Térdfájdalom: okok, tünetek és kezelés – mikor forduljunk szakemberhez?

Sziasztok! A MozgásKlinika legújabb részét látjátok. Hétköznapi Nyügeink címmel indítottunk egy sorozatot. A mai részben a térdfájdalomról fogunk beszélgetni Szentiványi Ritával, aki manuálterapeuta, gyógytornász, a MozgásKlinika alapítója.

Elsősorban mi okozhatja a térdfájdalmat? Minden esetben mozgásszervi probléma, vagy okozhatja valamilyen szervi elváltozás, vagy szervi probléma is?

Igen, köszönöm a kérdést. A térdpanaszok többsége az térderedetű. Tehát, hogy azért az kifejezetten ilyen ízületi eredetű. Annyit érdemes tudni erről, hogy bár térdízületnek említjük, de megkülönböztethetünk a térdízületen belüli elváltozásokat. Ezek tulajdonképpen a combcsont és a lábszárcsont ízesülésénél létrejövő elváltozások lehetnek. Van egy másik, amiről sokszor megfeledkezünk, az pedig a térdkalács alatti ízületi bántalmak. Tehát, amikor a térdkalács alatti ízfelszínen történik valamilyen elváltozás, és annak a panaszait érezzük. Tehát, hogy ezt a kettőt mindenképp így ilyen szempontból külön venném, mert hogy a térdízületen belüli elváltozások azok valóban inkább ilyen idősebb korosztályt érinthetik, vagy sportsérüléseket követően egyfajta szövődményként alakulhatnak ki.

Bocsáss meg, ebben az esetben akkor csak az egyik térd az érintett? Hogyha ilyen van, amit most mondtál?

Hát az nem feltétlenül, tehát nyilvánvalóan attól függ, hogy milyen elváltozásokról van szó, de előfordulhat, hogy ez kétoldali, de nyilván vannak olyan esetek, mondjuk a sportsérülések azok pont olyanok, hogy az inkább egyoldaliak. De például a térdízületi artrózis, tehát a térdkopás, az abszolút lehet egy kétoldali probléma, hogy mind a két térd érintett benne.

Kétfélét említettél, melyiknek milyen tünete van? Mi az, ami ahonnan, nyilván mi nem tudjuk diagnosztizálni, vagy én nem tudom magamnak diagnosztizálni, hogy akkor most nekem mi a probléma, de hogy nyilván ezért akkor külön-külön más-más tünettel bírnak.

Igen, ezeket manuálterápiás vizsgálattal, mozgásteszttel tudjuk mi is, tehát önmagában a kikérdezés az kevés lesz, hogy most megválaszoljam, hogy ha itt fáj, akkor térdízületen belüli elváltozásról beszélünk, ha a másik, akkor az inkább a térd körül tapadó izmoknak az elváltozása, ugyanis az is lehet egy kategóriája ennek. Szóval itt az a lényeg, hogy mindenképp manuálterápiával fogunk vizsgálódni ilyenkor, speciális teszteket végzünk, és az is előfordul, hogy képalkotó vizsgálatot kérünk be ahhoz, hogy lássuk, hogy pontosan hol vannak az elváltozások. Amit említettem, hogy a térdkalács alatti fájdalom az nagyon sok esetben az ülőéletmódból alakul ki, azáltal, hogy tulajdonképpen nagyon feszesek ezek a combizmok, és ez a combizom feszessége, hogyha behajlítom a térdem, tehát pont az ülő pozícióban, ez a combizom feszesség, ez egy komprimáló hatással bírhat a térdkalácsra, tehát konkrétan az izom feszesség nyomhatja egy picit lefelé a térdkalácsot, ezáltal szűkül az ízületi felszín, szűkül az ízületi rés, és ez okozhat térdfájdalmat és térdkalács alatti panaszokat, okozhat ropogást, ropogó hangokat, nyújtáskor, hajlításkor, tehát nagyon sokszor ez egy úgynevezett patellofemorális probléma, tehát hogy ez nagyon sok esetben ilyen fiatalabbakat érintő elváltozás, és az izomegyensúly-zavar miatt alakul ki.

