek a kis nyakpárnák. Nyilván itt is fontos megtalálni azt a méretet, azt a magasságot, ami kellően alátámaszt, de nem nyomja, nem feszíti ott azokat a területeket túl.

Na akkor térjünk is rá arra, hogy mikkel találkoztatok, milyen otthoni praktikákat vetnek be a páciensek egy ilyen helyzetben, hogyha mondjuk éppen nyaki fájdalmuk van, vagy elfeküdték a nyakukat.

Az egyik hiba, amit így általában terapeutaként észreveszünk, hogy azt hiszik, hogy akkor nem szabad mozgatni a fejünket, mert hogy ú, beállt a nyakam, ugye teljes testből fordulnak szegények ilyenkor. Én is tapasztaltam már ezt az életem során, tehát pontosan tudom, hogy milyen érzés. Teljes testből fordulva próbáljuk ugye kompenzálni ezeket a hiányzó nyakmozgásokat. Most az, hogy nem mozgatjuk, az sokkal rosszabb. Tehát, hogy az a legrosszabb, amit tehetünk, tehát mindenképp finom mozgásokat meg kell próbálni. Erre egy nagyon jó tanácsom az szokott lenni, hogyha már erre is így egyből rá is térhetünk, hogy háton fekvő helyzetben, egy teljesen sima felületen, a legjobb erre így egy szőnyegen feküdni, nagyon óvatosan ilyen rotációs irányba, tehát ilyen forgó fejfordítás irányában megpróbáljuk egy picit kimozgatni a nyakat. Abszolút így lazán. Tehát itt pont ez a lényeg, hogy nagy mozgásokat, hirtelen mozgásokat elkerüljünk, viszont az, hogy nem mozdítjuk, az fenntartja az izomban ezt a feszülő érzést, ezt a görcsöt. Tehát mindenképp érdemes kilazítani ezt a területet. Ezekkel a finom ringatásokkal, vagy ilyen kis óvatos, ahogy engedjük a fejünk súlyát jobbra-balra oldalra, ezekkel a ringatásokkal nagyon jól ki lehet lazítani ezt a területet, és már lehet, hogy ezt követően is sokkal könnyebb utána itt tartani a fejünket a helyén.

Ennek egyébként van valami időbeli korlátja? Tehát itt gondolok arra, hogy amig kellemes, vagy amikor már mondjuk nem, már igen, kellemetlen érzés ezt csinálni, akkor jobb, ha abba hagyjuk?

Általában ez nem kellemetlen érzés, úgyhogy szerintem ez inkább a gyakrabban, vagy többször szabály érvényesül ilyenkor. Tehát, hogy nem egy alkalommal kell így a nap folyamán hosszú ideig ringatni a fejünket, valóban, hanem érdemes inkább többször lefeküdni, és egy picit átmozgatni ezt a területet. De hogyha nem tudjuk megcsinálni, mert olyan helyen vagyunk, hogy nem tudunk lefeküdni háton fekvésben, például egy munkahelyen, vagy bármilyen környezetben, ahol ez nem kivitelezhető, hasznos lehet, hogyha egy pulóver, vagy egy nyilván télen azért sál, de hogy egy pulóver, vagy egy bármilyen textil, amivel picit meg tudjuk támasztani a nyakunkat, beakasztjuk ezt a tarkótáj részre, vagy a hajas fejbőr határához, tehát a tarkónkhoz, hogy tulajdonképpen ez a törölköző, vagy ez a sál, ez a pulóver levegye a terhet a fejünkről, és azáltal a karunkat azért tudjuk mozgatni. Azáltal, hogy a karunkkal segítjük a fej súlyát, és mozgatjuk ezt a textíliát, megpróbáljuk egy picit hátrahajtani, vagy akár egy picit oldalirányba elfordítani a fejünket. Ez egy olyan segítség, mintha egy terapeuta fogná tulajdonképpen a fejet, segíteni, hogy a koponya súlya egy picit könnyebb legyen, és azáltal mozgatnánk át ezt a nyaki régiót. De a titok az az, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a mozgást, tehát minél, amint észleljük ezt a tünetet reggel, hogy beállt a nyakunk, akkor nem az lesz a nap során a megoldás, hogy akkor ma nem mozgatjuk a fejünket, és minden törzsből próbálunk meg, mert annál tovább fennmaradhat akkor ez a kellemetlen érzés. Minél hamarabb elkezdjük átmozgatni ezt a területet, ilyen óvatosan és finoman, fokozatosan nyilván, akkor annál hamarabb megszabadulunk ettől a kellemetlen érzéstől.

