Köszöntünk titeket a MozgásKlinika legújabb adásában. Szentiványi Rita manuálterapeuta gyógytornásszal beszélgetünk. Mai témánk pedig a nyakizmaink feszessége, a nyaki fájdalom.
Ennek kialakulása egészen pontosan. Mitől alakulhat ki, illetve hogyan tudunk ezen javítani. Többek között ezekről fogunk beszélgetni.

Ugye általában a legtöbb epizódban talán érintettük is ezt a nyaki fájdalmat, hogy minden mindennel összefügg, ugye ezt is mondtad már így előző adásokban, tehát elkerülhetetlen, hogy a nyaki fájdalom, vagy az, hogy nyakunk fájhat, ne került volna be egy-két témához. De így külön erről még nem beszélgettünk. Mi az, ami elsősorban okozhat ilyen nyaki fájdalmakat, vagy akár nyaki csomókat is érezhetünk, vagy akár a nyakizmaink feszességét? Mi okozhatja?

Valóban ez a nyakfájdalom, ez egy nagyon gyakori kórkép a páciensek között is. Talán ez a második leggyakoribb. Tehát vagy deréktáji fájdalommal jönnek hozzánk, vagy nyakfájdalommal a legtöbben.
És nyilvánvalóan pontosan azért, mert hogy ugyanaz az életmód váltja ki a nyakpanaszokat is, ugye az ülő életmód, de erre majd akkor így kicsit bővebben is kitérünk. A kérdésedre visszatérve, hogy mi okozhat nyakfájdalmat, nyakfájdalomnak most kezdhetem azzal, hogy számtalan oka van, de a mozgásszervi szempontból leggyakrabban ezek valóban csak egy egyszerű izomhúzódások, izomfeszességek.

Másik leggyakoribb, amikor kialakulnak a nyaki porckorong problémák, tehát ott ugyanúgy a nyaki gerincnek a változása sajnos előidézhet nyaki porckorongsérvet, és érintheti a nyaki kisízületeket is, tehát ott a gerinc kisízületeit is ez a probléma, ekkor beszűkülnek a nyaki mozgások, már érezzük, hogy nem tudjuk annyira elfordítani a fejünket, vagy elhajlítani oldalra.
Ez már egy meszesedéssel járó folyamat lehet. Ez most azért ijesztő, mert én nekem is éppen a beszélgetésünk előtt mondtam, hogy nekem is nem régen volt ilyen, hogy nem tudtam, csak egyik irányba tudtam fordulni, de akkor ez még nem meszes, vagy akár lehet az is?

Első körben az izmok szokták ezt a görcsöt fenntartani, hogy nem tudjuk annyira elfordítani a fejünket, kivel ne történt volna már meg az, hogy elaludta a nyakát, ugye? És akkor ez az izomgörcs, ez a feszesség, ez átmenetileg, ezek általában nem krónikus folyamatok, hanem egy gyorsan lezajló dologról, akár úgymond magától megszűnő dologról van szó, ezek átmenetileg panaszt okoznak, esetleg egy mozgáskorlátozottságot. Amikor már nyaki meszesedésről van szó, akkor már tartósan nem tudjuk azokat a mozgásokat kivitelezni, nagyon beszűkülnek a nyaki mozgások, tehát tényleg inkább törzsből fordul a páciens nem a fejét forgatja. Nagyon, ha lemérjük, ugye ezt lehet mérni is, a nyaki mozgásokat, akkor lényeges mozgásbeszűkülést tapasztalunk minden irányban.

Hátra nem tudja annyira hajlítani a fejét, itt megvannak azok az orientációs pontok, hogy meddig és milyen mértékben kell tudni kivitelezni ezeket a mozgásokat egészséges nyaki működéskor, tehát, hogy egészséges gerincpozícióban, és hogyha elmaradnak, akkor már feltételezhetjük, hogy van a háttérben valamilyen olyan kórfolyamat, ami beszűkíti ezt a mozgástartományt. tt minden esetben, ha a nyaki fájdalmunk van, akkor a nyakunkban van a fájdalom, tehát itt arra próbálok kilyukadni, hogy lehet-e bármilyen, máshonnan sugározhat-e oda a fájdalom.

