Igen gyakoriak nyáron ezek a lábdagadásos tünetek, de valójában egész évben jellemzőek lehetnek, és kettéválasztanám, megkülönböztetném egy mozgásszervi eredetet ebben, illetve beszélhetnénk esetleg arról, hogy milyen keringési probléma állhat fenn, ami miatt bedagad a lábunk, és mind a kettőre gyógyír a mozgás, viszont nem mindegy, hogy milyen mozgással, illetve milyen praktikákkal segítjük, hogy csökkenjen ez a duzzanat, illetve fájdalom.

Vannak banális okok, és vannak súlyos kórképek, amik mögötte állhatnak, ha keringési problémáról beszélünk, és a súlyos kórképeket kezelni kell. Volt olyan eset, amikor mélyvénás trombózis gyanúval kerültek hozzánk páciensek, nyilvánvalóan ez nem a mi szakterületünk, de milyen jó, hogy eljött a páciens, mert a terapeutánk nagyon ügyesen tovább irányította, és ez akár a beteg az életét is menthette.

Na, én nem vagyok egy házi feladatpárti, de ezek például pont olyan gyakorlatok, amiket meg tudunk tanítani a pácienseknek. És ez egy tévhit, hogy a vénástorna csak az idős korosztálynak kell, meg csak a szívbetegeknek kell. Ez abszolút nem így van, tehát nagyon sok esetben a középkorú hölgyeknél is nagyon praktikus lenne, és egy ilyen egészségmegőrző szerepe lenne ezeknek a vénástorna gyakorlatoknak.

Sziasztok, a MozgásKlinika Podcast-et látjátok, halljátok. Szentiványi Rita, manuálterapeuta, gyógytornász, a MozgásKlinika alapítója, tulajdonosa, akivel beszélgetünk, és Hétköznapi Nyügeink címmel indítottunk el egy sorozatot. Elérkeztünk a harmadik részhez. Ugye volt már szó a beállt nyakról, a beállt csípőről, a beállt csípőről, a beállt derékról egészen pontosan. Becsípődött derékról is beszélgettünk, hogy milyen otthoni praktikákat szoktatok alkalmazni, mi az, amit tegyetek, mi az, amit ne tegyetek.

És a mai részben pedig folytatjuk a lábdagadással és a lábfájdalommal, ami én azt gondolom, mivel én magam is néha, hát sajnos velem is megtörténik ez, főként nyáron, a nagy melegben. Ez a nyári időszakban talán többször előfordul, de ha nem így van, akkor kérlek Rita, cáfolj meg.

Igen, gyakoriak nyáron ezek a lábdagadásos tünetek, de valójában egész évben jellemzőek lehetnek, és ketté választanám, megkülönböztetném egy mozgásszervi eredetet ebben, illetve beszélhetnénk esetleg arról, hogy milyen keringési probléma állhat fenn, ami miatt bedagad a lábunk, és mind a kettőre gyógyír a mozgás, viszont nem mindegy, hogy milyen mozgással, illetve milyen praktikákkal segítjük, hogy csökkenjen ez a duzzanat, illetve fájdalom.

Más-más egyébként maga jelentkezése, tehát más típusú ez a bizonyos dagadás, amit észlelhetünk? Mozgásszervi okok közül a következőket említeném meg. Elsősorban a testsúlyterhelés. Hogyha az egyik lábunkra jobban terheljük a súlyunkat, akkor nyilvánvalóan ott jobban túlterhelődnek akár az ízületeink, akár az izmaink, és ez okozhat egy duzzanatot.

A másik, ami lehet, hogyha valamilyen lábboltozati probléma van, emiatt rosszul terheljük tulajdonképpen a talpunkon keresztül, megint csak az egész bokaízületet, és ilyenkor az a jellemzőbb, hogy ezek a típusú lábduzzanatok, lábdagadások, lábfájdalmak inkább csak az ízület környékére lokalizálódnak.