Nyilván elsőként azért nem mernek mozdulni, vagy nem tudják az emberek mozgatni, mert hogy fájdalmat érez, amikor éppen fordítaná a nyakát. Tehát hogy elsődleges probléma szerintem itt van, ezért nem mernek semmilyen mozgást csinálni.

Hát főleg azért, mert ugye általában felkelünk, és akkor mikor már felkeltünk, akkor a koponya súlya egy teher a nyaki szakaszra. De ha levesszük a koponya súlyát, akkor viszont könnyen át tudjuk, akár fájdalom határig, vagy fájdalommentesen, tehát hogy így addig a határig, amíg még nem éles a fájdalom, finoman át lehet ezt mozgatni. Ezt tapasztalatból tudjuk, tehát ezt mindenképp érdemes megpróbálni. Ami még segíthet ilyenkor, a meleg. Akár ha megpróbáljuk ellazítani magunkat egy meleg fürdőben, nem kifejezetten forró, de melegebb fürdőben, ami ugye szintén lazítja az izmokat. Az is segíthet, vannak olyan páciensek, akiknél egy melegvizes borogatás segíti oldani ezt a területet. Hogy a nyakba akaszt valami olyan kis törölközőt, kis konyharuhát.

Ezt házi praktikaként is szokták csinálni egyébként?

Szerencsére ezt igen, és emiatt azok a pozitív hatások, amikre érzi a páciens is, hogy na ez automatikusan jobb. A másik, amit szoktak csinálni, és ez is egy nagyon pozitív, hogy elkezdik maguknak így kimasszírozgatni. Ez egy természetes reakció, hogy ahogy van egy feszülés, vagy van egy fájdalom, ott valahogy oda nyúlunk, és akkor próbáljuk egy kicsit úgy kilazítani, kimasszírozni. Azt gondolom, hogy ez is nagyon hasznos, és mértékkel, ez is teljesen praktikus megoldás lehet. Amit mi tapasztaltunk negatívumként, hogy van, aki úgy gondolja, hogyha így beállt a nyaka, akkor ez egyfajta becsípődés, és hogy ezt ki kell ropogtatni. Na, és itt szokott lenne a probléma, hogyha ilyen helyzetben, ebben az izomspazmusban, ebben az izomfeszülésben én próbálom tekergetni, csavargatni a nyakat, mert azt feltételezem, hogyha ez itt kiroppan, az minden fájdalom elmúlik, az egy téves meglátás, és nagyon veszélyes is azokra a területekre, akár az ízületi felszínekre, akár a porckorongokra. Azt szoktuk mondani a páciensnek, hogy ezek a feszülések, ezek ilyen védelmi feszülésként is fenntarthatják ennek a területnek a védelmét, és szándékosan nem jó ennyire hirtelen mozdulattal, mint mondjuk egy ilyen manipuláció, tehát mint egy ilyen ropogtatás. Szóval nem jó ezzel a hirtelen mozdulattal ezt oldani, mert sok esetben, mivel ez eleve egy izom eredetű, vagy ilyen miofaszciális, tehát izom és kötőszöveti eredetű feszülés, nem pedig ízületi elmozdulás, ezért nem is fogja megoldani ezt. Maximum abban a pillanatban picit lehet, hogy kellemesebb, így oldódik egy kis feszültség benne, de utána sokkal intenzívebb lesz a fájdalom, és ki vagyunk téve annak, hogy akár utána ilyen gyulladásos fájdalom is fent marad. Na ilyenkor viszont már hosszú távon velünk marad ez a beállt nyakérzés.

Itt említetted a meleget, hogy a meleg az jót tesz, akkor most adódik a kérdés, hogy ilyenkor nyáron, amikor ilyen 30 fölötti hőmérséklet van, ilyenkor kevesebb a nyaki fájdalom, vagy ez így nem igaz?

Tulajdonképpen ezt így szerintem nem lehet megmondani, mindamellett nyáron viszont az a nehéz, hogy nagyon sok klimatizált helyiség van.