Ritkább az, hogyha a nyakba sugárzik, általában a nyakból szokott lefele sugározni, előfordul az is, hogy a páciens egy vállfájdalommal keres meg bennünket, és kiderül, hogy az ok, az a nyakban keresendő, hiszen a nyakmozgások miatt, vagy a nyaki idegbecsípődés miatt alakult ki esetleg a vállfájdalom, úgyhogy ez visszafele kevésbé jellemző, inkább az a jellemzőbb, hogy a nyaki fájdalom tud a felső végtagban mindenféle tüneteket okozni.

Helyes testtartásról is beszéltünk ugye már. Ez mennyire befolyásolhatja itt a nyaki izmainkat, hogyha nem helyes nyilván a testtartásunk?

Lényegesen, főleg most már így, a képernyő előtt töltött idők, illetve a telefon használata, a mobiltelefon használata, látjuk, hogy egy ilyen előre helyezett fejtartást veszünk föl. Most azért mondom, hogy veszünk, mert velem is előfordul.

Mindannyian, igen. Tehát, hogy egy ilyen előre helyezett fejtartásban van a fejünk, ez kedvezőtlen a nyakcsigolyáknak. Azért a koponyánk súlya, az nyilván egy nagyobb teher, ami a porckorongokra, a nyakcsigolyákra tevődik át. Tehát, hogyha nem jól tartjuk a fejünket, akkor ez a súlyeloszlás, ez kedvezőtlen. Nem tudnak a porckorongok akkor optimálisan működni, és előfordul, hogy ebből kifolyólag akkor meg is betegszenek.

Tehát degenerálódnak, később pedig porckorongsérv is kialakulhat. Az előre helyezett fejtartás, az lehet egy tartási rendellenesség eleinte, de később sajnos ez rögzülhet. És akkor már nyilván nehezebb dolgunk van. Szinte kiegyenesednek egymáshoz képest a nyakcsigolyák, és már nem tudják azt a fiziológiás görbületet fölvenni. Ez nagyon kedvezőtlen. Ezt általában mi terápia során, hát legalább egy fél éves terápiával tudjuk később így megszüntetni, és visszaállítani így az optimális görbületet jó esetben.

Gondolom az sem tesz jót, sem a nyakunknak, se egyáltalán a teljes gerincünknek, testtartásunknak, az ülő munka. Tehát a monitor, erről is sokat hallhatunk, sokat olvashatunk, hogy, hogy legyen a monitor, hogy legyen a szék. Ezek mennyire befolyásolják?

Lényegesen befolyásolja ez is, ugyanúgy, mint ahogy képernyőhasználat, tehát tulajdonképpen ez az asztalunknál, így a munkakörnyezet kialakításánál is nagyon fontos, de akár autóvezetésnél is. Tehát elsősorban az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása, az pontosan egy ilyen ízületvédelem szempontjából fontos. Tehát, hogy megfelelő gerincgörbülettel tudjunk hosszan tartóan ülni és figyelni a monitort. Nyilván ezt nagyon nehéz betartani, ezért nem csak ezt javasoljuk, hogy megfelelő ergonómia a kialakítása, hanem azt is, hogy szakítsuk meg ezt a statikus munkafolyamatot, amennyiben lehet.

Ma már nagyon jó kis trükkök vannak, hogy akkor álló munkakörnyezet kialakítása, és akkor ez nagyon sokat tud segíteni, mert akkor váltakozni lehet, hogy akkor az ülő helyzetből, akkor álló helyzetben dolgozzanak tovább. Az is előfordulhat, hogy valaki nem széken ül, hanem ugye különböző ilyen levegővel teli eszközön, akár egy dineren, akár egy labdán, gondolok itt ilyenekre. Szóval, hogyha gyakrabban változtatjuk a testtartásunkat ilyen szempontból, vagy a testhelyzetünket, akkor többet tehetünk a kialakulásának a megelőzésében.

Egyébként erre most kíváncsi vagyok, hogy titeket leginkább, tehát hogyha most így nem kérek se százalékot, se számot nyilván csak, hogy többen keresnek fel ülőmunkát végző páciensek, mint olyanok mondjuk itt a városban, hát az is nehéz, hogy ki az, aki mondjuk nem ülőmunkát végez, de azért van olyan is. Mi a legjellemzőbb?

