A leggyakoribb csípőpanasz az ugye ezek a kopások, ezek az ízületi kopások. Létrejön egy mozgásbeszűkülés, akkor nem tudja a páciens azon a mozgáspályán, ami kellene anatómiailag, illetve funkcionálisan, nem tudja azon a mozgáspályán használni, mozgatni a csípőízületét, akkor lesznek olyan izmok, amik egyszerűen nem fognak dolgozni.

Az a gyakoribb, hogy csak egy oldalú a panasz. Amikor már két oldalú, hát az egyrészt sokszor nem is biztos, hogy csípőízület, másrészt az már nyilván egy progrediált állapot. Tehát, hogy azért a szervezet nagyon okos, próbál kompenzálni, ha más nem, akkor az első fájdalmat próbálja, tehát az első időben kialakult fájdalmat próbálja úgy tehermentesíteni, vagy hát automatikusan védekezni ellene, hogy a testsúlyt a másik irányba terheli.

A csípőfájdalom társulhat deréktái fájdalomhoz és térfájdalomhoz is. Ez a kettő nagyon jellemző, úgyhogy a csípőfájdalom esetén mind a kettőt meg kell vizsgálni.

Lehet, hogy csak kizáró teszteket kell elvégezni, hogy biztosan nem okoz oda problémát, de mindenképp az az alapos vizsgálat, hogyha nem csak a csípőt vizsgáljuk, hanem a teljes testtartást.

Ma olyan témákat hozunk, amellyel kapcsolatosan a legtöbb kérdést kapják a MozgásKlinikán, és a legtöbben keresnek otthoni megoldásokat ezekre a problémákra. Ilyenek például többek között a bordafájdalom, a nyakfájdalom, a banyapúp, illetve a csípőfájdalom is. És hogyha már itt tartunk, a csípőfájdalomtól indítsuk a beszélgetésünket, én itt elsősorban azt gondolnám, hogy ha külön akarom bontani nemekre, hogy akkor talán ez a nőket érinti a legjobban. Nem tudom, hogy ez így van-e.

Nem gondolom, hogy van ilyen nemi differenciálása. Lehet, hogy bizonyos csípőízületi problémák gyakoribbak a nők körében, de nagyon sok csípőízületi probléma van, így az arány az abszolút egyenlő lehet.

Hogyan tudtok ti segíteni mondjuk egy ilyen csípőfájdalom esetén?

A csípőfájdalom során szintén ki kell deríteni fizikális vizsgálatokkal, mozgástesztekkel, hogy ez csípő eredetű panasz-e. A leggyakoribb csípőpanasz az ugye ezek a kopások, ezek az ízületi kopások. Ennek is van egy olyan tünete, hogy gyakran csak bizonyos mozdulatokra jelentkezik a fájdalom, nem is feltételezik, hogy ez maga a csípőízület, mert lehet, hogy farizomkörnyéki fájdalmat éreznek, vagy akár a magasabb területről, derékról érzik a fájdalmat, vagy csak azt veszik észre, hogy picit jobban sántikálnak,

jobban terhelik az ellenoldali végtagot és tehermentesítik azt a lábat. Később válik a tünetcsoport a páciens számára is nyilvánvalóbbá, hogy már konkrétabban érzi a mozgásbeszűkülést a csípőben, és hát elgyengülnek a csípő körüli izmok.

Mert hogyha létrejön egy mozgásbeszűkülés, akkor nem tudja a páciens azon a mozgáspályán, ami kellene anatómiailag, illetve funkcionálisan, nem tudja azon a mozgáspályán használni, mozgatni a csípőízületét, akkor lesznek olyan izmok, amik egyszerűen nem fognak dolgozni.