Előfordulhat az, hogy a bokaízületnek az instabilitása, a gyengesége, a szalagoknak a gyengesége okoz a bokaízületben egy olyan túlterheltséget, ami akár a mozgásra, akár a sportolásra előjön, vagy hogyha olyan cipőt hordunk, például egy magassarkú cipő viselése miatt, hogyha nincs elegendő stabilitás a bokában, akkor előfordulhat, hogy beduzzad ott az ízület környékén, ráadásul ott nagyon vékony a bőr, nagyon sok az ilyen finom lágy szövet, és ugye ilyenkor az történik, hogy ebbe a szöveti térbe, tehát ebbe az intersticiális térbe, tehát a szöveti térbe a folyadék így felgyülemlik, mert kilép tulajdonképpen az erekből az a folyadék, és az ott egy ilyen ödéma, tehát vizenyősödés formájában megjelenik az ízület körül.

Ez ritkán ízületen belüli, de akár az is lehet, hogy ízületen belüli folyadékgyülemről beszélünk, akkor azért a fájdalom is sokkal intenzívebb, és van, hogy csak az ízület környéki folyadékról beszélünk. Nagyon fontos ezt a kettőt elkülöníteni, és nyilván a kezelésében is módosulni fognak a terápiák, hogy ízületen belüli folyadékról is beszélhetünk, vagy csak az ízület körül jelenik meg a folyadékgyülem.

Abban az esetben, hogyha egy régebbi sérülés, vagy akár egy térdprobléma, akár egy térdműtét utáni állapot, vagy egy csípőprobléma miatt alakulnak ki ízületi-statikai változások, akkor is előfordulhat, hogy az az oldali ízület könnyebben bedagad. Jellemzően azért azt elmondanám, hogy ha mozgásszervi eredete van, akkor gyakran csak féloldali ez, tehát hogy nem mind a két lábat érinti, hanem csak egyoldaliak ezek a tünetek.

Persze olyan is előfordul, hogy a túlsúly miatt vannak ízületi gyengeségeink, és akkor mind a két oldalt érinti, tehát akkor mind a két bokaízület bedagadhat, vagy mind a két lábfejben láthatjuk ezeket a duzzanatokat.

A láb ízületeinek a finom mozgása ugyanolyan fontos, mint a boka mozgása. Egy járáskor, tehát amikor már önmagában a járás is, ez valójában a láb szempontjából is egy nagyon összetett mozgás, hiszen a saroktól gördülünk egészen a lábujjakig, és minden egyes része fontos szerepet tölt be a stabil járásban.

Hogyha valamilyért a lábfej ízületei, vagy a lábtőcsontok között lévő ízület nem olyan mobilis, amire szükségünk van, tehát, hogy ott vannak esetleg meszesedések ezekben a lábízületekben, vagy ízületi gyulladás, akkor sajnos előfordulhat, hogy ezek a gördítések nem olyan jók, és akkor megint csak a rossz terhelésviszonyok miatt kialakulhat, hogy ödémásodik a láb. Tehát ezek elsősorban a mozgásszervi okok.

Itt most, bocsáss meg, a magas sarkúra vissza szeretnék térni egy picit, mert ahogy említetted, hogy a járás ugye a saroktól és ahogyan lépünk, a magas sarkúban, pont hogy nem tudunk így lépni, hogyha innen nézem, akkor ez teljes mértékben egészségtelen a magas sarkú. Most vehetünk egy tűs sarkút ugye, hát mi hölgyek azért szeretünk egy tűs sarkúba néha vonulni.

Na ezt most úgy fogom megfogalmazni, hogy én kifejezetten rajongok a magas sarkú cipőkért, már csak azért is, mert alacsony vagyok. Másrészt egy picit rövidnek találom a lábaimat, és úgy gondolom, hogy egy magas sarok az nagyon szépen hosszítja a lábat. És emiatt nem csak gyógytornászként, hanem magánszemélyként is több olyan videót is megnéztem, amik ilyen modelleknek szólnak, hogy hogyan kell a magas sarkú cipőbe járni. Egyrészt, és onnan tájékozódtam, úgyhogy ez most nem elsősorban szakmai, hanem inkább egy ilyen személyes élményem, hogy egyrészt olyan sarkú cipőt kell választani, amiben még lábujjhegyre tudunk állni.

És ez egy bizonyos sarokmagasság fölött, tehát attól függ, hogy mekkora a lábméretünk, de ez egy bizonyos sarokmagasság fölött már nem jön létre. Van olyan magas sarkú cipő, ami már nekem például egy ilyen 10 centinél magasabb sarok, hát az már egyáltalán nem jó, hiszen lábra sem tudok állni, tehát majdnem lábujjra sem tudok állni benne.

