
Hogyan tornázzunk otthon?
Hogyan tornázzunk otthon?
3. ADÁS
Transcript
Nem támogatom az otthoni tornagyakorlatokat. Mi van, ha nem úgy sül el az az otthoni torna, ahogy azt így elsőre kitaláltuk? És mit tegyen a páciens? És ilyenkor nagyon gyakran ő ettől függetlenül esetleg csinálja tovább, vagy akkor teljesen abbahagyja, és akkor nem is folytatja a tornagyakorlatot.
Nem lehet egy lapra tenni két gerincbetegséget, vagy két deréktáji fájdalmat sem. Teljesen más a testalkatunk, a testtartásunk, teljesen más a mozgáskultúránk. Mindenkinek máshol feszülnek izmai,és máshol vannak úgymond izom gyengeségei. A mozgásszervi fájdalmaknak a kezelésében speciális terápiára van szükség.
Ha szeretnétek időben értesülni legfrissebb tartalmainkról, akkor iratkozzatok fel a Youtube-csatornánkra, ahol a kis harang ikonra kattintva mindig megkaphatjátok a legfrissebb tartalmakat. De hallgathattok minket Spotify-on, Apple Podcasten, vagy akár Soundcloud-csatornánkon is.
Köszöntöm a MozgásKlinika nézőit a mai podcastünkben az otthon végezhető tornáról beszélgetünk. Szentiványi Rita, manuálterapeuta, gyógytornásszal. Ez az a téma azt gondolom, ami az utóbbi időben sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, feltételezhetően a Covid alatt sokan voltak otthon, nem voltak nyitva különböző sportlétesítmények, ahol esetleg tornázhattak az emberek. És innentől kezdve ez az otthoni torna, ez így beépült sokaknak az életébe. Nyilván nem mindenkinek.
Én arra lennék kíváncsi elsősorban, hogy ti ajánljátok az otthoni tornát, vagy nem? Amennyiben nem, akkor miért nem?
Köszönöm a kérdést, üdvözlők én is mindenkit. Az otthoni tornagyakorlatok nagyon megosztók ilyen szempontból, hogy mennyire tudnak specifikusak lenni, mennyire tudjuk valóban az adott problémát kezelni vele. Nagyon fontos, hogy egy otthoni tornagyakorlat ne egy általános tornagyakorlat legyen,hanem legyen tényleg olyan célja, hogy azokat a panaszokat, amik miatt végezzük, tudjuk kezelni azokat a panaszokat vele. Ezért összességében nem támogatom az otthoni tornagyakorlatokat.
Én azt gondolom, hogy a mozgásszervi fájdalmaknak a kezelésében speciális terápiára van szükség.
Nem lehet egy lapra tenni két gerincbetegséget, vagy két deréktáji fájdalmat sem. Teljesen más a testalkatunk, a testtartásunk, teljesen más a mozgáskultúránk. Mindenkinek máshol feszülnek izmai, és máshol vannak, úgymond, izom gyengeségei. Ezért úgy gondolom, hogy az otthoni tornagyakorlatok tekintetében, mivel ezeket mind figyelembe kellene venni, ezért ritkán tudunk jó eredményeket elérni. És mivel én nagyon eredményorientált vagyok, én szeretném a pácienseinket meggyógyítani, akik a MozgásKlinikára érkeznek. Ezért úgy érzem, hogy nem tudok elég hatékony lenni az otthoni tornagyakorlattal. Mindamellett a pácienseink visszajelzése is sokszor az, hogy csinálják, de nem annyira szívesen. Nem tudnak mondjuk olyan, vagy nem is szeretnének olyan beruházásokat tenni, hogy minden eszköz lehetővé legyen otthon is téve, és ugyanolyan körülmények között nem tudnak tornázni, mint egy gyógytorna rendelőben, ahol tényleg többféle funkcionális eszköz van.
De még ha kreatívak vagyunk, és megpróbáljuk ezeket az eszközöket otthoni praktikus eszközökkel, vagy bármilyen tárgyal pótolni, akkor sem tudunk beavatkozni. És amikor otthon végzik a gyakorlatot, hogyha például a gyakorlat közben fellép egy fájdalom, akkor mit tegyen? Folytassa a gyakorlatot, vagy hagyja abba?