Az ilyen izom közül az egyik leggyakrabban szembetűnő izomcsoport, ami látszik, hogy csípőízületi fájdalom esetén elenged, ez a nagyfarizom. És ez ráadásul hátul van, tehát nehéz észrevennünk. Na jó, tehát viccet félretéve. Tehát a nagyfarizomnak a gyengesége az például egy komoly jele lehet, hogy valami csípőízületi panasszal állunk szemben. És az a baj, hogy ez az izom, ez nem csak azért felelős, hogy a csípőízület megfelelő mozgását létrehozza, hanem azért is felelős, hogy egy stabilitást adjon a medencében. Az a stabilitás, a medence stabilitása meg kell a deréktáji szakasznak. És akkor ez már megint csak egy olyan folyamat, hogy egyik hozza a másikat így sajnos ilyen láncszerűen, és mint egy kártyavár könnyen összeomolhat a stabilitás. Úgyhogy a csípőízületi fájdalomnál az első és legfontosabb kideríteni, hogy ez valóban csípőízület, vagy máshonnan eredő fájdalom, és a csípőízületbe sugárzik, és hogyha valóban csípőízületi fájdalom, akkor ez milyen típusú mozgásbeszűküléssel jár-e, izomgyengeséggel jár-e, tartási rendellenességgel jár-e. Ezeket a szakember kideríti, és akkor ezáltal tudja a terápiás programot összeállítani.

Itt még egy picit a tüneteknél, hogy maga a csípő fájdalom azt gondolnám laikusként, hogy ez egy teljes, tehát hogy mindkét oldalon fáj, de olyan is előfordulhat, hogy csak egyik oldal a problémás, tehát ott érez az ember erősebb fájdalmat?

Az a gyakoribb, hogy csak egy oldalú a panasz. Amikor már két oldalú, hát az egyrészt sokszor nem is biztos, hogy csípőízület, másrészt az már nyilván egy progrediált állapot. Tehát, hogy azért a szervezet nagyon okos, próbál kompenzálni, ha más nem, akkor az első időben kialakult fájdalmat próbálja úgy tehermentesíteni, vagy hát automatikusan védekezni ellene, hogy a testsúlyt a másik irányba terheli. Tehát, hogy az alsóvégtagi fájdalmaknál, a sántításnak nyilván jellemzően ez az oka, hogy valamilyen fájdalmas mozgás irányt akarunk vele elkerülni. Csak a sántítással meg az a baj, hogy akkor meg egy oldalon lesz a teherviselés. Tehát akkor meg a másik oldal is előbb-utóbb panaszossá válik, lehet nem csípőben, hanem térdben, bokában, mert hogy a terhelési viszonyokat mégiscsak ki kellene egyenlíteni a két alsó végtagon egyformán.

Tehát akkor, ha jól értem, akkor a csípőfájdalom azt kisugározhat, akár egy egész végtagunk fájhat tőle?

Persze. Sőt, a csípőfájdalom társulhat deréktáji fájdalomhoz és térdfájdalomhoz is. Ez a kettő nagyon jellemző, úgyhogy a csípőfájdalom esetén mind a kettőt meg kell vizsgálni. Lehet, hogy csak kizáró teszteket kell elvégezni, hogy biztosan nem okoz oda problémát, de mindenképp az az alapos vizsgálat, hogyha nem csak a csípőt vizsgáljuk, hanem a teljes testtartást.

Ez visszafordítható? Manuálterápiával, gyógytornával ez abszolút helyreállítható? Vagy megszüntethető ez a fájdalom?

A csípőízületi kopásokat jellemzően nem is tudjuk mással kezelni, mint manuálterápiával, meg gyógytornával. Nyilván a vízben történő mozgás is egy nagy segítség, hiszen ott azért a felhajtó erő, meg picit az, hogy olyan finom ellenállás van. A mozgásterjedelmet nagyon jól lehet vízben javítani, nagyon jót tesznek az ilyen vízitornák, a csípőfájdalomnak.

Tehát az úszás is jó akár?

Nem minden esetben, mert hogy az úszásnál viszont mindig ugyanazt a, tehát nyilván, hogyha váltogatjuk az úszásnemeket, akkor lehet, de nehéz profin úszni, azért mondjuk meg őszintén, de az más, hogy nem fulladunk meg, meg hogy jól úszunk. Szóval én kifejezetten a vízitornát javasolnám az ilyen csípőízületi fájdalmaknál, mert ott tényleg lehet sokféle mozgásirányban gondolkodni, de mondjuk egy vizes közeget nem olyan könnyű teremteni, úgyhogy nyilván szárazföldi tornák is nagyon eredményesek.