Sajnos igen, többen keresnek azok, akik ülőmunkát végeznek. Tehát jellemzően, amikor az anamnézis felvételnél megkérdezzük ezt, hogy milyen munkatevékenységet végez, ugye nem a foglalkozás érdekes számunkra elsősorban, hanem hogy ülő, álló, vagy esetleg fizikai munkát végez, akkor túlnyomó részt azt mondják a páciensek, hogy ülőmunkát végeznek. Tehát akkor ez az egyik oka, aminek folytán kialakulhatnak ezek a problémák. A másik pedig az alvás.

Itt említetted, hogy a pihenés, itt az elején valahol szóba jött ez is. itt mi a helyzet? Mert nagyon sokkal, velem is előfordult, hogy reggel felébredek, és ú, elfeküdtem a nyakamat, és akkor már azt se tudom, hogy hova, jaj, mit csináljak, hogy jobb legyen. Hogy itt mi ez, ami a fekvésnél előhozhatja ezt a problémát?

Azt gondolom, hogy mivel a hétköznapi mozgások az inkább egy ilyen flexiós irányok, tehát egy ilyen előre hajló irány, tehát bármit, amit csinálunk, az mindig lefele nézünk, vagy előre fele nézünk, de gyakran ugye inkább lefele nézünk, lehajtjuk a fejünket.

Ezért ez egy nagyon jó dolog lenne, hogyha a fekvő pozícióban, háton fekvő helyzetben egy picit az ellentétes irányt vennénk fel. Tehát ezzel az egész napi előre helyezett terhelést picit kompenzálnánk. Úgyhogy szerintem a legjobb lenne, hogyha tudnánk háton aludni, akár párna nélkül, mert valóban egy rosszul megválasztott párna, az nagyon sokkal azt okozhat később, és nyakfájdalom alakulhat ki.

Most megint egy picit visszatérek arra, hogy nyilván a pici babáknál nem azért nem adunk párnát, nem kifejezetten azért nem adunk párnát, hogy egyenes legyen a nyakuk, hanem elsősorban a légzésbiztosítás miatt, tehát hogy a párna ne törje meg, egy magasabb párna esetleg a légcsövet, és a szabad légzés biztosítjuk számukra is, de hogy mi szoktatjuk rá magunkat a párnára, tehát hogy eleinte nem lenne szükség erre. Nyilvánvalóan, hogyha valaki nem tud folyamatosan háton feküdni, és nem úgy alszik, én is próbálom egy picit így erre tréningezni magam, mióta erről többet olvastam, és nekem sem mindig sikerül, és az nem is baj, mert jó az, hogyha forgolódunk éjszaka, tehát, hogy nem baj, hogyha éjszaka megváltoztatjuk a…

Pontosan, ez egy védelmi funkció is egyben, tehát, hogy kell az a kis mozgás éjszaka is a szervezetnek, viszont akkor oldalt fekvő helyzetben, nehéz helyzetben vannak a páciensek, hiszen ott viszont nagyon lógna a fejük, hogyha ugye nem lenne semmi. És akkor azért fájna gondolom. És akkor azért fájna. Ezért egy kicsit ez olyan, hogy a puding próbálja az evés alapon, mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy mely az a párnaméret, jellemzően inkább alacsonyabb párnákat használjunk, de hogy melyik az a párnaméret, ami számára optimális.

Nem vagyunk egyformák, nem egyforma széles a vállunk, más alvási pozícióban vagyunk. Én például egyáltalán nem tudok így rendesen oldalt feküdni, hanem egy picit inkább egy ilyen elfordulva fekszem oldalra, sőt, gyakran hason fekszem, és akkor oldalra fordítom a fejem, akkor sem esik jól a párna. Tehát jellemzően például többet alszom úgy, hogy nincs szükségem párnára, de hát nem mindenki ilyen, tehát ezt ki kell tapasztalni, de sokkal egészségesebb lenne háton fekvésben párna nélkül aludnunk.

És egyébként most az jutott eszembe, hogy az oldalfekvéshez vannak ezek a henger alakú párnák. Az jó lehet, nem? Mert akkor ez valahogy megemeli a fejet, talán akkor csak a méretet kell jól kiválasztani.