Akkor változtasson testtartást, vagy tegye le a súlyt, és végezze súly nélkül. Tehát, hogy ott lesz a dilemma, hogy mi van, ha nem úgy sül el az az otthoni torna, ahogy azt így elsőre kitaláltuk. És mit tegyen a páciens? És ilyenkor nagyon gyakran ő ettől függetlenül esetleg csinálja tovább, vagy akkor teljesen abbahagyja, és akkor nem is folytatja a tornagyakorlatot. Na, ehhez kellene a szakember, aki megmondja, hogy miért van ott akkor az a fájdalom, amikor jelentkezik a fájdalom tornagyakorlat közben. Egy szakember látja, hogy az miért jelentkezhetett.
Például közben elengedte mondjuk az egyik vállízületét, és azt már nem tartja stabilan és lazább, vagy behajlította a könyökét, és ott kellett volna, hogy nyújtva legyen annál a gyakorlatnál, vagy előrébb esett a térde. A szakember az, aki észreveszi, hogy miért keletkezhetett a fájdalom, és próbál korrigálni. Ha nem tud korrigálni, mert azt mondja a páciens, hogy „ah, ez így is fáj, ez így kényelmetlen, uh, belenyilallt”, akkor változtat pozíciót. Olyan pozíciót, amiben ugyanaz az izmom fog dolgozni, vagy ugyanaz lesz az eredménye a gyakorlatnak, csak egy másfajta testtartásból végzi ezt, vagy másfajta pozícióban ezt akartam mondani.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy mivel nincs ott egy ilyen segítség, ezért nagyon rosszul is elsülhetnek az otthoni tornagyakorlatok, és mivel tényleg a hatékonyságra fókuszálunk, és arra, hogy minél előbb fájdalommentesen mozogjon a páciens, ezért nem tartom eredményesnek. Kiegészítő kezelésként sem? Pontosan ez lett volna a válaszom.
Ellenben, abban az esetben, amikor már a gyógytornásszal a kezelések egy pozitív kimenetelűekké váltak, és csökkent a fájdalom, és nincs panasz, akkor fenntartó terápiának viszont nagyon hatékonyak. De akkor már a fenntartó terápiában a páciens pontosan ismeri, hogy mely gyakorlat való neki, és mely gyakorlat nem. Pontosan tudja, hogy az adott gyakorlatnál mire kell figyelni.
Berögzültek, automatizálódtak azok a mozgások, és akkor már hatékony tud lenne az otthoni tornagyakorlat. Én is otthon tornázom, de én gyógytornász vagyok. Tudom, hogy mire kell figyelni. Ellenben nekem is, ha fellépne egy fájdalmam, akkor megkérném a kollégámat, hogy nézze már meg, hogy én helyesen csinálom-e ezt, vagy valami elcsúszik, valami biomechanikai zavar lép fel, mert hogy fontos a gyógytorna gyakorlatoknál, kiemelt fontosságú, hogy minőség legyen, és ne pedig mennyiség.
Tehát helytelen gyakorlatokkal nyilván nem jön a minőség, úgyhogy nagyon fontos erre edukálni a pácienseket, hogy abban az esetben tudnak otthoni tornagyakorlatot végezni, kiegészítő terápiaként, ha már részt vettek egy klasszikus gyógytorna anyagon, vagy egy gyógytorna terápián, és már tudják, hogy mire kell figyelniük, és rögzültek azok a mozgások. Ilyenkor, amikor, tegyük fel, részt vettek egy ilyen gyógytorna terápián, és kap otthon végezhető gyakorlatsort a páciens, akkor van egy ilyen után követés?
Vagy nem is után követés, hanem ha bármikor úgy érzi, hogy na valami gyakorlat, jaj, ez nem úgy sikerült, egy picit itt-ott amott fáj, akkor van ilyen telefonos lehetőség, hogy jaj, most az van, hogy ezt csináltam, és ez történt, és akkor ilyen telefonos segítség, úgymond, ez érvénybe léphet adott pillanatban? Sajnos telefonon keresztül nem tudunk segíteni, viszont nagyon alkalmas egy konzultáció erre, hiszen akkor újra le tudjuk ellenőrizni az ő állapotát, megnézzük a testtartását, megkérjük, hogy mutassa be azt a gyakorlatot, ami a fájdalmat váltotta ki, és valószínű, hogy megtaláljuk így az okát, és utána újra tudja folytatni az otthoni gyakorlatot.