Abszolút fontos, hogy a csípőízületnek a mobilitását, a mozgásterjedelmét minél tovább megőrizzük, mert ez nagyon befolyásolja későbbiekben a mindennapi életben a hétköznapi mozgásokat, hogy nehéz fölvenni a zoknit, nem tud olyan mélyre ülni, nem tud már egy mélyebb fotelból felkelni, mert egyszerűen beszűkül a mozgás terjedelem, nehezen tud autót vezetni.

Szóval azt gondolom, hogy az nagyon fontos, hogy ebben segítsük a pácienseket. A manuálterápia, meg az ilyen arthrotikus folyamatok megelőzésében, kezdeti állapotban, de akár még egy előre haladott állapotban is nagyon-nagyon hasznos. Sokkal többet ér, mint bármilyen tabletta, hiszen ott kifejezetten az ízületen belüli mozgásokat, ezeket az arthrokinematikai mozgásokat segítjük. Az, hogy megfelelően tudjon forogni és csúszni ott bent az ízület. És ez egy olyan szintű keringésjavulást eredményez, amit gyógyítja azt az ízületi porcot. És ezt azért ki kell használnunk, ameddig csak lehet, mert ennek más útja nincs, meg a protézis. 

És ha csípőfájdalomról beszélünk, akkor itt az otthoni torna, az otthon végezhető gyakorlatok ajánlottak-e?

Amennyiben megvizsgáltuk a pácienst, és úgy döntöttünk, hogy ez tényleg olyan előre haladott állapot, hogy először manuálterápiával és csak később tudjuk gyógytornával kezelni, akkor első körben nem ajánljuk az otthoni tornagyakorlatokat, viszont javaslunk ergonómiai tanácsokat, hogy mire figyeljen. Például használjon székmagasítót, ülőmagasítót, figyeljen arra, hogy többször legyen nyújtva a lába, figyeljen arra, hogy oldalt fekvő helyzetben, hogyha alszik, akkor mondjuk helyezzen egy párnát a két térde közé, hogy egy picit lazítsa, tehermentesítse a csípőízületet Ezeket a praktikákat javasoljuk otthonra, de első körben nem gyakorlatokkal kezdünk. Később, hogyha felépítettük a rendelőben a mozgást, és felépítettük a gyakorlatanyagot, és segítettük a pácienst, hogy mire kell figyelni a gyakorlatok végzése során, akkor mindenképp adunk föl neki farizom-aktiváló gyakorlatot, hogy hosszú távon figyelni tudjon a csípőízületnek a stabilitására, illetve nyújtógyakorlatokat is szoktunk feladni. Ezeket akkor már otthoni torna során, házi feladat formájában javasolt lehet végezni. És feltételezzük, hogy nem csak addig kell ezt végezni, amíg el nem jut a protetizálásig, hanem hogy eljutunk egy olyan szintre, hogy akár nincs is szükség már a protetizálásra. Tehát, hogy nem az lesz sajnos a végkimenetele. Nyilván ezt előre nem lehet garantálni, de erre törekszünk.

Másik ilyen a nyakfájdalom, a nyaki fájdalom.

Ezt is elég sűrűn keresnek rá, hogyha, erről is beszélgettünk az elején, hogy ez is egy olyan fájdalom, vagy egy olyan probléma, ami nagyon sok pacienst érint.

Itt mi az elsődleges probléma? Milyen tünetek, amik feltűnőek lehetnek? Vagy aminél el kell gondolkodni, hogy itt már szakembert kell keresni?