Ez az egyik tesztelése a magas sarkúnak. A másik tesztelése az, hogy mindig egy mérettel nagyobbat kell választani, ugyanis a magas sarkú cipőben nem jó, hogyha az nagyon szorít, tehát hogy nem kell annyira, nyilvánvalóan ne lépjünk ki belőle, de sokkal jobb, hogyha a lábunk egy picit furán hangzik, de el tud benne terülni, mert akkor jobban tudnak ezek az izmok, ezek a talpizmok dolgozni.

Ehhez nagyon fontos, hogy tudjunk lábujjhegyen járni. Azoknak szokott könnyen beválni a magas sarkú cipő, akik nagyon hosszú ideig és könnyedén tudnak lábujjhegyen járni. Ezeknek fontos, hogy a bokamozgás stabil legyen, hogy a lábboltozatok egy picit erősebbek legyenek, tehát hogy a láb izmai is úgymond, ami tényleg a talpi felszínen lévő izomzat, az is erősebb legyen.

Én azt szoktam tesztelni, például a pácienseimnél is, hogyha ilyen problémával fordulnak hozzám, hogyha egy lábon, lábujjhegyen állunk, akkor mennyire billegünk, mert ha nagyon billegünk, akkor nyilvánvalóan egy magas sarkú cipő viselése nagyon megterheli a lábunkat. Viszont hogyha kellő erő és stabilitás van a lábizmainkban, akkor azért meg tudunk állni magas sarkúban is.

A másik pedig, amit még pont ezekből az oktató videókból személyes élményként tapasztaltam, hogy a magas sarkú cipőben is úgy kell járni, hogy először a sarkát érintjük le a cipőnek. És hogyha ezt figyelembe vesszük, akkor jön létre az a tökéletes járás, ami tényleg egy ilyen nagyon kecses, nagyon elegáns küllemet biztosít, hogy akkor nem ilyen trappolunk abba a magas sarkú cipőbe, hanem tényleg finoman tudjuk gördíteni. Tehát igenis ott is létrejön a gördítés, de hát ezt tanulni kell. Ez nehéz, nem olyan egyszerű, igen.

Ehhez még kellenek olyan izmok, amik a törzs körüli izmok. Tehát, hogy a medence körüli izmok, ugyanis tartanom kell a hasam egy picit, meg úgy a medencémet ahhoz, hogy az én testsúlyom ne helyeződjön akár túlzottan előre, mert akkor megint egy ilyen trappolás jön létre, vagy ne helyeződjön túlzottan hátra, mert akkor úgy érzem, hogy elesek a cipőben, és tényleg könnyen meg lehet botlani.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy a magas sarkú cipőben tanulható a járás. Hát, hogy egészséges-e? Nem. Nyilvánvalóan a magas sarkú cipők nem egészségesek. Egyrészt nagyon szűk fazonok általában. És a lábnak az nagyon jók ezek a kényelmes fazonú cipők, ahol tényleg a láb szélességének megfelelően vannak a cipők kikészítve. Másrészt, hogy egy pici sarok az ideális, de az jobb, hogyha nem hegyes sarok, hanem az a telitalpú, vagy az a kicsit vastagabb sarok. Azok ideálisak, mert…

És itt a sarokról beszélünk, nem a teljes talpnak a… Nem a teljes talpról, hanem akkor, hogyha egy ilyen 3-4 centis sarok, az sokszor még kedvező is. Akár a deréknak, akár a lábnak. És azokból a cipő fazonokból is van olyan, ami egy kicsit már elegánsabb. Viszont nyilván azért sokan nem ezeket kedveljük. Ha már magas sarkú cipő, akkor nyilván legyen annak magas sarka is. És ha lehet, akkor tűs sarok, igen.

Hát igen, meg én azt tapasztalom egyébként, hogy a tartáson is sokat segít. Tehát teljesen más a tartása egy nőnek egy magas sarkúba, mint mondjuk egy laposba. Vagy a ruha viselése. Vagy a ruha viselése. Tehát felveszek egy nyári ruhát, és teljesen máshogy mutat egy kis balerinával, vagy egy sportosabb cipővel, mint hogyha egy magas sarkú cipővel veszem fel.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy a magas sarkú cipő egészség ide vagy oda nem fog kimenni a divatból. Legalábbis én remélem, mert én így nagyon nőiesnek találom. Viszont egy picit azért lehet erősíteni a lábat, és lehet megfelelő cipőt választani.