Olyan is előfordul, hogy van ez a külső csípőizomnak egy része, ami tulajdonképpen nem is izom, hanem egy ilyen kötőszöveti lemez, ami a külső csípő mozgásokat segíti, de a csípőről ered, és a térdízületnél külső oldalon tapad. És a külső térdfájdalom, az sokszor nevezhetjük is futótérd szindrómának, ez sok esetben ennek az izomnak a túlterheltsége, hogy valójában ez nem egy ízületi panasz, csak az ízület környékén tapadó izomnak tulajdonképpen a feszessége, az izom-inas tapadásnál ott egy túlterheltsége, a gyulladása okozza ezt a térdízületi fájdalmat, és még olyan mértékeket is ölthet ez kötőszöveti szinten, hogy a térdkalácsot egy picit elmozdítja ennek az izomnak a feszessége, de ezáltal a térdkalács nem egyenes lefutású, hanem egy picit oldalra kitér, és nyilván, hogyha megváltozik az ízületnek a pozíciója, az már gondolhatjuk, hogy az nem azért van, hogy az ott egy picit jobb oldalra vagy bal oldalra.

De ezt külső szemmel látható egyébként? Tehát, hogy ránézésre, vagy nem?

Betegvizsgálattal azért vannak olyan jelek, amikkel tulajdonképpen ezt észre tudjuk venni, de itt is a tesztelések lesznek, és a térdkalács mozgatása lesz az, ami segíti a terapeutát abban, hogy el tudja dönteni, hogy ez kifele mozdult-e, vagy sem. Tehát, hogy ott mindenképp a betegvizsgálat fog segíteni, de sok esetben már inspekcióval, tehát megtekintéssel álló helyzetben is látszik, hogy a térdkalács egy picit lateralizáltabb, tehát, hogy kifele egy picit jobban kitér. Ez feltételezhetően akár lehet, hogy egy ilyen izmos, inas tapadásnak a következményeként alakul ki, és hiába lazítjuk olyankor, akkor már ezt az oldalsó csípőizmot, lehet, hogy párhuzamosan egy másik izomcsoportot erősíteni kell, ahhoz, hogy újra balanszba kerüljön a két oldal, és a térdkalács középen helyezkedjen el, hiszen annak ott lenne az ízületi síkja.

Tehát most azt mondjuk, hogy csípőizom, és mégis a térdnél érzünk fájdalmat, vagy problémát, vagy ez?

Ez az izom, az csípőnek a mozgatásáért felelős, de tulajdonképpen lefut a, a térdízület külső részéhez is, ez oldalra emeli a lábat, tehát hogy ennek az izomnak ez a funkciója, és hogy mivel ez az izom több ízületen áthalad, tehát hogy tulajdonképpen a csípőről jön, és a térdhez, a térd külső oldalán tapad, ezért egy tipikus fájdalmat okozhat, nem is ott van a probléma, de valójában az inas tapadásnál keletkezik a fájdalom, és igenis mozdíthatja a térdkalácsot egy kedvezőtlen irányba, és az már viszont akkor térdízületi panaszokat vagy ropogásokat okozhat.

Ha már a ropogást említetted, ugye előző részben is beszéltünk erről, hogy a fiataloknál a különböző az ujjak ropogtatása, a nyaknak a ropogtatása, ugye az ülő, hát nem munkától, hanem a játéktól a számítógépek előtt, hogy ez már egy intő jel, hogyha azt látjuk, hogy a gyerek ropogtatja magát, ez ugye a térdnél is ugyanígy előfordul. Ezt manuálterápiával, tehát ezt meg lehet-e szüntetni? Lehet-e ezen, vagy javítani, hogyha ez mondjuk egy állandó, akármely hosszabb ideje fennálló probléma, amit észlel az ember?