A nyakfájdalomnak sokszor van egy olyan komponense, ami inkább így a stresszre, feszült életvitelre vagy ilyen lelki terhekre vezethető vissza, és nyilván azt nagyon nehéz önmagában kezelni, mert hiába kezeljük a nyaki szakaszon ezeket a túlfeszült izmokat, oldjuk ezeket a csomókat, azokat a lelki terheket vagy traumákat nem tudjuk oldani. Tehát itt mindenképp egy multidiszciplináris kezelésre van szükség. Bizonyos esetekben fontos, hogy más szakember is segítsen, vagy másfajta terápiát is próbáljon a páciens. Ilyen lehet a meditáció, a jógának bizonyos területe, vagy akár nyilván a legklasszikusabb az a pszichológia, hogy autogén tréninget vagy valamilyen olyan technikát tanítson a pszichológus a páciensünknek, amitől ezt valamennyire csökkenteni tudja a stresszt. És ebben az esetben akkor a nyakfájdalom is csökken. Amellett nyilván fontos a terápia, a manuálterápia és az izomlazítás, de önmagában, hogyha a kiváltó ok az nem a tartási rendellenességből ered, akkor fontos a kiváltó okkal is foglalkozni. A többi esetben legtöbbször a testtartás romlik, amiatt, hogy ülőmunkát végzünk és nem figyelünk annyira a tartásra, és ilyen szempontból akkor első körben a testtartást kell javítani, hogy a nyakfájdalom az csökkenje.

A tartáskorrekciós gyakorlatok elsősorban gyógytornagyakorlatokból állnak, de ahhoz, hogy ezeket jól tudja végezni a páciens, gyakran manuálterápiával indítunk, hiszen segítjük az ízületi pozíciónak a létrehozását, a feszes izmokat lazítjuk, és megpróbáljuk így komplexen kezelni ezt a nyaki régiót.

A nyakfájdalomnál mi a helyzet az otthon végezhető tornánál vagy ott főként a tudatos testtartásra való figyelésben kimerül?

A rendelőben első körben az edukáció és az ergonómiai tanácsadása legfontosabb, nem a házi feladat. Az ergonómiai tanácsunk az az, hogy a helyes testtartásra a hétköznapokban is figyeljen a páciens, mert hiába tornázunk naponta egy órát akár, hogyha utána több órán keresztül hanyagul tartjuk magunkat.

Tehát a helyes testtartás megéreztetése az egyik legfontosabb. Otthonra stabilizáló és nyújtó gyakorlatokat is tudunk adni abban az esetben, hogyha már kezeltük a nyakfájdalmat, és nem kell fájdalommal tornázni. Hogyha elértük azt a manuálterápiával és a gyógytornával, hogy a fájdalom elmúlt,

de a tartás még nem javult, hiszen az izomnak idő kell, hogy megerősödjön, akkor kiegészítő terápiaként hasznos lehet az otthoni gyakorlatanyag, amit a páciens egyedül is tud végezni.

Banyapúp. Elsőként ezt kérlek, definiáljuk, hogy mi az a banyapúp.

A banyapúp jellemzően a nyaki és a háti átmenetnél, abban az átmeneti csigolyában alakul ki.

Ahogy a nyaki szakasz az egy homorú ívű, a háti szakasz meg egy domború ívű, a legkiemelkedőbb csigolyánk, ez az úgynevezett Vertebra Prominens, ez a hetes nyakcsigolya, és ennek a túlzott kiemelkedése már banyapúp lehet, mert ez azért alakulhat ki, mert ott az a nyaki szakasz, az a nyakcsigolya, az nem mozog rendesen, és egy folytonos előrehajlott helyzetben van. Emiatt ott romlik a keringés, ott felszaporodik ilyen kötőszövet, esetleg a nyirok keringés is zavart, szenved, és akkor lesz egy ilyen kis púp, egy ilyen kocsonyás, olyan, minthogyha tényleg ilyen zsírszövettel, nem csak olyan, tehát, hogy ott egy ilyen zsírszövet alakul ki.

Na, és akkor erre mondják azt, hogy banyapúp lehet, ez szerintem egyrészt nem csak nőknél alakul ki, hanem férfiaknál is kialakulhat. Hát, meg főleg most az jutott eszembe, hogy a telefonnyomkodás, ennek biztos nem tesz jó, tehát, hogy egy állandó ilyen, és ma azért lássuk be, hogy minden korosztály ezt csinálja. Igen, fokozódnak ott a görbületek ebben a szakaszban, és akkor ez kialakulhat.