Valóban.

És akár egy autóban ülve, akár egy bevásárló központba belépve, ráadásul olyan annyira klimatizálnak, hogy konkrétan hideg érzés van, és akkor kint megizzad egy picit a nyakunk, válunk, hajas fejbőr határa, utána bemegyünk a hidegre, tehát nem hiába vannak olyanok, akik erre érzékenyek. Most a hőség az valószínűleg egy darabig még így velünk marad ilyen szempontból, egyre melegebbek a nyarak. Nyilván a klímával való védekezés, az mondjuk egy textília megint csak segíthet. Tehát hogyha olyan vékony ruházatban vagyunk, ami azért véd bennünket nem csak a naptól, hanem ilyen szempontból a klímától is. Tehát hogy ezek a len ingek, ezek a könnyű nyári felsők, amik egy picit ilyen szellősebbek, talán ilyen szempontból több oldalról is egészségesebbek, és lehet, hogy a hőség viselése is kényelmesebb azáltal, hogyha ilyen ruhaneműt hordunk, mint hogyha teljesen nyitott vállú, akár egy spagetti pántos felsőben, vagy valami pánt nélküli ruhában, teljesen csupasz vállövvel, nyakkal vagyunk, akár a klimatizált helyiségben, akár kint a melegben. Szóval aki érzékeny erre, mert nem mindenki érzékeny erre, aki érzékeny erre, lehet, hogy egy textíliával is védheti ilyen szempontból ezt a nyaki területet.

Visszatérve még az otthoni praktikákra, hogy mikkel találkoztatok, néhány olyan negatívumot, hogyha tudunk felsorolni, illetve úgy negatívumot, amit nem érdemes otthon csinálni ilyen helyzetben.

Hát vannak reklámban is ezek az ilyen nyakhúzó, vagy ilyen nyaki, hát még trakciós jellegű ilyen gépeknek is nevezhetnénk ezt, de valójában ez arról szól, hogy akár egy ilyen pánttal, akár egy ilyen rugóval, egy picit így a koponya felől így húzza a nyakat, és akkor ezáltal fenntarthat egyfajta tehermentesítést. Ezeket a gépeket vagy ezeket az eszközöket, hát ilyen nagyon fokozott óvatossággal javasoljuk. Azért, mert egyrészt az, hogy mennyire húzzuk azt a nyaki szakaszt, vagy mennyire próbáljuk segíteni, azáltal ezeknek az ízfelszíneknek a tehermentesítését, azt azért terapeutára bíznám, hiszen érezni kell a szöveti reakciókat. Az, hogy lefekszek egy ilyen gépbe, és akkor így húzatom a fejemet, ez nem a legjobb megoldás, és nem is érdemes ilyen gépekre és eszközökre beruházni. Több okból, egyrészt azért, mert amikor már nem húzatom, akkor ugyanúgy nagyobb teher éri a csigolyákat, főleg a porckorongokat. Másrészt azért, mert amikor így, ha van egy nyaki panaszunk, vagy van egy nyaki elváltozásunk, nyilván a beállt nyak esetén lehet, hogy pont nem kontraindikált egy ilyen gépnek és eszköznek a kipróbálása. De mondjuk egy porckorong sérves betegnél, vagy egy ízületi problémás betegnél, ott viszont komoly problémát okozhatunk, akár azokban az idegekben, amik a nyakból, a csigolyák között kilépnek, és futnak a felső végtagra. Tehát, hogy nem feltétlenül jó mindig ez a húzás, a terápiákban is mi elsősorban a rotációs, tehát a forgó irányokat forszírozzuk, illetve a hátrahajlós pozíciókat szeretjük forszírozni, attól függően, hogy egy porckorong problémáról, vagy pedig egy ízületi problémáról van szó. Ezeket a túl nagy trakciókat, ezeket a túl nagy húzásokat maximum egy pici húzású előkészítő fogást alkalmazunk, de mi sem alkalmazzuk ezt. Ma már az, biztosan emlékszel arra, hogy ilyen akasztás a vízben, hogy ilyen súlyfürdő, ez volt a kifejezés, igen. Mi is tanultunk még fizikoterápiából ilyen módszereket, és végül is több kutatás bebizonyította már, hogy lehet, hogy akkor kellemes érzés a páciensnek, de hosszú távon, csak önmagában ez a fajta húzatás egyáltalán nem oldja meg a betegnek a problémáját, és egy nagyon passzív technika, ami egyáltalán nem korszerű. Pont ugyanez a véleményem az ilyen denevérpadról, és hasonló ilyen otthoni önhúzatásokról. Ezek lehet, hogy úgy érezzük, hogy átmenetileg a teher lejön a csigolyáról, de utána újra talpra kell állni, és ez a teher utána ugyanúgy, pontosan ugyanúgy jelenik meg. Hogyha nincs megfelelő izomzat, akkor nincs védelem a porckorongokban sem, szóval ez sem megoldás, sem a nyaki szakaszon, sem a gerinc egyéb szakaszaira. Inkább preferálom azokat a mozgásokat, amik a amik így hátonfekvő helyzet, ez egy nagyon jó tehermentesített helyzet, és a hátonfekvő helyzetben történő nyújtózások.