Tehát lehet, hogy akkor már csak időközönként egyfajta kontrollra kell eljönnie, hogy minden rendben menjen. Amennyiben viszont nincs fájdalma, és eredményes az otthoni torna, akkor nincs szükség ránk. Akkor mehet sportolni, fenntartja ezt a kedvező állapotot az otthoni gyakorlatanyaggal, tehát akkor jelentkezzen, amikor elakadás van a mozgásban, hogyha fájdalom lép fel, vagy hogyha valami diszkomfortérzést tapasztal. Itt muszáj megkérdeznem azt is, mert szintén visszautalva arra, hogy ez az otthoni torna, ez leginkább a járvány időszak alatt lett úgymond népszerűbb, hogy ilyen YouTube-videós anyagok alapján csinálnak, például különböző gyakorlatsorokat, hogy ezek sem ajánlottak?
Tehát minden esetben először a szakember, és ha a szakember is ajánlja, és a szakember által ajánlott YouTube-videó, vagy bármilyen más felületről, hogy az alapján már otthon lehet végezni. Azt mondjuk, hogy a mozgás mindenre gyógyír, tehát semmi nem tudja ugye ezt pótolni. Na most mi nem csak a járványügyi időszakban, hanem előtte is éreztük azt, hogy nagy igény van a páciensek részéről arra, hogy akkor otthon tudjanak tornázni.
És valóban első körben sokaknak az jut eszébe, hogy jó, hát megnézem én azt, hogy milyen gyakorlatot javasolnak erre, és akkor végzem azokat, megnézem jobb-e tőle. Jellemzően sokszor nem jobb, meg azért nehéz ennyire fegyelmezettnek lenni egy páciens oldalról is. Tehát én pontosan tudom ezt, hogy ez a következetesség és fegyelmezettség ez azért nagyon sokszor hiányzik szegény pácienseinkben, akiket tökre sajnálunk, tehát én megértem. Mert ez nehéz.
És visszatérve arra, hogyha fölmennek egy csatornára, és ott találnak egy otthoni tornagyakorlatot, akkor végezhetik-e, én azt gondolom, hogy betegség esetén ne ezzel indítsanak. Tehát amennyiben valamilyen mozgásszervi betegség van, amennyiben olyan mozgásszervi fájdalom van, ami korlátozza az ő hétköznapi testmozgását, szerintem ne ezt tegyük. Szerencsére, ezt nagyon jól kitalálták a gyógyszertárba is, hogy vannak vényköteles, meg vény nélküli gyógyszerek.
Na most, amikor már nagyobb baj van, akkor valamiért mindig a vényköteles gyógyszert kell beszednünk. Tehát itt is azt gondolom, hogy nyilván, hogyha csak elaludtam a nyakam, vagy csak egy praktikára van szükségem, vagy összességében nincs deréktáji fájdalmam, de most valahogy ma egy kicsit érzem a derekam, arra persze, hogy meg lehet próbálni egy otthoni tornagyakorlatot és hogy hátha segít. Lehet nyújtani, tanultunk is, akár így testnevelés órákon is olyan mozdulatokat, amik hasznosak lehetnek.
De, amikor már érezzük, és azt mindenki érzi, hogy oké, ez már most komoly, ez most már betegség, szakemberhez kell fordulni, akkor szerintem csak az időt veszítjük ezekkel az otthoni gyakorlatokkal, netán még kárt is okozunk. Úgyhogy érdemes először szakemberrel konzultálni, és utána tanácsot kérni, hogyha mégis az otthoni tornát kell választanunk, akár időhiány, távolság, vagy bármilyen olyan élethelyzet miatt, akkor melyik legyen az a gyakorlatanyag, amit végezhetünk biztonsággal otthon. Itt akár kárt is okozhatunk. Gondoltam ebbe bele, hogy nyilván, hogyha valaki mondjuk sokáig csinálja, és tegyük fel, nincsnek olyan nagy fájdalmai, ide csinálja, csinálja, utána sokkal nehezebb visszafordítani gondolom adott állapotot, hogyha utána már felkeres mondjuk egy szakembert.
Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a mozgásszervi betegségeknek van egy olyan típusa, ami egy ilyen általános tornával csak fenntartható állapotot érünk el, de meggyógyulni nem fog. Ezek az ilyen instabilitások, jellemzően ilyenek, hogy az általános torna jó hatással van rá, de nem oldja meg a stabilitás problémákat, és ugyanúgy fönnáll a sérülés veszélye. És azt gondolom, hogy ez nehéz otthon egy páciensnek eldönteni, hogy neki milyen típusú mozgásszervi panasza van. Ez az a típus, amire nyugodtan végezhetek erősítő gyakorlatokat? Vagy ezt a panaszt inkább nyújtással lehetne helyrehozni? Vagy itt figyelnem kellene valami másra? Mert lehet, hogy a csípőm fáj, de ez a fájdalom nem is a csípőmből indul el, hanem mondjuk a derekamból. Tehát ezt honnan tudná egy páciens?
Ő nem szakember, ezért kell a segítség, és ezért kell, hogy a szakember megfelelően tájékoztassa a pácienst, megvizsgálja, és javaslatot tegyen ilyen szempontból is az otthoni torna végzésre. Úgyhogy így a kérdésedre a válasz, igen, itt tud ártani az otthoni torna, mert lehet nem is arra csináljuk a tornagyakorlatot, amivel valóban problémánk van. – És hát nem, hogy nehezen tud döntést hozni, hogy éppen milye fáj, hanem szerintem ez szinte lehetetlen meghatározni valakinek, hogy most éppen, ha nem tudom, a csípőm fáj, akkor az honnan sugárzik oda, vagy éppen pont ez csípő fájdalom-e? – Persze, hát ezekre konkrét tesztek vannak, és mozgásszervi vizsgálatok, amiket évekig tanulunk, tehát valószínű, hogy nehéz egyfajta ilyen gyorsteszttel ezt átadni a páciensnek, egyébként ilyenek is vannak ezeken a csatornákon. Én azt gondolom, hogy nem ez a klasszikus irány.
Ezzel nem spórolunk, egyébként sem időt, sem pénzt, mert hogyha tényleg baj van, előbb-utóbb úgyis szakemberhez kell menni, és tényleg elvesztegetett idő, mert hogy minél inkább hagyjuk, hogy legyengüljön egy izom, vagy minél inkább fenntartjuk ezt az instabilitást azáltal, hogy nem kezeljük, annál több egyéb mozgásszervi probléma is kialakulhat. Tehát, hogy ez nem feltétlenül oldódik meg, és sajnos magával ránt mást is, hiszen az egész mozgáslánc az ilyen, hogy azért az izmok által, meg a kötőszövetek és az idegrendszer által az ízületeink összeköttetésben vannak, a testtartásunkat sok minden befolyásolja, úgyhogy később akár még több panaszunk lehet. – Miben rejlik elsősorban egyébként a nehézsége az otthon végezhető torna gyakorlatoknak? – Az első alkalommal kap mondjuk a páciens egy gyakorlatanyagot, amit átbeszélnek a terapeutával.
Tegyük fel, hogy ez már egy fenntartó kezelésben hasznos, és a terapeuta is így érzi, hogy hasznos lenne az otthoni tornagyakorlat. És azon kívül, hogy nem tudjuk ellenőrizni, hogy hogyan végzi ezt a páciens, nem tudunk segíteni abban, hogy hogyan növelje például az ismétlés számot. Mennyit csináljon az adott gyakorlatból? Ha mindig ugyanannyit csinál, akkor nem lesz fejlődés. Hogyan növelje a fokozatosságot? Milyen mértékben? Mikor válthat mondjuk egy fél kilós súlyzóról egy egykilós súlyzóra? Vagy végig fél kilós súlyzóval végezze azt az adott gyakorlatot?
Én azt érzem, hogy mivel az alapvető szabályokat, amiket egy tréning során nem csak a gyógytorna, hanem akár az edzés. Az alapvető szabályokat rúgjuk fel azzal, hogyha otthoni tornagyakorlatokban gondolkodunk, hiszen nem tudjuk sem a gyakorlatoknak a minőségét, sem a gyakorlatoknak a mennyiségét kontrollálni.