Hát, hogyha van egy biomechanikai zavar, akkor az megoldható manuálterápiával. A manuálterápia az arra van, hogy ilyen reverzibilis diszfunkciókat kezeljük. A reverzibilis az mit takar? Hogy egy visszafordítható, tehát hogy egy elcsontosodott, degenerálódott ízületre már alkalmatlanok ezek a manuálterápiás technikák, mert már nem tudunk az ízületen semmilyen hatást érvényesíteni. Sőt, az is előfordul, hogy ezek a mozgások attól kezdve nagyon fájdalmasak, és akár gyulladással járnak. De azok az állapotok, ahol még visszafordítható folyamatról beszélünk, és mondjuk izomegyensúly-zavarból, vagy ízületi kongruencia problémából alakult ki a probléma, itt van például egy kezdődő artrózis. Vagy ott van mondjuk az, amikor sokan nem gondolják, hogyha megoperálják a keresztszalagukat, vagy a meniszkuszukat, akkor azt gondolják, hogy megoperálták a térdemet, akkor minden rendben lesz utána. És például van olyan, amikor eltávolítanak ebből a meniszkuszból egy kis darabot, és hogyha eltávolítják, akkor már nem ugyanolyan lesz a térdízületnek az érintkezése, ezért hajlamosabbak lesznek ezek a páciensek, nem megfelelő izomerő mellett arra, hogy térdízületi artrózis alakuljon ki náluk. És persze, melyik térdben fog ez kialakulni? A műtött térdben. De nem azért, mert sikertelen volt a műtét, hanem azért, mert egyszerűen, hogyha kivágnak egy pici porcdarabot, akkor annak már az már hiányozni fog, és megváltozik a tengely ilyen szempontból. A rossz terhelés az okoz egy ilyen artrotikus folyamatot, mert sajnos valahogy próbálnak a porcok ennek ellenállni, de nem tudnak ennek a rossz terhelésnek. Ezek az artrotikus folyamatok egy ponton belül még visszafordíthatók, és nagyon jól kezeli őket a manuálterápia, hiszen segíti az ízületi kongruenciát, segíti, hogy jobb legyen ott a porcoknak a vérellátása, hogy a porc ott tulajdonképpen ezek alatt a porcképző sejteket stimulálja, hogy ezek újra aktívak legyenek, úgyhogy még az is előfordul, hogy egy átmenetileg, hogyha nincs az a kedvezőtlen terhelés, akkor javítani tudunk az ízületi porcfelszíneken.

Mindamellett fontos lesz, hogy megerősítsük a környező izmokat. Azért nagyon sok esetben annak, akinek van valamilyen térdkopásos panasza, annak van valami alsó-végtagi izomegyensúly-zavara. Az is előfordul, hogy túlsúlyos. Az is előfordul, hogy régi gerincbetegség, vagy csípőízületi betegség miatt alakult ez ki, hiszen megváltozott a testsúly terhelése. Tehát aki tartósan sántít, vagy egy azonos oldalra viszi mindig a terhet, ott hajlamosító tényező lesz ez a kopásos betegségekre, és nyilván önmagában a térdnek a kezelése ilyenkor kevés. Fontos, hogy a törzset is próbáljuk kezelni, hogy a testsúly terhelés optimális legyen, mert a térd is, mint teherviselő ízület, mind a kettőnek aktívan részt kell venni ahhoz, hogy azt a terhet levegye. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezeknél az artrotikus folyamatoknál nagyon jól kezelhetők a térdízületi bántalmak manuálterápiával, és akár még egy visszafordítható állapotot is el lehet érni. Nagyon jól tudunk kezelni ilyen patellofemorális szindrómákat, mert amikor a térdkalács alatti ízületnek a síkjával van probléma, és hogyha én dolgozok ezeken a combizmokon, akkor nyilván tehermentesítem azt az ízületi részt, és azt is manuálterápiával tudom a leggyorsabban és a legközvetettebb úton elérni.