Ez kemény felületen egyébként, vagy mindegy, hogy milyen felületen fekszünk?

Hát sokkal könnyebb fenntartani a helyes pozíciót egy kemény felületen, azért a süppedő kanapé, meg annak a karfája, lehet, hogy szintén akadályba ütközünk, ott nem tudjuk olyan könnyen átmozgatni magunkat, tehát hogyha tehetjük, akkor a földön érdemes ezeket a gyakorlatokat végezni, és hogyha ott átmozgatjuk magunkat, négykézláb helyzetben is, akár ez a kutya, cica, domború, homorú hát, belevittük ugye itt már a nyaki szakaszt is akár, ezek nagyon kellemesek tudnak lenni. Tehát, hogy mindenképp ebbe az irányba mennénk át, ha mindenképp valami átmozgatást éreznénk, nem pedig ebbe a hétköznapi szóval élve húzatás irányába, szóval ezt nem javaslom.

De egyébként, hogyha otthon bárki már csinálta egyiket másikat, akkor most ezt azért én is végig gondoltam, hogy én is csináltam már ilyen háton fekve, meg ez a cica póz, meg, hogy ezt tényleg érzi az ember utána, hogy sokkal jobb.

Igen, ez egy apróság.

Bár a húzatást most még nem próbáltam, de ez tényleg egy kellemes dolog az előbbi.

Ez egy apróság, hogy mennyire elfelejtjük ezeket az egyszerű gyakorlatokat, de otthoni megoldásnál sokkal biztonságosabb és sokkal hatékonyabbak.

A másik, amit még a páciensek éreznek, tehát, hogy nem csak a kiropogtatás és a húzatás, hanem a másik az a jól kinyomkodjuk, mert hogy ott van egy csomó. És valóban van ott egy csomó, és valóban azt a csomót, azt lehet, hogy lazítani kell. De az, hogy elmegyek egy ilyen erős masszázsra, ahol tényleg akár így könyökkel nyomják ezt a csomót, meg ilyen eszközökkel, meg újjal mélyen, belehatolva próbálják minél erősebben lazítani ezt, az sem jó. Az is egy túldozírozása. Tehát, hogy egy túl intenzív hatás ennél az ilyen kis szenzitív területnél, tehát az is okozhat utána sokkal nagyobb fájdalmat. Na, ilyenkor szoktunk mi találkozni a rendelőben a pácienssel, hogy már kipróbálta ezeket, tehát volt csontkovács, beállt a nyaka, volt csontkovácsnál, elment ilyen, nem tudom, thai masszázsra, megpróbálta azt, hogy otthon kenegette krémmel, ilyen paprikakrémmel, és ilyen nagyon erős izomlazító krémekkel, és nem mozgatta. Tehát próbálta abszolút tehermentesíteni, és hogy hát már három-négy napja is fennáll ez, most már kezd fájni tőle a feje is, és hogy hát akkor mi csináljunk, mert hogy ez most már lehet, hogy valami komoly probléma. És valójában szerencsére nem feltétlenül komoly probléma. Tényleg lehet, hogy csak egy izomgörcs, egy izomhúzódás volt a háttérben, viszont nem kapta meg a kellő időben a megfelelő terápiát, és ezért egyfajta ilyen gyulladás, ennek tulajdonképpen ez a szövődménye, hogy kialakul egyfajta ilyen gyulladás, egy ilyen irritáció ott azon a területen, továbbra sem vesznek részt ezek az izmok megfelelően a fejtartásban, akkor más izmok túlterhelődnek, és akkor egy ilyen ördögi körben az egyik hozza a maga után a másikat.

