Sziasztok, a MozgásKlinika Podcast-et látjátok, halljátok. Szentiványi Rita, manuálterapeuta
gyógytornász, a MozgásKlinika alapítója, tulajdonosa, vele beszélgetünk. Ugye előző
adásunkban elindítottuk a hétköznapi nyügeink sorozatot, akkor a beállt nyakról beszélgettünk,
és ma a derék becsípődésről fogunk beszélgetni. Ezt fogjuk körbejárni, hogy mi is történik
ilyenkor pontosan a testben, valamint milyen otthoni praktikák vannak, amit ha lehet, akkor jobb,
hogyha mellőzünk, valamint mi az, amit tenni lehet annak érdekében, hogy jobban érezzük
magunkat.
Úgyhogy induljunk is rögtön onnan, kérlek, Rita, hogy mi az, ami ilyenkor, amikor becsípődik a
derekunk, vagy beáll a derekunk, ugye ezt is szoktuk mondani, ilyenkor mi történik pontosan a
testben? Ez egy nagyon érdekes, mondhatjuk azt is, hogy amikor a tested szól, tulajdonképpen
ez egy figyelemfelkeltő tünet a szervezetünk részéről, hogy a deréktáji szakaszon valami nincs
rendben. A ellentétben a nyaki gerinccel, a deréktáji szakasznak azért sokkal összetettebb
funkciója van, hiszen az egész törzsnek a súlyát próbálja az alsó végtagra közvetíteni. Ilyen
szempontból egyfajta forgáspont, vagy forgástengely is így a medence körüli régiónk a
derekunk, tehát hogy túl sok erővonal halad át rajta, és amikor ezt érzi a páciens, hogy beállt a
dereka, hát annak már valószínű voltak előzményei, és lehet, hogy addig figyelmen kívül
hagyta, vagy picit elhanyagolta ezt, és most már tényleg szól a test, hogy na, ez így nem lesz
jó, és egy teljes ilyen mozgáskorlátozottsággal próbál reagálni. Mert mi történik ilyenkor?
Szerintem így görnyedten áll a páciens, és alig tud kiegyenesedni, nem tud oldalra fordulni, nem
tud hajolni, főleg az előrehajlás szokott az akadályozott lenni, és hát nem tudja fölvenni a
cipőjét. Amikor helyzetet kell változtatni, például ülésből állás, akkor ilyen nagyon nehezen
mozog, meg kell kapaszkodnia, meg kell támaszkodnia. Ezek ilyen tipikus tünetek.
Leggyakrabban a reggeli órákban fordul elő, ahogy már említettük így a porckorong problémák
során is ezt. És hát pontosan ezért, hogy a legtöbb esetben ez egy porckorong probléma.
Nyilván előfordul, hogy a túlterhelésből adódóan, vagy egy rossz mozdulat következtében egy
ilyen kisízületi elmozdulásról, blokkolódásról van szó. Az az enyhébb formája ennek, a
súlyosabb formája, meg maga a porckorongsérv, hogy ezt egy ilyen beállt derékkal, egy
becsípődéssel, mint tünettel jelzi a szervezet számunkra.
Ez a becsípődés, vagy ez a derékbeállás, ez mennyi ideig normális, úgymond, lehet ezt jelent a
normálisnak, hát nyilván semmilyen helyzetben nem normális, de hogy mi az, amíg az ember
még úgy együtt tud élni vele, és rendben is van ez így, de aztán már muszáj szakemberhez
fordulni. Mivel ez általában váratlanul ér bennünket, és ezért erre nem tudunk felkészülni, nem
tudunk előre időpontot egyeztetni egy terapeutához, vagy ha majd beáll a derekam, akkor
legyen hely, és el tudjak menni. Ezért mindenképp az, tehát egyrészt az lesz a legfontosabb,
hogy otthon is próbáljunk segíteni egy kicsit magunkon. Hát amúgy is, valahogy így ez egy ilyen
önvédelmi reakció nem, hogy próbálsz valamit így tenni otthon, és ha az nem sikerült, akkor
elmegyek egy szakemberhez. Hogy mennyi ideig nevezhető normálisnak? Hát itt is azt
gondolnám, hogy az aranyszabály az ilyen két-három nap, hogyha két-három nap alatt nem
csökkentek a tünetek, akkor minél hamarabb szakemberhez kell fordulni, illetve akkor is
szakemberhez kell fordulni, hogyha ez a derék becsípődés érzéskieséssel esetleg ilyen
vizeletvisszatartási nehézséggel jár, hogyha az alsó végtagban zsibbadás jelentkezik, hogyha
lábügyetlenség, egyensúlyzavar társul hozzá, tehát akkor az egy ügyeleti ellátást igénylő

probléma, tehát akkor minél hamarabb szakorvosi segítségre, és aztán a mozgásterápiára,
gyógytornára van szükség.