Nem tudjuk, nem látjuk a fejlődést, mert én leírhatom előre, hogy szerintem két hét múlva növeljük az ismétlés számot, és mi van, ha két hét múlva nem jut el oda a páciens, hogy növelhető legyen az ismétlés szám. Tehát, hogyha még nem is a fájdalmat vesszük alapul, hanem csak az alapvető edzéselméleti szabályokat, akkor sem tudjuk az otthoni tornagyakorlatot megfelelően felépíteni. Más ezzel szemben mondjuk az online torna. És említetted, hogy ugye a járványügyi helyzet alatt sokan alternatív megoldásra szorultak és kénytelenek voltak. Na most nem biztos, hogy megfelelő a kamera beállítás. Én is próbáltam, nagyon nehéz volt, és aztán megbeszéltük a pácienssel, hogy folytassuk ezt a rendelői környezetben. De nem biztos, hogy megfelelő a kamera beállítás, de azért ott tudok azonnali visszajelzést kérni a pácienstől, hogy mennyire fáradt el ebben a gyakorlatban. Nekem azt látnom kellene, hiszen a terhelhetőséget az ő szubjektív visszajelzése alapján is kénytelen vagyok ugye fokozni ahhoz, hogy tényleg eredményt érjünk el. Nekem a legnagyobb nehézség az az, hogy mivel nem vagyok jelen, ezért ezt az egész tudást, ezt nem tudom használni az otthon végezhető gyakorlatoknál, és sajnálom, hogy nem kapja meg a páciens ezt a tudásanyagot, és nem tudom segíteni őt ebben. – Itt most a kamera beállítást, amit említettél, de ez itt akkor az online terápiáról beszélünk most, ugye? – Igen, sajnos én ezt az egészet egy kalap alá vettem, mert ez az én személyes észrevételem, hogy ugyanazokkal a nehézségekkel küzdünk egy online tornagyakorlat során, mint az otthon végzett tornagyakorlatok során.
Talán az online egy fokkal valóban jobb, de nekem az is iszonyat nehézséget okoz, mert tényleg nem tudom azt a szakmai elvet alkalmazni, amit egyébként a MozgásKlinikán képviselek. – És akkor itt a fokozatosság elve az nagyon-nagyon fontos. Tehát az elején gondolom kevesebb darabszámba, ha így nézzük, kevesebb a darabszáma a gyakorlatoknak, és akkor kisebb súlyokkal végezzük először. Esetleg olyat is csinálunk, hogy először rövid erőkar, utána hosszú erőkar.
Tehát, hogy arra is figyelünk, hogy először mondjuk stabil felületen, utána instabil felületen, és ezeket nem tudom alkalmazni abban az esetben, ha csak egy gyakorlatanyagot összeállítok, vagy csak letöltök valamit a YouTube-ról. Ezt abban az esetben lehetne, hogyha mondjuk egy egész gyakorlatsort, vagy egy egész tornaanyagot időrendi sorrendbe töltenék fel, de hogy fogom a visszajelzést kapni, hogy tényleg léphetünk egy következő szintbe? Én nem látom a pácienst, hogy tényleg fejlődött-e annyit, amire szükség van. Ehhez mindenképp egy tanácsadásra, egy konzultációra lenne szükség. Ez a nehézségem. És az sem működik, hogy bizonyos idő után, tehát csinálja otthon nem tudom, egy hónapig a gyakorlatokat, és akkor egy hónap után visszamegy hozzád, és akkor egy konzultáció alapján megnézed, hogy akkor mennyit javult, nem javult, és újabb gyakorlatsort irányzol neki elő.
Fenntartó gyakorlatanyagnak ez lehet, hogy már egy járható út, hogy már nincs panasza a páciensnek, de nem akarjuk, hogy újra leépüljön, újra a diszfunkció lépjen fel. Szeretnénk úgymond fenntartani ezt a kedvező pozícióját az ízületnek. Akkor azt gondolom, hogy már lehet, hogy működhet az, hogy jó, egy darabig csinálja ezt a gyakorlatanyagot, eljön utána egy konzultációra, én kvázi le ellenőrzőm, megnézem, hogy van, megnézem újra a testtartását, átbeszéljük, hogy mit érez ő a gyakorlatok alatt, megnézem esetleg, hogy hogyan végzi azt a gyakorlatot, és újra kalibráljuk.