Minél tovább várunk, annál nehezebb, vagy annál hosszabb ideig tart majd a gyógyulás is, úgymond?

Igen. Ez a legtöbb mozgásszervi problémára igaz. Tehát nem csak erre, hanem bármilyen mozgásszervi fájdalmunk van, a mozgás mindig gyógyír rá. Kérdés, hogy milyen mozgást végzünk. És ebben van, hogy egy szakember akár telefonon is tud tanácsot adni, tehát ahhoz nem kell a rendelőbe bejönni, hogy megbeszéljük, hogy próbálja törölközővel átmozgatni, próbálja hátonfekvő helyzetbe átmozgatni, vegyen egy meleg fürdőt, természetesen be lehet venni fájdalomcsillapítót, sőt, van olyan, amikor azt javasoljuk, hogy akkor két napig használjon valamilyen shancz gallért, tehát hogy egy olyan gallért, ami egy picit megtartja, támasztja a fejét. Nem azért, hogy nem mozgassa és egész nap abba legyen, hanem hogyha nem tud annyira figyelni a napi átmozgatásra, mert mondjuk irodai munkát végez, vagy egy olyan kényszertartásban van egész nap a feje, vagy autót kell vezetnie, mert mondjuk taxis, vagy buszsofőr, akkor ő nem tud erre egész nap figyelni, és egész nap érzi ezt a nyakfájdalmat, akkor lehet, hogy a munkaidőre egy nagyon praktikus megoldás lehet az, hogy föltesz egy ilyen shancz gallért, ami tényleg viszonylag több helyen ilyen gyógyászati segédeszközboltokban kapható. Szerintem nagyon praktikus átmenetileg, és abban próbálja átmenetileg tehermentesíteni, de amikor lehetősége van, ezt le kell venni, és finoman át kell mozgatni a nyakat. Szóval ez egy önterápia lehet, a törölközős is, meg a sima kis otthoni tornagyakorlatok is. Ezek ilyen önmobilizációs gyakorlatok lehetnek, önterápiák lehetnek, amik lehet, hogy ezeknek a segítségével átvészeljük ezt az időszakot, és lehet, hogy teljesen el is múlik a nyakfájdalmunk. Mikor nem múlik el? Hogyha azért van a háttérben valami más is. Tehát, hogyha két-három nap alatt nem múlik el az, hogy most beállt a nyakam, mert úgy keltem föl a kanapéról, hogy éreztem, hogy görcsölnek ezek az izmaim, szúró fájdalmam van, nem tudom mozgatni a fejemet, és ez két-három napig fennáll, akkor már lehet, hogy van a háttérben más is, és akkor ez csak egy utolsó csepp volt a pohárban, és lehet, hogy egy porckorong probléma, egy ízületi meszesedés, egy ízületi blokk, egy ízületi elakadás, az valójában ott a háttérben van, és rásegített ez a statikus helyzet, azt nem szereti általában gerincünk a statikus helyzetet, tehát, hogy rásegített arra, hogy ezek a tünetek így előtérbe jöjjenek, és ilyen formában mutatkoztak meg, akkor viszont nagyon fontos, hogy minél előbb terapeuta kezeljen bennünket, mert akkor nem ezek a praktikák fognak beválni, hanem más irányban kell gondolkodni, betegvizsgálatra van szükség, és meg kell találni azt, ami a probléma gyökere, tehát, hogy azt az okot, ami miatt ez könnyen kialakulhatott.

Ilyen helyzetben, hogyha megkeresnek titeket egy az első mondjuk ilyen manuálterápiás, hát nem is vizsgálatnál, hanem amikor már mondjuk alkalmaztok bármilyen technikát úgymond, akkor általában az első után már szokott javulás lenni, vagy ez nyilván állapottól függ?