Itt nagyon fontos a manuálterápia, hiszen manuálterápiával meg tudjuk szüntetni ezeket az ízületi blokkokat. Meg tudjuk szüntetni azt, hogy ennyire előrehajlott helyzetben legyen a csigolya, és önmagában, nemcsak a testtartásban, hanem a csigolya mozgásában is tudjuk segíteni tehát ezt a szakaszt, ez által javul ott a keringés, és akkor utána már könnyebb a testtartásra is figyelni. Mert hiába mondjuk azt, hogy húzza ki magát, az a púp az akkor is ott marad, tehát, hogy először be kell mozgatni azt a szegmenset, azt a két-három csigolyát, ahhoz, hogy a helyes testtartás kivitelezhető legyen. Azért, hogyha ez már ott rögzült, sokszor ott elmeszesedik egy picit, létrejönnek mindenféle ilyen meszes plakkok, amiktől beszűkülnek még jobban az ízületi mozgások, akár nyomhatja a kilépő ideget is, tehát, hogy ez nagyon progrediáló is lehet, és nagyon el tud hatalmasodni, és akkor kézzsibbadás alakul ki. Fölötte lévő szakaszon a nyaki gerinc túlmozog ott, kialakulhat porckorongsérv. Tehát ez nemcsak egy esztétikai probléma, ezzel foglalkozni kell, mert ez egy nagyon fontos, funkcionális probléma, amit mielőbb meg kell szüntetni, mert ez nem tudja, tehát ez nem segíti, illetve kizárja a helyes testtartásnak a kivitelezését.

Ez kezdetben egyébként nem is jár fájdalommal, vagy később sem jár fájdalommal?

Kezdetben nem jár fájdalommal, gyakran azt mondják, hogy egyszer csak észrevették, hogy ott olyan, tehát ez esztétikailag okoz első körben a pácienseinknek problémát, és csak később jelentkeznek fájdalmak. Hát nyilván minél rögzültebb ez az állapot, annál nehezebb visszafordítani, és van egy pont, ahol már nem tudunk segíteni, tehát egy ilyen meszes csigolyánál már ritkán tudunk jó eredményeket elérni, úgyhogy amikor érezzük, hogy akár az, hogy fáj a nyakunk, vagy az, hogy tényleg akár ez, ahogy tisztálkodunk és érezzük, hogy az ott problémát okoz, akkor forduljunk szakemberhez, mert ha időben elkezdjük a manuálterápiát, ez teljesen visszafordítható.

Itt az otthon végezhető torna, gondolom, azt gondolnám laikusként teljesen kizárt, de lehet, hogy nincs igazam. De nagyon fontos az otthon végezhető torna abban az esetben, ha már részt vett terápián a páciens, és láttuk, hogy valóban ezek a gyakorlatok lesznek alkalmasak arra, hogy azt a régiót átmozgassuk.

Nagyon könnyű úgy elvégezni egy gyakorlatot, hogy nem biztos, hogy arra a területre fókuszál a páciens.

Nagyon nehéz a nyaktorna, tehát összességében a gerinctorna szerintem nehéz a páciens számára, de a nyaktorna kifejezetten nehéz, mert nagyon kell figyelni a testtartásra, és nem mindenkinek automatizáltak ezek a folyamatai, ezeket újra kell építeni.

Úgyhogy először szakember segítségét kérjük, és hogyha megtanultuk ezeket a gyakorlatokat, akkor már otthon lehet végezni őket, akár már egy nehezebb fokozatban is. Tehát, hogy minden gyakorlatnak van egy könnyebb fokozata, és minden gyakorlatból tudunk csinálni egy nehezebb gyakorlatot. Nyilván itt az eredményt várjuk attól, hogy már egy kicsit intenzívebb gyakorlatokat is végzünk. Úgyhogy fontos a fokozatosság betartása, és az, hogy mindegyiket helyes minőségben tökéletes kivitelezéssel próbáljuk végezni. 

A gerinctornával majd egy teljes adásban fogunk foglalkozni külön. Most még a mai napon belefér még egy ilyen probléma, amivel a legtöbben küzdenek.