Az már azt gondolom, hogy egy működő modell lehet, és ott már a szakembernek a tudását is lehet érvényesíteni, mert én ezt sajnálom az otthon végezhető gyakorlatokban, hogy a szakember tudása az elvész benne. – Van olyan eset, amikor egyáltalán nem ajánlotta az otthoni tornagyakorlat? – Igen, nagyon sok esetben olyan gyulladásos tünetek vannak, amiknél kifejezetten kárt okoz az otthoni tornagyakorlat, hiszen belobbantja ezt a gyulladást. Az ilyen gyulladásos ízületi problémáknál nem az otthoni tornagyakorlat hozza majd az eredményt, sokkal komplexebben kell kezelni, és meg kell vizsgálni, hogy mitől alakult ki, vagy milyen mértékű ez a gyulladás, és azt gondolom, hogy igen, ott abszolút kárt is okozhatunk. Sőt, vannak olyan sérülések, amiknél felléphetnek egyfajta kontraindikált mozgások, hogy azt az irányt nem lehet végezni, az összes többit igen.
Például van olyan válizületi sérülés, amikor a sérülést követő pár hétig a szalag gyógyulása érdekében bizonyos mozgások kerülendőek. Na most az otthoni tornagyakorlat során, hogyha csak beütjük azt a csatornára, hogy válltorna, mert nekem a vállam sérült meg, akkor csinálok egy válltornát, én lehet, hogy egy olyan gyakorlatanyagot kapok, amiben benne vannak ezek a kontraindikált, tehát ellenzett mozgások is, és ebben az esetben több kárt okozok, mert akár a szalagot túlnyújtom, akár a váll ízületemet egy picit kimozdíthatom, és hátráltatom a szöveti regenerációnak az esélyét.
Úgyhogy gyulladásnál és kontraindikált mozgásoknál kifejezetten tilos otthoni tornagyakorlatokat végezni. Tehát mondjuk egy nagyobb sérülés után nyilván az első az, hogy elmegyek egy gyógytornászhoz, egy manuálterapeutához, nem a Google-be ütöm be, hogy milyen tornagyakorlat javasolt. Hát attól függ, milyen sérülés. Lehet, hogy rendszeresen kimegy valakinek a bokája, most kiment harmadjára is, hát nem biztos, hogy most megint elmegy egy traumaügyeletre, mert ismeri ennek a folyamatát. Kell boka stabilizáció ahhoz, hogy ne menjen ki megint a bokája? Igen. Ezt otthon kell végezni? Nem. Mert valószínű meg kéne valóban vizsgálni, hogy most ez tényleg ugyanolyan bokasérülés-e, mint az előző kettő, és valóban ugyanez-e a gyógymód, vagy pedig valamit változtatni kell.
Tehát, hogy azt nehéz eldönteni, hogy attól, hogy ismerünk egy funkciózavart, nem tudom, bedagadt a térdem futás után, már bedagadt máskor is kétszer, akkor is kezeltem itthon magamnak, lejegeltem, vettem be gyulladáscsökkentő gyógyszert, amit a patikába vény nélkül kaptam, tehermentesítettem még, akár be is fáslisztam, és helyrejött. Most is ezt fogom csinálni, aztán megint megyek futni, vagy elmegyek ugyanúgy az edzésre, vagy otthon végzek térderősítő gyakorlatokat, mert biztosan azért dagad be a térdem, mert gyenge. Ez nem biztos, hogy így van, és valószínűbb, hogy ilyen esetekben tilos lenne otthoni gyakorlatokat végezni. Viszont mivel van erre egy mintája a páciensnek, és már egyszer beváltak bizonyos praktikák, azt reméli, hogy ezek újra beválnak.