Hogyha jól vizsgáljuk és a paciens is időben hozzánk érkezett, akkor nagyon sokszor már az első alkalommal javul. Van arra lehetőség, hogy kiegészítő terápiaként fizikoterápiát alkalmazzunk, elektroterápiát alkalmazzunk, ezek mind ilyen izomlazító hatással vannak, és hogyha ezt megfelelő erővel, intenzitással állítjuk be, mi azért terapeutaként tudjuk, hogy mik azok a szintek, amikben még elmehetünk, és mi az, ami már sok lenne, akkor azt gondolom, hogy egy ilyen kezelés után sokkal jobban érzi magát a páciens, és van arra lehetőség, hogy mi kinezio tape-el egy picit rögzítsük egy bizonyos pozícióba. A manuálterápia ilyenkor nagyon-nagyon jó. Nem mindegyik manuálterápia, tehát ez is fontos, hogy a MozgásKlinika koncepciója szerint ugye összességében mondhatjuk azt, hogy nagyon komplex a manuálterápia tárháza a rendelőben, és ilyenkor is ki kell választani azt a típusú manuálterápiás kezelést, amely erre az akut panaszra megfelelő. Nem minden terápia alkalmas a manuálterápiából sem erre a beállt nyak szindrómára, de ki lehet választani olyan technikákat, amik azonnali pozitív hatással vannak, akár ülőhelyzetben is tudjuk kezelni a pácienst, tehát hogyha esetleg az is probléma, hogy szinte alig tud lefeküdni, annyira fáj neki, és ezeket a praktikus tanácsokat ott a rendelői környezetben is meg tudjuk neki mutatni, ki tudjuk együtt próbálni, akár felvehetjük ugye egy videóra, amit ő otthon meg tud utána nézni, és egyedül tudja csinálni, tehát ebben azért mi nagyon sokat tudunk segíteni.

Itt említetted, hogy mindenféle krémeket is kipróbálnak az emberek otthon, hát nyilván mi az első, hogyha nem segít semmi mozgás, akkor jaj, veszek valamilyen izomlazítót, és jól bemaszírozom. Akkor ez is egy úgymond tévhit, vagy van olyan helyzet, van olyan eset, amikor ez segíthet is?

Hát a krémeknek a hatóanyaga nyilván változhat, és lehet, hogy van izomlazító hatása, de gondoljunk bele, hogy milyen mélyre kell felszívódni annak a krémnek ahhoz, hogy ezeket a mély nyakizmokat elérje. Hát kicsi a valószínűsége, hogy azokat a mély nyakizmokat el tudjuk érni vele. De amíg a krémet bekenjük, és ezt nagyon szeretem a páciensnek is javasolni, hogy ne is ő kenje be magának, hanem akár kérjen meg egy családtagját. Ugyanis azzal a technikával, ahogy bevisszük ezeket a krémeket, azok masszás technikák valójában, és ezek a kis lágy masszírozások, ezek nagyon sokat segíthetnek, bármilyen meglepő, és az meg még kellemesebb, hogyha nem magunknak kell nyomkodni, hanem el tudunk lazulni, és valaki más keni be. Úgyhogy én javaslom a krémeket, de nem elsősorban a hatóanyag tartalma miatt, hanem amiatt, hogy magával a lazítással, a masszás technikával segítjük ezeket az izomgörcsöket is, hogy oldódjanak.

Akkor arra kérlek, hogy összegezzünk egy picit, tehát soroljuk fel, hogy mik azok az otthoni praktikák, amiket mindenképpen kerüljenek el. Azt ugye már így szerintem a nézőink, hallgatóink is megjegyezték, hogy két-három nap után már érdemes azért elmenni, hogyha nem javul a helyzet, akkor érdemes felkeresni terapeutát.