És ha már a cipőről beszélünk, azért nem csak a magas sarkú esetén, hanem nagyon sokszor, és ez egy másik beszélgetésem volt egy szakmai mentorommal, nagyon sokszor nem a megfelelő méretű cipőt választunk. Jellemzően egyébként kisebb számú cipőket veszünk, mint amekkora a lábunk. Valamiért, nem tudom, így megszokjuk, hogy nekem, mondok egy példát, 37-es a lábam, akkor én 37-es cipőt veszek. És egyrészt fazontól is függ, hogy tényleg az a méretű cipő megfelel-e számunkra, főleg a nőknél, ahol azért tényleg nagyon sokféle fazonból lehet választani. Másrészt cipő márkától is függ. Úgyhogy nem mindegyik.

Érdemes tényleg egyszer lemérni a lábunkat, hogy egy papírra rátesszük a lábunkat, és akkor tollal körbe rajzoljuk. Na, ott mi a csalás? Hogy ugye elfeledkezünk a sarokról. Sőt, valamelyikünknek, hát mert azért nem tudom, hogy neked feltörte-e már cipő a sarkad, nekem már többször. Igen, nekem is. És ezért ott az a sarok részen ott lehet, hogy egy picit jobban kiemelkedik. Tehát úgy kell körbe rajzolni valójában, hogy egy picit beleszámoljam azt a sarok részt is, és hogyha lemérem, hogy az milyen hosszúságú, akkor ott már a gyártói méret alapján utána tudok nézni, főleg ezekben a webshopokban tök jól feltüntetik, hogy hány centiméter hosszú az a cipő.

És például kiderült, hogy számomra egy bizonyos márkájú cipőnél emiatt egy nagyobb méretet kell rendelnem, mert hogy tökre nem olyan, mint amilyennek én gondoltam. Úgyhogy érdemes lemérünk a lábunkat, akár szélességben is, akár hosszban is.

Azok, akik olyan cipőt szeretnének választani, amik kifejezetten ilyen lábboltozat és talpkímélő és tényleg ilyen sarokvédő cipő, ott nagyon fontos az, hogy ez a cipő, ha lehet bőrből legyen, nagyon jó, hogyha van rajta lehetőség, akár csat, akár fűző vagy valamilyen, tehát hogy ami a tágítását vagy a szélességében így az állítását azt létre tudja hozni.

Fontos, hogy ne olyan legyen a talp, amilyen full merev, hanem hajlítható legyen a talpa, hiszen a lábgördítést sokkal könnyebb létrehozni egy olyan cipőben, aminek jobban hajlítható a talpa. De az sem jó, hogyha például a sportolásánál nem mindig jó, hogyha ilyen brutálisan hajlítható. Tudod, vannak olyan sportcipők, szinte így össze lehet gyűrni. Lehet, hogy egy pilatesnél vagy egy torna gyakorlatnál az jó, de futásnál viszont lehet, hogy jobb lenne, hogyha jobban tartaná a cipő a lábunkat.

És akinek bokaízületi problémái vannak, ott meg még fontosabb, hogy megfelelően bekösse a cipőt, és hogy minél magasabban feljöjjön az a boka sarok rész, hogy az is egy alátámasztást nyújtson, és ne dőljön be annyira a bokája, hogy tartsa a cipőt.

Tehát a cipő az valójában akkor jó, hogyha tartja a lábunkat, de nem nyomja. És ez nagyon fontos, hogy ezt megválasztjuk. Nyilván a divat egy kicsit hátrány, mert hogy a divat miatt sokan belemegyünk abba, hogy nem olyan cipőt választunk, ami a legkedvezőbb a lábunknak. Ezeket nem is szívesen hordjuk egyébként. És biztos neked is lapul a szekrényed mélyén. Van néhány otthon, igen.

De hogyha nagyon szoros cipőt hordunk, hogyha nem jó a cipőnek a kikészítése, hogyha nincs a cipőnek boltozata, akkor túlterhelődik a láb, és akkor megjelenhet a duzzanat.

Igen, nem véletlenül volt ez a nagyobb kitérés, vagy hosszabb kitérés a cipőkkel kapcsolatosan, mert szerintem mindannyian, akinek hajlamos arra, hogy mondjuk dagad a bokája, mint ahogy nekem is, ezt én nem egyszer tapasztalom. Ami érdekes, hogy nálam például a magas sarkúban nem, viszont hogyha egy papucsba járok többet, akkor sokkal gyorsabban és nyáron főként sokkal gyorsabban bedagad a bokám. Nem tudom, hogy milyen összefüggések vannak, de ezt tapasztaltam.