A bordafájdalom, ez is egy olyan kérdés, amivel elég sok páciens küzd. Ezzel kapcsolatosan hogyan tudtok ti segíteni? Milyen tünetei vannak? Vagy ez is ugyanúgy kisugározhat bárhova?

Hát nem bárhova, nyilván bizonyos pontokra. Igen, hát a bordafájdalom, az nem csak mi manuálterapeuták találkozunk ilyen pácienssel, hanem a kardiológusok is nagyon sok ilyen pácienssel találkoznak, és sok esetben nem kardiológiai eredetű a bordafájdalom.

Ha valakinek fáj a mellkasa, vagy fáj a bordája, akkor nyilván sokan aggódnak, hogy ez nem is biztos, hogy mozgásszervi, hanem ez valami belsőszervi probléma, és helyesen is teszik, hogy kizárják azt, hogy ez nem kardiológiai eredetű probléma, és nem légzőszervi eredetű probléma.

Abban az esetben, hogyha se nem kardiológiai, és nem is légzőszervi problémával állunk szemben, hanem egyszerű mozgásszervi problémával, egyszerű, mint időzőjelbe téve egyszerű, akkor feltételezhetjük azt, hogy ez lehet, hogy a háti szakaszból indul ki. Ugyanis a háti szakasznak a csigolyáihoz rögzülnek a bordák, és hogyha a háti gerincben van valami olyan kedvezőtlen elmozdulás, tartási rendellenesség, akkor az a bordákat is befolyásolja. Most a bordának nagyon sok szerepe van a légzőmozgások során, hiszen a mellkasunk az folyamatosan minden egyes légvételkor mozog, tehát amennyiben egyik bordánk nem tud megfelelően részt venni ebben a légzőmozgásban, akkor szúró fájdalmat, feszítést, nyilallást érezhetnek a pácienseink. Ez lehet, hogy a belégzésre jelentkezik, az is lehet, hogy a kilégzéskor jelentkezik, vagy független a légzéstől, inkább testtartásra jelentkezik.

Például háton fekvő helyzetben jelentkezik csak, ülő helyzetben nem, vagy ilyesmi. A gyógytornász segítségével tudunk légzőgyakorlatokat is tanítani a páciensnek, amivel jól át tudja mozgatni a bordáit és a háti szakaszt, és a manuálterápia alkalmas arra, hogy ezeket a bordaízületeket kezelje, akár a háti gerincnél, vagy elől a mellkasnál, ugye a szegycsontnál, tehát, hogy ez egy kosárként úgy fűződik össze. Tehát meg kell keresnünk, hogy ez inkább elől okoz problémát a páciensnek, elől blokkolt, vagy inkább hátul, és segítenünk kell ott a borda mozgását, oldani kell ezt a feszülést benne, és akkor utána már fájdalommentessé tehetjük.

Az fontos, hogy a háti gerincnek a megfelelő görbülete az elengedhetetlen a bordák kezeléséhez. Ez elsődleges, hogy a háti gerincet is meg kell vizsgálni a bordafájdalom esetén. 

És itt is elmondhatjuk ugyanazt, hogy ha már tudja gyakorlatsort, tehát már jobb állapotban van, akkor az otthon végezhető feladatokat, amit a gyógytornász mond, vagy manuálterapeuta, az otthon is lehet ugyanúgy végezni.

Igen, jellemzően a bordafájdalmak nem húzódnak el annyira, mint mondjuk egy nyakfájdalom, vagy egy csípőfájdalom, tehát rövidebb a terápiás idő. Nagyon gyakran ez tényleg akár egy 6-7-es ciklusra lerövidíthető. 

Akkor összességében így zárógondolatként, ne az internetről próbáljuk meg összeszedni az otthon végezhető feladatokat, hogyha otthon végezhető tornagyakorlatokat pontosan, hanem mindig szakemberhez menjünk, gyógytornászhoz, manuálterapeutához, akinél végigcsinálunk egy ilyen kúrát, mondhatom ezt így kúrának?

Igen, egy terápiás programot.

És a szakember által ajánlott gyakorlatokat lehet otthon végezni.

Abszolút ezt javaslom, igen.

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

Köszönöm.