Vannak ezek az anatómiai kiképzésű párnák is, igen, hogy egy picit jobban megtámasztja a nyaki szakaszt, viszont engedi, hogy a fej egy picit lejjebb süllyedjen, akár ezek ilyen memóriaszivacsból, hogy ugye jobban felveszi így a nyakunk alakját. Tehát lehet, hogy praktikusabbak ezek a párnák. Tényleg ki kell próbálni. Olyat kell választani. Nyilvánvalóan ami legkedvezőbb számunkra meg a pihentető alvást biztosítja, mert hiába egy egészséges párna, vagy hát ha lehet ilyet mondani, hogyha nem tudunk aludni, az még rosszabb. Tehát, hogy az sokkal kimerítőbb a szervezetnek és az izomzatunknak is. Tehát, hogy a pihentető alvás azért az fontos.

Ha már a pihenésnél, akkor még röviden a matrac milyenségéről, vagy az ágynak a puha, kemény, itt erről is megoszlanak a vélemények.

Hát igen, a mi véleményünk is megoszlik erről, mert hogy nem vagyunk egyformák, mindenkinek más a komfortos. Most legutóbb egy ilyen szakmai tanfolyam keretein belül mi is megkérdeztünk egy ilyen nemzetközi oktatót, hogy erről mit gondol. Most nem tudom, mennyire lehet adni az ő véleményére, ilyen szempontból, mert ez szerintem nem ilyen evidencia, hogy kinek milyen matracot ajánlunk. de az ő szakmai praxisában, akkor ott azt hangzott el, hogy minél idősebbek vagyunk, annál inkább a puhább matrac felé érdemes mennünk. Tehát, hogy az elején a babáknak is ugye ez a kemény kókuszmatrac, meg nem tudom, tehát ilyen abszolút nem süppedős matracon alszanak a gyerekek.

Később fiataloknál tényleg, egyébként majdnem, hogy bármi jó, mert tényleg ott még nagyon könnyen regenerálódik a szervezet. És ahogy idősödünk, úgy az ízületeink, hogyha ráfekszünk, akkor egyre inkább sajoghatnak, bizonyos ponton fájhat a csípőízület, fájhat a térdízület, tehát ott már lehet, hogy fontosabb egy puhább matrac.

Mióta bejöttek ezek a fedőmatracok, azóta szerintem ez egy zseniális találmány, mert így tök jól meg lehet találni azt, hogy akkor most, tehát nem kell az egész matracot kicserélni, hanem akár ezzel a fedőmatraccal át lehet hidalni ezt a problémát Az viszont nagyon érdekes a matracban, hogy ugye, hát kisgyerekes anyukaként, én úgy gondolom, hogy a matrac is elkopik, mert érik balesetek, de később már ugye ezeket a matracokat nem nagyon éri baleset, viszont azért kifeküdjük.

Bizony. És azért ezeket a matracokat cserélni kell időközönként, tehát talán arra kell a hangsúlyt fektetni, nem is a keménységre vagy a puhaságra, hanem az, hogy még jó állapotú matrac legyen, ami még képes, tehát így tartani.

Akkor nagyjából megbeszéltük azt, hogy mik azok a problémák, gondok, amiktől kialakulhat egy akár egy nyaki fájdalom. Akkor térjünk rá arra, hogy hogyan tudunk ezen javítani. Nyilván, hogyha ezeket gondolom kiküszöböljük. Tehát, hogyha háton alszunk, ugye itt erre volt válasz, ha figyelünk a matrac milyenségére, de mi az, amit még ti, mint szakemberek tudtok segíteni?

Hát, mivel kialakulásának az egyik oka az egy pszichés tényező is lehet, tehát sajnos a túlzott stressz, tehát, hogy az előfordul, hogy emiatt kialakulnak ilyen nyaki izomkötöttségek, csomók, fájdalmas izomcsomók, akár ilyen trigger pontok. Emiatt lehet, hogy egy kicsit a terápia ennél komplexebb, mint hogy most akkor van egy probléma, és akkor rögtön tudunk kínálni rá egy megoldást.