Hogyha magas sarkúban jársz, ha engeded, hogy erre reflektáljak, mert erre van egy biomechanikai összefüggés, ha magas sarkúban jársz, akkor a vádli izmai többet dolgoznak. Az egy természetes izompumpa, ami segíti ugye a keringést, főleg a vénás keringést, és ezáltal lehet, hogy emiatt csökken a duzzanat. Hogyha tudod tartani a cipőbe a lábad, tehát nem izeg-mozog a bokád lépés közben, akkor valójában az az izommunka, ami a vádli feszülése miatt létrejön, az segíti azt, hogy ott a keringés jobb legyen, és ezáltal folyamatosan dolgozzanak azok az izmok. Egy picit elkényelmesednek az izmok egy ilyen lapos papucsba.

Tehát akkor lehet, hogy nálam ez mondjuk például a keringési, és akkor rá is térhetünk a másik fajta lábdagadásra, lábfájdalomra. Tehát eddig a mozgásszervi, és akkor a másik az a keringési probléma lehet. Tehát akkor ti ezt így meg tudjátok különböztetni igazából, hogyha valaki elmondja a panaszait, mint mondjuk most én neked, hogy akkor nyilvánvalóan ebből ez most nem egy végérvényes diagnózis úgymond, de hogy ez már azért enged következtetni valamire.

Igen, mivel a MozgásKlinikán nagyon holisztikusan szemléljük a manuálterápia miatt a problémákat, mindig keressük az összefüggéseket. Ezért abszolút vizsgáljuk azt, hogyha például egy lábfájdalommal, egy bokaízületi problémával, egy lábduzzanattal vagy dagadással hozzánk érkező páciens van, mi akkor is megvizsgáljuk az egész testtartását, akkor is megnézzük az összes olyan tesztet, ezek ilyen ortopédiai tesztek, amik segítenek bennünket a diagnózisban, hogy elkülönítsük, hogy ennek most akkor mozgásszervi oka van, vagy elsősorban keringési probléma. Mert teljesen más terápiát tudok a kettőre javasolni.

A keringési probléma esetén sokszor ez egy teljesen általános, nincs valójában patológiás, tehát nincs kóros elváltozás, hanem egyszerűen gyengébbek a vénás ereinknek, tehát a vénáknak a falai, és akkor jobban átereszt, és hamarabb létre jön ez a duzzanat, dagadás. Az is előfordul, ugye nyáron egy picit kitágulnak az erek, mert hogy meleg van, és a meleg hatására abszolút ezek a vénák falai, ezek hogyha gyengék, akkor áteresztenek jobban, és akkor hajlamosabbak vagyunk a duzzanatra.

Illetve van egy hormonális oka, tehát azért a női ciklussal, nyilván ez nem az én szakterületem, de a női ciklussal változnak ezek a hormonális folyamatok a szervezetünkben, és az is kifejezett tünetekkel járhat, hogy mielőtt ugye a menstruáció megkezdődik, az előtt valahogy a szervezet úgy vizet raktároz, és akkor olyankor hajlamosabbak vagyunk, hogy a kezünk is jobban, vagy az ujjaink is dagadnak, hirtelen szorosabb lesz a gyűrű, vagy a lábunk is dagad.

Ezek ilyen hormonális változások, ezek a ciklussal összefüggő alkati tényezők, ezekkel ritkán tudunk, tehát ezekhez adaptálódni tudunk. Nyilván ott is fontos, hogy erősítsük a vénás keringést, és segítsük a vénák falait izommunkával, illetve a… Tehát a manuálterápia ebben is tud segíteni, hogyha ilyen típusú a… tehát hogyha mondjuk keringési probléma van mögötte?

Hogyha keringési probléma van a lábdagadás mögött, akkor elsősorban a gyógytornát javasoljuk. Van egy úgynevezett vénás torna, vagy artériás torna programunk. Ez standard gyógytornaprogram, ami ilyenkor tanítható. És ez a tornaprogram azért jó, mert hogy ezt hosszútávon kell végezni.