De abban az esetben, hogyha ez a derék becsípődés, ez csak a deréktájon van, vagy
maximum egy picit a medence környékén érezzük, tehát ott a keresztcsonti régióban, talán így
egy tenyérnyi területtel meg is tudja mutatni általában a páciens, hogy na itt érzi ezt a fájdalmat,
akkor én azt gondolom, hogy meg lehet próbálni ezt először otthon kezelni, megpróbálni
kimozgatni, és lehet, hogy akkor nem annyira sürgető, hogy minél előbb szakemberhez
kerüljünk, de azért megsúgom, hogy valószínűleg egy ilyen eset után elkerülhetetlen lesz, hogy
szakemberhez forduljunk, mert az a természete ezeknek a deréktáji, úgy hívják ezeket, hogy
ilyen deréktáji események, ilyen attakok, és az a természete ennek, hogy amikor egyszer
előfordult, akkor valószínű, hogy többször elő fog fordulni. gyakoriságát tekintve, ha ez egyszer
felütötte a fejét, akkor várható, hogyha nem kezeljük, akkor egy rövid időn belül újra és újra
előfordul, és az elején beválnak a hétköznapi praktikák, és utána már nem fognak sajnos
segíteni. Tehát, hogy valószínű, hogy egy ilyen deréktáji probléma esetén elkerülhetetlen
legyen, elkerülhetetlen, hogy szakemberhez is forduljunk, hiszen meg kell erősíteni azokat az
izmokat, hogy ilyen ne történhessen.
Házi praktikákat említetted, akkor itt is térjünk rá a lényegre, úgy, amiről szól most ez a sorozat,
hogy mi is az, amit otthon leginkább az emberek ilyenkor elkövetnek, úgy mond, és hát nem
kellene. Hát mi szokott történni? Reggel felkelnek, kikelnek az ágyból, és akkor azt gondolják,
hogy uh, hát most így nem tudok mozogni, jó, hát akkor lehet, hogy ma nem is fogok tudni
rendesen mozogni, egész nap fekszem, és akkor hátha kipihenem ezt. Ugyanis azért csak
találnak fekvő helyzetben egy olyan pozíciót, amivel enyhítik a fájdalmat. Ez előfordul, hogy egy
olyan póz, amihez akár párnákat használnak, tehát tényleg ilyen nagyon fura testhelyzeteket fel
tudnak venni ilyenkor a páciensek, csak hogy tehermentesítsék teljesen ezt a területet, és
mozdulatlanul feküdjenek. De hát azért csak fel kell kelnünk, tehát, hogy ennünk kell, innunk
kell, mosdóba kell mennünk, meg hát azért nem feküdhetünk napokig, tehát, hogy amikor
viszont felkelünk, akkor nagyon éles, nyilalló érzést érzünk. Tehát ezt kifeküdni nem lehet. Ez
szerintem a legnagyobb tanács, hogy ezekre a problémákra mindig a mozgás lesz a gyógyír,
tehát a mozgás az nem ellenség lesz, hanem maga a gyógyszer ennek a problémának az
orvosolására. Úgyhogy meg kell próbálni átmozgatni magunkat.