De ez tipikus a sérülések esetén, hogy minél többször sérül, meg már annál nehezebben visszafordítható a folyamat. Tehát nem úgy működik a deréktáji fájdalom sem, és ezek a zúzódások és ezek a ficamok sem. Hogyha egyszer ficamodott, akkor utána a következő ficamnál is ugyanazt a státuszt tapasztaljuk, hanem egyre rosszabb ott az ízületi állapot, tehát hogy egyre inkább figyelni kellene arra, hogy azt megfelelően kezeljük. Ezért az otthoni tornagyakorlatok kevésnek bizonyulnak, és szakember segítségét ajánlott kérni. – Volt esetleg olyan páciensed, aki mondjuk éppen otthoni gyakorlatok végzése során lett rosszabb az állapota, és úgy keresett fel téged? Van erre példa? – Persze. Olyan is van, aki meg is mutatta, hogy ő pedig hogy végezte a gyakorlatot, nézzük meg.
Ő látta, hogy így kell csinálni a videón, és valóban egyébként még nem is volt rossz a videóajánlás, de a páciens valamiért teljesen más kivitelezésben végezte ezt a gyakorlatot. Ő nem látta kívülről magát, nem feltétlenül tudta figyelni, hogy valóban úgy csinálja, ahogy a videóban a szereplő, vagy hát az a gyógytornász, vagy az az edző.
Úgyhogy emiatt abszolút, és mi is ugyanazt a gyakorlatot javasoltuk neki, ez volt a legérdekesebb, csak akkor már a helyes kivitelezésben. – Mi lehet az a legsúlyosabb probléma, amit okozhat valaki bizonyos helyzetben az otthon végzett gyakorlatokkal? – Hát na ez a szerencse, hogy valószínűbb, hogy csak a túlterheltség. Tehát, hogy az a valószínűbb, tehát ezért én sem gondolom, hogy olyan nagy kárt okoz magának az ember, hanem inkább csak a túlterheltség, begyullad, picit túlhasználódik, és akkor már egy krónikus fájdalomba megyünk át, és akkor azt már egy picit lassabban és nehezebben tudjuk visszafordítani, több időt kell akkor már számolni a gyógyulására. –
Akkor összességében csak egy zárógondolatként lehet otthon végezni gyakorlatokat, de csak és kizárólag a terapeuta által javasolt gyakorlatokat, és abban az időben is ugyanazokat, amit a terapeuta ajánl, nem mindenféle internetről rákeresett, különböző szavak alapján kikeresett gyakorlatokat végzünk, hanem azt, amit a szakember javasol. – Igen, ez nagyon fontos, így legalább a szakember tudását hazavihetjük, és segítségünkre lehet. – Köszönöm szépen a beszélgetést.
– Köszönöm.
Ebben az epizódban Szentiványi Rita az otthoni tornagyakorlatok hatékonyságának és korlátairól beszél, különösen a komolyabb mozgásszervi problémákra való alkalmazásuk szempontjából. A MozgásKlinika szakmai vezetője elmagyarázza, hogy az általános tornagyakorlatok nem elegendőek specifikus mozgásszervi panaszok kezelésére, és hogy miért szükséges célzott terápia a hatékony gyógyulás érdekében. Megtudhatjuk, miért nem célszerű súlyos esetekben otthon tornázni, és hogy az otthoni körülmények között leginkább az instabilitás maximum szinten tartása a cél, amelynek hatékony kezelése szintén szakértői irányítást igényel.
Mit hallgathatsz meg ebben az epizódban:
Otthoni torna limitációi: Az otthoni torna gyakorlatok jellegzetes korlátai és a gyakori dilemmák, amelyekkel a páciensek szembesülhetnek.
Személyre szabott terápia fontossága: Miért van szükség pontos diagnózisra és szakértői beavatkozásra a mozgásszervi panaszok kezelésében.
Eszközök és környezet: Hogyan befolyásolja az otthoni környezet és a rendelkezésre álló eszközök a gyakorlatok hatékonyságát.
Biztonságos gyakorlat végzés: Tanácsok, hogyan minimalizálhatók a sérülések és hogyan kezeljük a gyakorlatok során felmerülő fájdalmat.
Kiegészítő kezelésként való alkalmazás: Mikor és hogyan lehet hatékonyan beilleszteni az otthoni gyakorlatokat a terápiás folyamatba.