Na, én nem vagyok egy házi feladat párti, de ezek például pont olyan gyakorlatok, amiket meg tudunk tanítani a pácienseknek. És az egy tévhit, hogy a vénás torna csak az idős korosztálynak kell, meg csak a szívbetegeknek kell. Ez abszolút nem így van. Tehát nagyon sok esetben a középkorú hölgyeknél is nagyon praktikus lenne, és egy ilyen egészségmegőrző szerepe lenne ezeknek a vénás tornagyakorlatoknak.

Aki ülőmunkát végez, gondolj bele, az is milyen keringési pangást okoz. Ugye a folyamatos ülésnél be van hajlítva a lábunk. Ugye elég vastag és nagy éren csücsülünk, ami ott a csípő környékén fut az alsó végtagra. Tehát, hogy nagyon nehéz, nem dolgoznak az izmok, nagyon nehéz ezt a szívóhatást, ezt a pumpafunkciót állandó üléssel elérni.

Ott is nagyon fontos, hogy ha valaki rendszeresen végez vénás tornát, vagy figyel ezekre a hideg-melegvizes váltó fürdőkre, amikben egy kicsit, ugye hol érszűkületet, hol értágúlatot okozunk. Ezáltal egy picit eddzük ezeknek a vénáknak a falait. Ezek sokat segíthetnek. És hát természetesen az, hogyha időközben felállunk és átmozgatjuk a lábunkat, és figyelünk arra, hogy néha felpócóljuk, tehát, hogy magasabbra helyezzük a lábat, mint ahogy nyilván a székben, ott lóg tulajdonképpen a talajon.

Ez, hogy felpócóljuk a lábunkat, ugye ezt is szoktuk előszeretettel. Szerintem szinte mindenki, akinek legalábbis volt már ilyen lábfájdalma, bokadagadása, lábdagadása. De akkor itt térjünk is rá, most egy picit cseréltünk, mert eddig úgy szoktuk, hogy mindig beszélgetünk arról, hogy milyen otthoni praktikák voltak, és utána hogyan segít a manuálterápia. Most ezt megcseréltük, de ezzel semmi gond nincsen.

Most akkor menjünk azzal, hogy milyen otthoni praktikákat szoktak ilyenkor bevetni. Ezentúl, hogy mondjuk felpolcolják a lábukat, ami ezek szerint, akkor ez nem is egy rossz praktika, sőt, ezt lehet csinálni. Nagyon sokan automatikusan masszírozzuk. Tehát biztos, hogy a szorítást megszüntetjük. Tehát az első, mikor azt érzed, hogy dagad a lábad, akkor gyorsan leveszed a cipődet, ha lehet, leveszed a zoknidat, tehát hogy minél inkább megpróbálod abból a szorító feszes helyzetből így tehermentesíteni. Ez szerintem nagyon hasznos.

Ha már itt tartunk, akkor azért megoldásként már mondom is, hogy vannak olyan kompressziós zoknik és kompressziós harisnyák, amik azoknak az ülőmunkát végzőknek, vagy azoknak az álló munkát végzőknek, ahol ez az izompumpa sajnos sérülhet, vagy olyan szinten ki van téve a gravitáció miatt ennek az állandó vénás pangásnak. Tehát nagyon hasznos lehet.

És ma már van olyan zokni, nem csak ez a test színű, ami ilyen őszintén szóval nagyon csúnya, hanem vannak már olyan zoknik is, amik teljesen normális, és fel sem tűnik, hogy ez egy kompressziós zokni, és ez férfiaknak és nőknek is használható. Tehát, hogy igenis van olyan fekete zokni, amit egy férfi is felvehet. Ezek nagyon-nagyon hasznosak, és alulértékeljük ennek a funkciójának.

Ez nagyon jó. Régen ugye fáslival oldottuk meg, hát azért a fásli meleg is, hogy őszinte legyek, meg azért nehéz magunknak úgy befáslizni ezt. Erre vannak gyakorlatok, amiket érdemes alkalmazni, azon felül, hogy átmasszírozzuk a lábat. Ez a másik, ami egy automatikus reakció, hogy megszüntetjük a szorító helyzetet, és elkezdjük nyomkodni. Akár a lábunkat, akár a vádlinkat.