Én azt gondolom, hogy összességében egy komplex terápiáról van szó. Elsősorban én a manuálterápiát érzem a leghatékonyabbnak a páciensek körében, és a nemzetközi tanulmányok is azt mutatják, hogy a manuálterápiának nagyon jó hatása van a nyakfájdalom kezelésére. Ott nem csak az izmoknak a tónusán tudunk javítani, oldani tudjuk ezeket a feszességeket, ezeket az izomcsomókat, hanem magán a nyaki mozgástartományon is tudunk segíteni. Tehát olyan fogásokkal tudjuk segíteni a nyaki mozgásokat, hogy visszanyerje a teljes mozgástartományt, és ezt követően gyógytorna gyakorlatokkal tudjuk ezt az elért állapotot stabilizálni. Ugyanis az a probléma, hogy amikor egy helytelen testtartás alakul ki, és itt megint fontos lesz ugye majd a tartáskorrekció, mint a terápiának a része, egy helytelen testtartás alakul ki, akkor túlfeszülnek ezek az elülső nyakizmok, amire semmi szükség nincs, hogy annyira feszesek legyenek, és azok a mély nyakizmok viszont nem dolgoznak.

Ilyenkor a terapeutának fontos ezt figyelembe venni, ezt a biomechanikai egyensúlyt helyreállítani, hogy az elülső nyakizmokat lazítani kell, lazító technikákat kell oda alkalmazni, és ezeket a mély nyakizmokat viszont erősíteni kell, hogy meglegyen a kellő stabilitás is.

Ezt azt gondolom, hogy speciális tesztekkel nagyon jól fel lehet mérni, hogy melyik páciensnek mi van túlsúlyban ebben az izomegyensúly zavarban, vagy inkább a stabilitás hiánya, vagy inkább a mobilitás hiánya.

Ezeket nagyon jól lehet az állapotfelmérés során, egy vizsgálat során mérni, és kielemezni, és célzott mozgásterápiát tudunk rá alkalmazni. Én azt gondolom, hogy a manuálterápia tényleg egy ilyen áttörő javulást hoz a nyakfájdalom kezelésében, akár hosszútávon is ilyen szempontból tudja segíteni azt, hogy nem jönnek elő ezek a problémák. Tehát nagyon sokáig tünetmentesek maradnak. Egy probléma van, hogy mivel nincs ott folyamatosan a kezünk, és nem alkalmazzuk folyamatosan ezeket a manuálterápiás fogásokat, ezért, hogyha hanyagul tartjuk magunkat, és az előzőekben felsoroltakra nem figyelünk, akkor ezek a problémák újra előjöhetnek. Tehát a testtartásjavítás itt is nagyon fontos lesz.

Olyan létezik, hogy valaki nem az, hogy érzékenyebb, hanem mondjuk annyira rossz az izomzata, hogy nála sokkal inkább jellemzőbb, sokkal inkább előjöhet ez a probléma?

Hát egyrészt a stressz, az nagyon sokat tud rontani ezen, tehát azoknál szokott hamarabb kialakulni ez a probléma, ahol még pluszban egy ilyen rásegítő tényező lehet a stressz, és az idegeskedés, a feszültség, mert sajnos ezek az izmok, főleg ez a csuklyás izom, ez egy olyan izom, ami a stresszre igenis reagál, gondoljunk csak abba bele, amikor fázunk, az is ugye egy stresszor, az a hideg, hogy rögtön felhúzzuk a vállunkat, és megfeszítjük azt az izmunkat, de ha idegesek vagyunk, akkor is, mondjuk azért szerintem ritkán vagyunk ennyire idegesek, de ha idegesek vagyunk, akkor is felhúzzuk a vállunkat, és ezek az izmok emiatt állandóan dolgoznak, és hát szegénynek nem kéne állandóan dolgozni, tehát hogy egyrészt erre is figyelni kell.

Egyébként érdekes, hogy a terápiában kifejezetten kitérünk arra, hogy a nyaki manuálterápiánál nagyon fontos, hogy milyen a környezet, amikor kezelünk egy pácienst. Tehát, hogy fontos, hogy milyen fényviszonyok vannak, hogy van-e hangzavar ott a rendelőben. Tehát jobb, hogyha csend van, vagy csak valami, tényleg valami halk zene szól, hogy valahol a kezelések során egy kicsit lelassítsuk ezt a pörgős életvitelt, és egy picit így a stresszkezelésre is megoldást kínáljunk.