Hát ez hogy történhet? A legjobb nyilván a kemény felület, de itt azért elég engedékenyek
szoktunk lenni, mert ez mivel a reggeli órákban történik, a reggel még az ágyban vagyunk, és
feltételezhetően az egy normális ágy, ahol elférünk, tehát nem egy kanapé. És az ágyban
felkelés előtt, egy picit, ha előnyújtózunk, ha megpróbálunk, akár csak annyi, hogy megemeljük
magasba a két karunkat, veszünk egy mély levegőt, és amikor kifújjuk a levegőt, megpróbáljuk
az egész hasfalat ellazítani. Ugye nagyon jó lenne ez a rekeszlégzés, mert azzal csökkentjük
ugye a hasüregi nyomást, de hogyha nem is sikerül ezt a rekeszlégzést alkalmazni, akkor csak
egyszerűen arra figyeljünk, hogy tényleg a kilégzés az egy ilyen ellazult állapotot hozzon, a
belégzés, meg egy nyújtózást eredményezzen, már egy ilyen, azt gondolom, hogy egy ilyen 8-
10 mély belégzés karmozgással együtt, egy picit átmozgatja a gerincet, hiszen maga a légző
munka, tehát maga a légzőmozgás, az már egy finom gerincmozgással jár együtt. Aztán
megpróbálhatjuk óvatosan billenteni a medencénket. Ezt úgy kell elképzelni, hogyha háton

fekvő helyzetben vagyunk az ágyban, akkor hasznos lehet, hogyha felhúzzuk mind a két
lábunkat talpra, és elkezdem egy picit beleszorítani, – de csak nagyon finoman a derekamat az
ágyba, hogy szinte ne férjen alá a kis kezem, és utána megint ellazítjuk. Ezt ugyanúgy
összeköthetjük légzéssel, ezáltal egy finom ilyen hullámzást érünk el a gerincen, ami szintén
egy ilyen laza, kellemes átmozgatás. Ugyanis a statikus helyzet az mindig ártalmas a
porckorongoknak és az ízületeknek is. Ezzel a finom átmozgatással egyrészt oldjuk egy picit
ezeket az izomfeszüléseket, és hát segítjük azt, hogy bemozgassuk ezeket a gerinc kisízületeit.
Azt is megpróbálhatjuk, hogy oldalra fordítjuk és billentjük a lábat. Tehát ahogy háton fekvő
helyzetben talpon van a lábunk, ha csak mind a két lábunkat kifordítjuk jobbra, aztán átforgatjuk
balra, azzal elérünk a gerincben egy rotációt, egy ilyen forgómozgást, ami a gerincnek nagyon
hasznos, a porckorongoknak és az ízületeknek is nagyon hasznos, nincs rajta semmi súly, tehát
hátunkon fekszünk, tehát hogy nincs teherviselés. A felsőtestet csak hagyjuk, hogy amennyire
lehet kövesse ez, de nem kifejezetten a felsőtestből mozdulunk.
És ezt is, hát a titok az az, hogy ezt most egyszer megcsináljuk, az olyan nagy átmozgatást
nem fog eredményezni. Tehát egy 8-10 ismétlésszámmal, hogyha finoman átmozgatjuk így a
térdünk segítségével a derekunkat, tehát a lábunkat elforgatjuk jobbra és balra, azzal kilazítjuk
egy picit azt a deréktáji szakaszt annyira, hogy lehet, hogy utána könnyebb felülnünk és
felállnunk. Tehát önmagában az, hogy mielőtt, tehát hogy amikor érezzük, hogy ez nagyon
fájdalmas és alig bírok kikelni az ágyból, akkor lehet, hogy először az ágyban kell átmozgatni
magunkat, és utána lábra állni, és utána ráengedni tulajdonképpen a terhet a derekunkra. És
amit sokan nem gondolnak, de mivel a a deréktáji becsípődések döntő többségben porckorong
eredetűek, és hogyha a porckorongnak nagyon jót tesznek a hason fekvő helyzetek.
Tehát meg lehet próbálni esetleg egy kicsit hasra fordulni, akár hasra fordulva felkönyökölni,
mint egy ilyen strandon, egy ilyen napozós pozícióban, és hogyha ebben a felkönyöklő
helyzetben egy picit megfigyelem magam, hogy ez oldja-e a fájdalmamat, vagy fokozza a
fájdalmamat. Nyilvánvalóan, hogyha fokozza, akkor nem ez lesz az az irány, amiben
próbálkozni fogok, akkor lehet, hogy maradok ezeknél a ringatásoknál. Viszont ha oldja a
fájdalmamat, akkor ez lesz a megoldás, hogy megpróbálok naponta többször hasra fordulni, és
felkönyökölni. Ez nagyon fontos, hogy ez egy ilyen empirikus folyamat, tehát, hogy ki kell
tapasztalni, hogy mik azok a mozdulatok, amik jólesnek, azokat nyilván érdemes ismételni
teljesen észszerűen, és azok a mozdulatok, amik fájdalmat fokoznak, azokat pedig
természetesen kerülni kell. De valamilyen mozdulatot, valamilyen irányt muszáj lesz
választanunk. Olyan érdekes, hogy most, ahogy ezeket így mondtad, arra gondoltam, hogy
valójában ezeket ösztönösen tudja a testünk. Tehát, hogy tudjuk, hogy mi az a mozgás, ami jó
nekünk, mert amit most említettél, hogy háton fekve és egy picit a derekunkat belenyomni, vagy
lefele nyomni, hogy ezt például nekem is, hogyha volt ilyen fájdalmam, akkor ezt csináltam, de
nem azért, mert tudtam, hanem egyszerűen ez volt, ez esett jól. Hogy olyan érdekes, hogy
tudjuk, és mégsem alkalmazzuk. Mint ahogy a testünk jelez, hogy jön a fájdalom, ugyanilyen
képessége megvan arra, hogy megmutassa nekünk azt az irányt is, hogy melyik az, ami jóleső.