Nyilván itt is fontos az, hogy a problémák jelentkezésénél minél korábban keressék fel titeket.

Hát az is fontos lesz, meg az, hogy tudjuk-e differenciálni, hogy mitől van a térdfájdalom.

És én azt gondolom, hogy a legtöbb esetben…

Azt gondolom, hogy a szakember, hogy tudja differenciálni, nem a páciens.

Igen, igen, hogy minél hamarabb kiderüljön, hogy mi lehet ennek az oka, mert lehet, hogy az okot kell megszüntetni nyilvánvalóan, nem pedig tüneti kezelést alkalmazni, és lehet, hogy ennek az ok megszüntetésével nagyon sokáig még megőrizzük így a térdnek a funkcióját, és nem lesz fájdalmas a térdízületi mozgás.

Például a cipő milyensége, az számít? Tehát, hogy mondjuk, vagy a terhelés az számít, hogy attól is akár kialakulhat, ha jól értem, hogyha rosszul terhelünk, ugye?

Igen, ezt a terhelést ilyenkor mindig vagy a medence felől nézzük, hogy ugye ott a medence, törzs testsúlyterhelése milyen, vagy pedig ugye nyilván alulról a talajreakciós erőktől vesszük, ott pedig fontos a cipőnek a milyensége, a viselése, hogy mennyire tartja a cipő a bokát. Mert előbb-utóbb, hogyha a kompenzációs folyamatok akkor elindulnak. Tehát, hogy mindenképp fontos, hogy így láncreakció-szerűen bekapcsolódjanak ezek, úgyhogy abszolút mértékben fontos, hogy milyen cipőt használunk, főleg sporttevékenységnél. Egy térdnél, futásnál, vagy ezeknél a labdajátékoknál, ugrálósportoknál, azért nem mindegy, hogy milyen a talajreakció, tehát, hogy hogyan érkezünk a talajra, hogy milyen cipőben, milyen bokamozgással, mert az megvédi tulajdonképpen a térdünket is.

Talpbetét az segíthet amúgy, hogyha probléma van?

Igen, általában azt szoktuk javasolni, hogy azoknál a cipőknél, mert van olyan cipő, ami kifejezetten hát előírás tulajdonképpen, hogy bizonyos cipő viselése kötelező, viszont egy talpbetéttel sokkal kényelmessé tehetjük, vagy inkább úgy mondanám, hogy így egyénibbé tudjuk tenni azt a cipőt. Arra figyelni kell, hogy általában azok a cipők, amikbe talpbetétet teszünk, az fontos, hogy legalább egy mérettel nagyobb legyen, mert a talpbetét is beszűkíti a cipőnek a méretét, de lehet. Hát a futócipőknél meg kifejezetten fontos a mozgáselemzés, hogy tulajdonképpen milyen cipőt viseljünk, mert ugye a lábnak a, vannak ezek a pronációs, szupinációs, vagy ugye középhelyzetű lábtartások. Futásnál nagyon fontos, hogy a cipő az segítse a mi mozgásunkat, és erre már tök jók ezek a futóboltokban is ezek az elemző műszerek, amikkel megállapítják, hogy tulajdonképpen hogyan érintkezik a talpunk a talajon, melyik irányt kell segíteni, vagy milyen kompenzációs irányt kell esetleg így belevinni abba, hogy csökkentsük a sérülések kialakulásának az esélyét.

Hogyha mondjuk nem megyünk időben szakemberhez, és hosszú ideig fennáll ez a probléma, mondjuk idősebb korra ez milyen hosszú távú következményekkel járhat?