Ezek a technikák, ezek alkalmasak arra, hogy szinte ellazítanak annyira a páciensek, hogy van, hogy elalszik a terápia közben egy páciens. Olyan is van, aki a kezelés közben annyira el tudja engedni magát, annyira ellazul, hogy egy ilyen abszolút egy ilyen nagyon jó hangulatba kerül, tehát egy kicsit ilyen eufórikusabb állapotba kerül. Az is előfordul, hogy lelkileg nyílnak meg, és késztetést éreznek arra, hogy többet beszéljenek magukról, vagy a problémájukról.

Tehát, hogy ez a lazulás egyfajta nyitottsággal is együtt jár. Olyan is van, hogy ha oldunk egy ilyen blokkot, mert ilyenkor nem csak a nyakat szoktuk kezelni, hanem a háti gerincszakaszt is. És hát nyilván figyelni kell a testtartást, és ahol probléma van, ott fontos, hogy beavatkozzunk, hiszen, ahogy említetted, minden, meg már mi is mondtuk többször, minden mindennel összefügg.

A háti szakaszt is muszáj kezelnünk. Hogyha a háti szakasznak nem jó az élettani görbülete, túl lapos egy hát, vagy túlságosan görbe egy hát, az kihat a nyaki gerincre. Ezért ezeket így összességében kell vizsgálni. Előfordul, hogyha oldunk egy ilyen régóta meglévő háti blokkot, akkor van, hogy felkacagnak a páciensek, ami egy picit abban a pillanatban ijesztő lehet, hogy hirtelen tényleg a nagy semmiből kitör egy nevetés, de az is előfordul, hogy a könnyeik csöpögnek. De nem azért, mert annyira fáj, hanem egyszerűen egy ilyen megkönnyebbülés érzés lesz úrrá rajtuk.

Tehát érdekes, hogy a manuálterápia mennyire tud hatni, így a szöveteken keresztül a pszichére. Ezért abban az esetben is javasolt a manuálterápiás kezelés, hogyha a stressz okozta ezt az állandó feszültséget a nyakban, és ezt a nyakfájdalmat, hiszen oda-vissza tudunk hatni. Természetesen javasoltak a kiegészítő terápiák, ez nem a mi kompetenciánk, tehát mindenképp egy másik szakember bevonása szükséges, de a manuálterápia nagyon nagy segítséggel lehet a pácienseknek.

Még az jutott eszembe, hogy a masszázs az ilyenkor, mert talán legtöbbet én azt hallottam, hogyha valakinek fáj a nyaka vagy a válla, hogy na elmegyek egy jó masszőrhöz. Hogy az csak ideig óráig, vagy akkor segít, az nem egy hosszú távon.

Én azt gondolom, hogy a masszázs és a gyógymasszázs is szerepelhet a terápia kiegészítéseként, és van, hogy elegendő önmagában az. Ha már kialakult valami mozgásszervi probléma, akkor viszont a masszázs az kevés lesz, tehát mindenképp fontos, hogy másfajta kezelés is segítsen a tünetek csökkentésében, mert különben csak egy ilyen elhúzódó, ilyen pingponglabda effektust érünk el vele, tehát hogy fontos az, hogy a gyógytornát, a stabilizációt, az izomegyensúly helyreállítását is megkezdjük, amit a masszázson nem tudunk elkezdeni, tehát a masszázs is kiegészítő terápiaként elegendő lehet, de érdemes a gyógytornagyakorlatokra is később a hangsúlyt fektetni.

Itt is meg kell kérdeznem, mint szinte mindegyik témánál, hogy hosszú távon, ha nem foglalkozunk ezekkel a dolgokkal, ha nem érdekel, beveszünk egy gyógyszert elmúlt, vagy elmegyünk egy gyógymasszázsra egyszer, oké, akkor de jó, segített, kész, és soha többet nem foglalkozunk vele, akárhányszor ez előjön, semmi gond, akkor ez mit hozhat hosszú távon?