Én ezt amúgy, hogyha lehet, akkor ezeket így egybe raknám, és azt mondanám a pácienseknek, hogy vegyük le a cipőt, vegyük le a zoknit, feküdjünk egy picit úgy háton fekvőhelyzetbe, hogy picit magasabban legyen a lábunk. Az fontos, hogy csípőben ne törjük meg ennek a vénásrendszernek az áramlását. Tehát, ha túl magasra emeled a lábad, akkor meg a medence környékén pang ez az egész.

Tehát azt szoktuk mondani, hogy csak egy 30-40 fokos szögbe emeljük meg az alsó végtagot, nyújtott térdízülettel, szépen alátámasztva, és végezzünk pár légzőgyakorlatot. Ez nagyon egyszerű, viszont iszonyatosan praktikus. Ugyanis a légzéssel segítjük ezt a vénás áramlást. Ezáltal próbáljuk abból a pangó részből felszabadítani azt a területet, tehát hogy a légzés az maga egy vénás keringésjavítás.

Ezt követően mozgassuk át a lábunkat. Kezdjük úgy, hogy először a lábfejet mozgatjuk át, lábujjakat karmoljuk be, próbáljuk egy picit kifeszíteni, befeszíteni, csináljunk bokaköréseket, integessünk a bokával. Ezt követően lehet térdhajlításokat végezni, minthogyha ilyen laza biciklizős mozdulatot végeznénk. Utána meg kell próbálni csípő, apró kis forgásokat. Kis csípő átmozgatást végezni.

Most jön a nagy trükkünk, hogy mi gyógytornászok ilyenkor javasoljuk, hogy a medencét is egy picit stimuláljuk. Farizom feszítésekkel is kiegészíthetjük ezt, és levezethetjük légző mozgásokkal. Ezáltal egy teljesen ilyen komplex, vénás ürülést érünk el, ami azért nagyon-nagyon hasznos bárkinek. Tehát, hogy nem csak az idős korosztálynak, hanem abszolút az ülőmunkát végzőknek és a fiataloknak is.

Ezt rendszeresen tudjuk végezni, ehhez nem kell semmilyen eszköz. 10-15 perc alatt megvagyunk, és utána nagyon kellemes érzés a lábnak. Kellemes érzés, és az a másik kérdés, hogy ilyenkor meg is szűnhet akár a duzzanat, a dagadás úgymond? Vagy az is természetes, hogyha ilyenkor egy ilyen gyakorlatsor után ez még nem múlik el, mert hiszen valószínű, hogy egyébként nem múlik el a legtöbb esetben?

Hát őszinte leszek, nekem elmúlik. Tehát azért is mondom ezt így, mert hogy van az a pont, amikor még a regeneráció, meg így a vénák fala, meg így a szöveteknek a feszessége még olyan, hogy ez az apró trükk is segíthet. Ezt végezhetik kismamák, végezhetik fiatal nők, végezhetik tényleg azok, akik egész nap álltak, vagy például ilyen városnézés nap után.

Tehát ez a legjobb így a szállodában, amikor visszaértél a hűvös szállodába egy ilyen nem tudom, egésznapos gyaloglást követően, és egy picit így felteszed a lábad, és egy picit átmozgatod. Tehát ugye ez nagyon kellemes érzés, és igenis már akár látványos duzzanat lehet.

Nyilván azoknál a pácienseknél, akiknél valamilyen érbetegség is fennáll, akiknél ilyen meszesedések is vannak már, akiknek már nem ennyire rugalmas a vénánknak a falai, ott lehet, hogy ez önmagában egy alkalommal kevés, és ott inkább egy ilyen szekunder prevenció lesz a lényeg, hogy lehet, hogy mindig van egy kis duzzanatra való hajlam, de próbáljuk ettől függetlenül megelőzni azt, hogy ez nagyon-nagyon bedagadjon.

Dagadás és dagadás között is van különbség, hogy csak kismértékű, vagy nagymértékű, és nagyon feszít. Úgyhogy én azt gondolom, hogy mindenki megpróbálhatja óvatosan átmozgatni, valakinél már ez az egyszerű praktika is segít, valakinél egy kicsit mélyebben kell ennek a gyökerére nézni, és hát az is előfordul, amikor egy keringési probléma, egy szívbetegség miatt, egy tüdőbetegség miatt, vagy egy vesebetegség miatt van lábdagadás, az ugye nem a mi szakterületünk, mert a mozgásszervi tünet, az valami más okozza, nem mozgásszervi oka van.