És igen, ezek automatikus, ilyen reflexszerűen jönnek. Itt az szokott a probléma lenni, hogy a
tudatosan a páciens fél, és mármint, hogy nem tudatosan fél, hanem hogy tulajdonképpen,
ahogy a félelme nagyobb annál, mint hogy hallgasson ezekre a megérzésekre, és azt gondolja,
ha ő ezt mozgatja, akkor árt magának. És ez szerintem egy nagy tévhit, amiről nem tehetnek a

betegek, de ez jó, ha tudják, hogy nem, nem fog ártalmas lenni egy mozgás. Az a fajta mozgás,
ami egy ilyen tehermentesített helyzetben, egyfajta ilyen, mint egy macska, ahogy nyújtózkodik,
ezek nem ártalmasak.
Mi lenne az ártalmas, ha utána kimennénk, nem tudom, kertészkedni, vagy hozzálátnánk a
nagytakarításhoz, vagy beülünk az irodába, és 12 órán keresztül nem mozdulunk a monitor elől.
Na, az ártalmas. De az, hogy reggel átmozgatom magam, és tényleg amennyire lehet, feszítem
azokat a határokat, amik még elviselhető fájdalommal, vagy maximum csak feszülésérzéssel
járnak, az nagyon hasznos, és ez tulajdonképpen a megoldás. Fájdalomcsillapítókkal ilyen
esetben mi a helyzet? Lehet bevenni, kell bevenni, tanácsos vagy inkább nem? Nincs olyan,
hogy kell, de sok esetben javasolt. A fájdalom az nagyon gyötrő a páciens számára. Tehát az
nem várható el, hogy fájdalommal mozogjon valaki. Én azt gondolom, hogy könnyebb
bemozgatni úgy ezt a deréktáji szakaszt, hogy egy kicsit tompítja a fájdalomérzetet egy
gyógyszer. Nem a gyógyszer lesz megoldás. Viszont az elején lehet, hogy segít. Főleg egy
ilyen rosszul átaludt éjszaka után. Azért általában a deréktáji fájdalmak esetén az éjszaka is
kellemetlen, hiszen pont ez a statikus helyzet, ahogy alszunk, hát nem esik jól ezeknek a
deréktáji izmoknak sem, meg a csigolyák ízületeinek sem. És lehet, hogy a pihentető alvás pont
egy fájdalomcsillapítóval biztosított. Úgyhogy én éjszakára mindenképp javaslom. Abszolút én
is amellett vagyok, pedig én nem vagyok egy gyógyszerpárti, de hogy amellett vagyok, hogy
természetesen vegyen be, főleg azokat a fájdalomcsillapítókat, amiknek van egy kis
gyulladáscsökkentő hatása is, ezek abszolút használhatók, és szerintem segítenek a
páciensnek. Ilyenkor az nem merülhet fel esetleg, mint problémaként, hogy tegyük fel beveszi a
fájdalomcsillapítót, úgy érzi, hogy jó, teljesen jól vagyok, és mondjuk éppen olyan mozgást
végez, mondjuk elkezd takarítani, ablakot pucolni, stb. stb., ami viszont árthat, és később
rosszabb lesz. Hát igen, ha mi így ébredtünk, hogy beállt a derekunk, és beveszünk egy
fájdalomcsillapítót, hát akkor azért öngól az, hogyha utána a fájdalomcsillapító, pont ezért nem
szeretik ugye ezek a mozgásterápiás szakemberek, hogy fájdalomcsillapítót vegyen be a beteg,
mert hogy akkor nem érzi ezeket a határokat. De nem ördögtől való szedni a fájdalomcsillapítót,
csak arra kell figyelni, sőt, hát néha elviselhetetlen a fájdalom, tehát be is kell venni. Viszont
arra kell figyelni, hogy oké, hogy elnyomtuk a tüneteket, de az ok az ott maradt, és az okot nem
szüntettük meg, tehát mondjuk a fokozott terhelés, a nagytakarítás, a hajolgatás, vagy akár
tényleg a fizikai munka, vagy akár egy edzés, mert van, hogy fiatalokról van szó, és érzi, hogy
beállt a dereka, de azért lemegy az edzőterembe. Nem, tehát aznap valószínűleg ki kell hagyni
ezeket a típusú megterheléseket, mert az viszont túl sok lenne, tehát észszerű mozgásra van
szükség, nem pedig túl terhelésre, és nyilván utána fokozatosan kell felépíteni azt az izomzatot.