Hát egyrészt nagyon rontja az életminőséget, tehát azt megfigyelték, hogy valamiért, lehet, hogy azért, mert így tényleg közelebb van így a tudatunkhoz, az egész nyaki régió, valamiért nehezebben viseljük a nyakfájdalmat, mint mondjuk a deréktáji fájdalmat, lelkileg is.

Tehát, hogy ez valahogy tényleg egyre feszültebbek vagyunk, ez kihat akkor a környezetünkre is, akkor ez oda-vissza, akkor annak is van következménye. Tehát így az általános közérzetet az sokkal jobban befolyásolja. Másrészt, hogyha már túlzott mértékű ez a nyaki deformitás, ez komolyabb tüneteket is okozhat, mint például komoly migrénes tünetek, fejfájás, szédülés, fülzúgás, tehát fülcsengés, tehát mindenféle ilyen jellegű problémák, és akár hányinger, hányás, ugye ez is ugye a szédüléstől, illetve ettől, hogy ennyire az egyensúlyi, tehát mint fül-egyensúlyi szervünket is ilyen szempontból érintheti.

Tehát, hogy azok az erek, amik mennek föl a koponyába és ellátják ezt a területet, abban az esetben, hogyha kórosan tartjuk a nyakunkat, tartósan, kórosan, akkor nyomás alá kerülhetnek. És ez a nyomást viszont nyilván megérzi az idegrendszer, és akkor reagál rá, és sajnos azok a tünetek már viszont nagyon diszkomforttá teszi a hétköznapokat.

Én talán az egész praxis alapján a legtehetetlenebbnek akkor szoktam érezni magamat, amikor ezzel a fülzúgással jelentkeznek hozzánk a páciensek, mert ezt nagyon nehéz kezelni.

Lehet, hogyha ez nyaki eredetű, és nagyon nagy sikereket tudunk elérni, akár az álkapocs-ízületi manuálterápiával, akár a nyaki manuálterápiával, de én azt hallgatom ezektől a páciensektől, hogy nagyon megromlik az életminőségük, mert ezt a fülzúgást állandóan elviselni, ez borzasztó.

Úgyhogy én talán ettől aggódnék a legjobban. Nyilván a nyaki porckorongsérv kialakulása is nagyon veszélyes tud lenni, főleg azért, mert a gerincvelő is érintett lehet, és akkor lefele ott minden sérülhet, vagy valami diszfunkció alakulhat ki.

De talán második legkellemetlenebb dolognak ezeket a migrénes fejfájást és fülzúgást említeném meg.

Hát főleg, hogyha ezek mind-mind megelőzhetőek, akkor tegyünk is érte. Tehát akkor, ha jól értem, akkor ez is ugyanúgy megelőzhető, mint szinte az összes ilyen probléma. Ezek a mozgásszervi panaszok megelőzhetők, és nagyon jól kezelhetők időben.

És a legérdekesebb, hogy nem is nagyon tudok másfajta kezelési módot. Tehát az, hogy rendszeresen fájdalomcsillapító gyógyszert szedjünk be, hát az nyilván nem kezelés.

Hát megműteni nem minden mozgásszervi problémát lehet. Meg hát nyilván az egy végső megoldás, amikor már műteni kell. Előfordul sajnos, hogy műteni kell, és műtétre kerül a sor, és van, hogy létfontosságú, hogy megoperálják. De hát leginkább ezekkel a gyógytorna terápiákkal és manuálterápiával lehet hatni erre. És ha már van egy ilyen kincs a kezünkben, hogy ezzel gyógyíthatóak ezek a problémák, akkor gyógyítsuk meg őket.

Köszönöm szépen a beszélgetést. Köszönjük szépen, hogy ma is velünk tartottatok. Várunk titeket legközelebb is. Addig is hallgassatok minket Spotify-on, ott vagyunk az Apple Podcast-en, de SoundCloud-on is hallgathattok, valamint természetesen YouTube csatornánkon is nézhettek, hallgathattok minket.

És egy jó tanács, hogy a kis harang ikonra kattintva feliratkozhattok a csatornánkra, és akkor mindig időben értesülhettek a legfrissebb tartalmainkról. Köszönjük, hogy velünk voltatok.