Ilyenkor az alapbetegséget is kezelni kell. Önmagában a gyakorlatok kevésnek bizonyulnak. Tehát, hogy amíg azt az alapbetegséget a belgyógyász szakorvos, a reumatológus, a kardiológus nem kezeli, addig nem várhatunk kimondottan a mozgástól, vagy ezektől a vénás tornagyakorlatoktól eredményt.

Hideg-melegvizes, azt ugye itt már említettük, de hogy például a lábat áztatni mondjuk hideg vízbe, aztán meleg vízbe, ez segíthet-e? Mert ez is azt hiszem, hogy ilyen házi praktika. Igen, igen, és szerintem ez nagyon jó, nem kifejezetten az áztatás, hanem inkább a váltóvizes zuhany.

Akkor teljes testről beszélünk, ilyenkor a váltóvizes. Akár, de hogyha azt valaki nem bírja. Én például a képzeld nem bírom, de van olyan családtagom, aki imádja ezeket a hidegvizes fürdőket, hogy meg lehet ez csak úgy, hogy csak térdtől lefelé, tehát hogy csak a lábat.

Én azt gondolom, hogy ez a váltóvizes zuhany, ez nagyon könnyen alkalmazható, akár napi szinten meg lehet próbálni, tehát hogy minden nap ezt egy ilyen esti rutinba. Ez teljesen egészséges, ettől senkinek semmilyen szövődménye, vagy problémája nem lesz.

Itt az lesz a lényeg, hogy azt kiszűrje a szakember, hogy mi okozza ezt a problémát. Vannak banális okok, és vannak súlyos kórképek, amik mögötte állhatnak, ha keringési problémáról beszélünk, és a súlyos kórképeket kezelni kell.

Azt így zárszóként akkor elmondhatjuk, hogy minden esetben, hogyha titeket megkeresnek, mondjuk egy ilyen problémával is, akkor el tudjátok irányítani, hogy ha éppen nem olyan típusú ez a dagadás, amivel ti tudtok mondjuk segíteni, hogy akkor milyen szakembert keressen fel a páciens.

Igen, ez fontos, hogy a terapeuta elég kompetenciával bír ahhoz, hogy legalább azt be tudja határolni, hogy mozgásszervi oka van ennek a problémának, vagy nem. Hogyha nem mozgásszervi oka van, akkor tud tanácsolni olyan szakorvosi vizsgálatot, vagy olyan akár Doppler vizsgálatot, akár egy szakorvost, tehát kell is.

Tehát, hogy akkor tovább tudjuk irányítani arra a szakterületre a pácienst, ahová való. Volt olyan eset, amikor mélyvénás trombózis gyanúval kerültek hozzánk páciensek. Nyilvánvalóan ez nem a mi szakterületünk, de milyen jó, hogy eljött a páciens, mert a terapeutánk nagyon ügyesen tovább irányította, és ez akár a beteg életét is menthette.

Szóval én azt gondolom, hogy ha bizonytalanok vagyunk, akkor forduljunk szakemberhez, és a szakember segítségével ezek a tünetek abszolút kezelhetővé válhatnak. Én azt gondolom, hogy ma is nagyon-nagyon sokat tudtunk segíteni, illetve ebben a részben is, és az egyébként kiderült számomra így az összes hétköznapi nyűgünknél, hogy egy-két nap után érdemes elmenni egy gyógytornászhoz, egy manuálterapeutához, aki tud segíteni, és aki el tudja mondani, hogy ha éppen ő nem tud tenni érdemben semmit, akkor kit kell felkeresni, milyen szakembert, de hogy alapvetően a mozgással azért nagyon-nagyon sok mindent tudunk, nagyon sok mindent tudunk javítani.

Úgyhogy következő adásunkban is folytatjuk a hétköznapi nyügeinkkel, és egy érdekes témát hozunk majd a fülzúgást, és ennek milyen köze van egyáltalán a mozgásszervi problémákhoz, hát ez is ki fog majd derülni a következő részből, úgyhogy tartsatok velünk akkor is.

Hallgassatok, nézzetek minket Spotify-on, SoundCloud-on is hallgathattok, Apple Podcast-en, illetve hát természetesen a YouTube csatornánkon, ahol a kis harang ikonra kattintva feliratkozhattok, és mindig értesültök a legújabb tartalmakról. Sziasztok!