Hát a térdprotézis a vége, tehát hogyha így, nem akarom így húzni az időt ezzel, hogy vajon milyen állapotok vannak, igen, valóban sajnos a protézis, és az a nehéz, hogy ezek a protetikus állapotok nem járnak egyedül. Nagyon gyakori az, hogy kialakul egy olyan csípőízületi elváltozás, hogy kell a csípőprotézis, de előtte már kompenzált a térdízület, befele fordult a térd azért, hogy a csípőízületi hiányzó mozgásokat a térd próbálja megkompenzálni, és gyakran ezek együtt járnak, hogy csípő és térd protézist kap egy páciens, és azért ezek nagyon megterhelőek így a szervezetnek. Egyrészt ez egy nagyon nagy műtét, másrészt nagyon hosszú a rehabilitációja is, amin aktívan részt kell ahhoz venni, hogy az a protézis az jól funkcionáljon. Igen. Úgyhogy, és nagyon gyakori az, hogy mindennek az oka a túlsúly. Tehát, hogy a testsúlycsökkentés az ilyen szempontból az elsődleges, hiszen akkor tudunk az ízületen tehermentesíteni, hogyha optimális súlyeloszlás történik, és az sem mindegy, hogy mekkora súlyt kell annak az ízületnek cipelnie.

Ugye itt főként a mozgásról beszélünk, hogy az fontos. A pihentetés, az segíthet egy ilyen esetben, hogyha valakinek mondjuk már egy ideje, esetleg térdfájdalma van, vagy valami diszkomfort érzete, akkor a pihenés az mennyire segíti elő ennek a javulását?

Ezek a térdfájdalmak először csak fájdalomként jelennek meg, utána kialakulhat duzzanat. Ugye a térd körül, akkor a térdhajlatban. Ez a duzzanat, ez már valamilyen túlterheltségnek, vagy egy gyulladásnak lehet az oka, vagy tehát, hogy amiatt alakul ki. És azért olyankor szoktuk javasolni a lábak felpolcolását, egy picit tehermentesítését, mert azért, amikor az ízületet belülről is feszíti a folyadék, hát akkor még kevésbé stabil, és még nagyobb fájdalommal járhat. Úgyhogy ilyen esetekben átmenetileg jót tesz a tehermentesítés, legalább a részleges tehermentesítés, illetve az, hogy azt a duzzanatot csökkentsük. Ezt lehet térdrögzítők használatával is egy picit megtámogatni, illetve a lábak felpolcolásával, óvatos passzív, illetve lassú átmozgatásával, tehát hogy azzal azért egy picit segítjük a keringést, óvatosan mozgatjuk a lábat, de nem terheljük túl. Ilyen esetekben jó lehet a pihentetés, sőt az is előfordul, hogy gyulladáscsökkentő gyógyszereket javaslunk, hogy vegyenek be a páciensek, mert azért az olyan intenzív fájdalommal, forróságérzettel is járhat, ami ugye nagyon megterhelő a szervezetnek, úgyhogy olyankor mindenképp szoktuk javasolni. Az is jó, amikor a fekvőhelyzetben találunk egy olyan nyugalmi pozíciót, amivel egy picit csökkentjük a feszülését a lábnak. Előfordul, hogy javasoljuk, hogy tegyenek be oda egy párnát a térd alá, és akkor egy picit egy ilyen enyhén hajlított helyzetben legyen a térdízület. Amikor teljesen ki vannak nyújtva a lábak, akkor a térdízületi felszínek közelebb kerülnek egymáshoz. Úgynevezett zárt ízületi helyzet alakul ki. A zárt ízületi helyzetben a folyadék is nehezebben áramlik. Viszont hogyha egy nagyon picit behajlítjuk a térdízületet, akkor ezek az ízületi felszínek egy kicsit megnyílnak. Van lehetőség ott a folyadéknak jobban mozognia, és ezért ebben a nyitott helyzetben szoktuk ezzel az alátámasztással pihentetni, tehermentesíteni a térdízületet.