Igen, azt még azért megemlíteném, hogy előfordul, hogy ilyen beállt nyakérzéssel kell fel a páciens, viszont a nap folyamán közben jelentkezik a felső végtagba akár érzéskiesés, akár zsibbadás. A beállt nyak az nem okoz a felső végtagba érzéskiesést és zsibbadást, nem lesz ügyetlenebb tőle a kezünk, tehát, hogy amikor már ezeket a tüneteket észleljük, akkor nem érdemes két-három napot sem várni, akkor csak mi gondoljuk azt, hogy beállt a nyakunk, de valóban egy teljesen más probléma van a háttérben, ami szakellátást igényel. Ilyenkor érdemes gyógytornászhoz, háziorvoshoz fordulni, és akkor ők megfelelő terápiát fogják javasolni, de hogyha tényleg csak a nyaki szakaszra korlátozódik ez, tehát, hogy nincs karzsibbadásom, nincs az ujjakban ügyetlenség, nincs szorítóerőm a kezemben, az ujjaimban nem csökkent, akkor viszont meg lehet próbálni ezeket az otthoni technikákat, praktikákat, már csak azért is, mert bár a mi rendelőnkben nagyon-nagyon sok szabad időpontot tudunk úgy biztosítani, hogy nagyon sok terapeuta dolgozik velünk, és pontosan fenntartunk helyeket ilyen akut ellátásra, viszont van, hogy nagyon nehezen jutunk el terapeutához egy két-három napon belül, és akkor az a két-három nap az a szenvedéssel telik. Úgyhogy addig mindenképp érdemes megpróbálni otthon egy picit önmobilizációs gyakorlattal segíteni magunkon.

Összefoglalva az egyik ilyen praktika, amit biztosan meg lehet próbálni, az a háton fekvő helyzetben az óvatos átmozgatások, amikor csak így lazán a fej súlyával megpróbálunk játszadozni, hogy egy ilyen rotációs, tehát egy ilyen forgó mozgáshoz hasonló mozdulatot próbálunk végezni. Ezt megpróbálhatjuk természetesen más testhelyzetben is, hogy finoman átmozgatjuk addig, amíg nem jelentkezik a fájdalom. Csinálhatunk lapocka körzéseket, vállkörzéseket, tehát átmozgathatjuk a vállövet, mert hogy ezek az izmok nagyon összefüggnek, hiszen a nyakról erednek a vállízület felé haladnak, tehát, hogy ugyanazt az izomcsoportot lehet, hogy a váll felől is meg tudjuk közelíteni. Csinálhatunk négykézláb helyzetben óvatos domborításokat, homorításokat, úgyhogy a nyaki szakaszt is belevesszük, és tényleg érezni fogjuk, hogy melyek azok az átmozgató gyakorlatok, amik jólesnek. Ezeket nemhogy szabad csinálni, hanem kell, mert maga a mozgás lesz a segítség. És a másik ilyen a törölközővel való, vagy kendővel, sállal való átmozgatás, hogy vegyük le a koponya súlyát, és próbáljuk meg azáltal segíteni, hogy minél nagyobb mozgásterjedelmet tudjunk a nyakból végezni. És amit a masszázstechnika is nagyon jó, bármilyen krémmel, csak kezdjük el masszírozni ezt a területet finoman, nem kell mélyen a csomókba nyúlni, és amit nem javaslok az első időkben, ezek a húzatások, a túl erős masszázsok, amit kifejezetten szinte tilos az a csontkovácsolás ebben a helyzetben, és egy ilyen nyaki fájdalom esetén, és az sem praktikus, hogyha ilyen másfajta masszázstechnikával túlerősen próbáljuk meg ezeket a csomókat oldani, és kinyomkodni akár ilyen eszköz segítségével, hogy még rásegítünk egy kicsit valami trigger terápiás eszközzel, ezeket az elején én egyáltalán nem javaslom. És sajnos az is a tapasztalat, hogy nem is szoktak beválni.

Én azt gondolom, hogy nagyon sokat tudtunk segíteni most, hogy mi az, amit otthon lehet végezni, és mi az, amit ne tegyenek semmiképpen, és hogy mikor keressenek fel terapeutát. Úgyhogy ezt fogjuk tenni a következő részben is. A hétköznapi nyügeink sorozatunkat folytatjuk, és következő részben majd a derék fájdalmakról fogunk beszélgetni, illetve arról, hogy melyek azok az otthon végzett praktikák, amiket érdemes mellőzni, és mi az, amit viszont lehet csinálni otthon is, mert segíthet.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok, legközelebb is várunk titeket. Addig is nézzetek, hallgassatok minket a YouTube csatornánkon, ahol a kis harangikonra kattintva fel tudtok iratkozni a csatornánkra, és akkor mindig értesültek a legújabb tartalmakról. De hallgathatok minket Spotify-on, valamint Apple Podcast-en is. Sziasztok!