Még az jutott eszembe, hogy az ülőmunkáról sokat beszéltünk, viszont például a térdfájdalom az kialakulhat azoknál, akik álló munkát végeznek, gondolok itt a fodrászokra most például, de biztos van még jó néhány ilyen munka, amit állva végez az ember. Ott simán lehet az, feltételezem én, hogy mindenféle, tehát hogy nem túlsúlyos, és mégis kialakul egy térdfájdalom, mert rengeteget áll. Ő tud valamilyen valahogyan preventíven eljárni, tud valamit tenni az érdekében, hogy ne alakuljon ki mondjuk egy térdfájdalom nála?

Igen, ez olyan, mint a tehát ez egyfajta túlhasználat, mint ahogy egy sportolónál is, ugye a fokozott fizikai megterhelés, az az álló munka is egy fokozott fizikai megterhelés a térdnek. Biztosan észrevetted már, hogy szoktak olyat csinálni, hogy kibújnak a papucsból és az egyik lábukon behajlítják a térdet, és így egy lábon állva megtámasztják, vagy ha lehetőségük van, akkor fellépnek valamire, de csak egy lábbal. Ezek mind olyan tudatos és ösztönös mozdulatok, amik igen, mutatják, hogy kell, hogy tehermentesítse a térdét, hogy egy picit behajlítsa, mert hogy ez a fokozott, nyújtott helyzet, rajta ráadásul a testsúly, tehát amit említettem, hogy egy zárt ízületi helyzet, testsúly terheléssel, ez megterhelő egy egész napos állás. Azért szerencsére már a fodrászatban is, vagy most már a fogorvosoknál, ahol régen tényleg csak vagy mondjuk a gyógyszerészeknél, most hogyha így kicsit több ilyen egészségügyi vonalat veszünk alapul, most már azért előfordul, hogy látjuk is, hogy vannak berakva ilyen székek, amin egy picit pihenni tud, tehát nagyon sok fogorvos tud már ülve dolgozni, és nagyon sok fodrász, amikor csak teheti, úgy vágja a hajad, vagy szárítja, akkor ilyen gurulós székre leül. Tehát ezek az úgynevezett munkahelyi környezetben alkalmazott ergonómiai segítő eszközök, akár egy térdeplőszék, akár egy gurulós szék, azok segíthetnek ahhoz, hogy ne ennyire ne legyenek ennyire kitéve az álló munkából adódó fájdalmaknak, szerintem ezeket tudatosan igénybe kell venni. Tehát ahol lehetőség van rá, igenis akkor le kell ülni, mert neki akkor az ülés lesz a tehermentesítés.

Tehát akkor zárszóként ugye az elején, ennek a résznek az elején beszélgettünk arról, hogy vajon a ropogás az mindig ártalmas-e? Van olyan, amikor ártalmas, és van olyan, amikor nem ártalmas. A leges-leges legfontosabb az az, hogy bármilyen problémánk van mindig szakembert keressünk fel, aki majd meg tudja mondani, vagy meg tudja állapítani, hogy mi a probléma, és milyen kezelés javasolt. És ugyanez ugye, hogyha, amit a rész végén beszélgettünk, az álló munka, ülő munka, igazából mind a kettőnél adódhatnak problémák, azoknál, akik álló munkát végeznek, ugyanúgy lehetnek ízületi mozgásszervi problémák, mint akik ülő munkát végeznek. Köszönöm szépen neked a mai beszélgetést, és a nézőknek, hallgatóinknak is, és kérjük őket, hogy iratkozzanak fel csatornánkra, a YouTube-on a kis harang ikonra kattintva, ha ezt megtehetik, és akkor mindig értesültök a legújabb részekről, illetve hallgathattok minket Spotify-on, Apple Podcast-en is. Köszönjük szépen, hogy velünk voltatok, sziasztok!