Hogyha egy beállt derékról beszélünk, és elkezdjük kilazítani ezeket a területeket, és csökken a
fájdalom, akkor remélhetjük, hogy megúsztuk ennyivel.
Szerintem komfortos lesz utána a páciens számára, de nem biztos, hogy terhelhetővé válik ettől
a dereka. Arra már kell a terápia, a gyógytorna és a manuálterápia, hogy meglegyen a
derékban az a terhelhetőség, hogy igenis ne legyek rosszul egy öt órás repülőúttól, ne legyen
nehézségem akkor, hogyha nagytakarítást kell végeznem, vagy hogyha kertészkedni szeretnék,
vagy mondjuk nem tudom, kispályás focira készülök a haverokkal. Tehát, hogy az nagyon
fontos, hogy a terhelhetősége nem fog javulni. Ha újra intenzívebb testedzést végzünk, vagy
testmozgást végzünk, ha újra tizenakárhány órát ülünk monitor előtt, de nem kell tizenakárhány

órát ülni, már a nyolc óra is iszonyat megterhelés. Sőt, hát egy színházi előadás is megterhelő
tud lenni ezekben a kis szűk székekben. Szóval én azt gondolom, hogy egy pár órás ülés is tud
problémás lenni, hogyha nem tudunk közben picit mozogni, vagy nem tudunk fölállni, egy picit
járkálni. Szóval az nagyon hasznos, hogyha ebben segítjük a deréktáji szakaszon lévő izmokat,
hogy segítjük visszaerősíteni őket, és akkor utána ez akkor tényleg nem fordul elő többet.
Mik voltak azok a, hát most azért viccesnek nem nevezném, de a leg, nem is tudom,
formabontóbb otthoni praktikák, amikkel így találkoztál eddig, amit otthon elkövettek a
páciensek ilyen esetben, hogyha becsípődött a dereka. Hát amivel mindenki próbálkozik, ez a
lógni valahonnan, tehát hogy bármiben belekapaszkodnak és próbálnak egy picit lógni, hogy
úgy érezzék, hogy akkor jól leveszik a terhet, és akkor addig, amíg lógnak, milyen kellemes. Hát
ezt nem javaslom. Tehát, hogy itt is ugyanaz a nyaknál is pont ugyanezeket említettük, hogy
ezek a húzások, ezek sokkal veszélyesebbek annál, mint hogy így ettől várhatnánk a
megoldást. Van az a mértékű finom tehermentesítés és manuálterápiás technika, amikor
elérünk egy pici ízületi távolítást, de azért ezeket a típusú lógásokat nem javaslom. A másik,
hogy vannak olyan természetgyógyászatból, vagy ilyen holisztikus régi gyógymódokból vett
szemléletek, hogy például ilyen káposztapakolás, meg ilyen egyéb, ilyen, nem tudom, ilyen
dunsztoló jellegű pakolásokat raktak a derekukra. Volt ilyen páciensünk, amit nagyon
meglepődtem, hogy mikor elmesélte, hogy ezt megpróbálta és, hát nem sikerült csökkenteni a
fájdalmat. Na hát ezek a pakolások megint csak nem fognak segíteni. Tehát, hogy az, hogy egy
picit kimasszírozzuk azt a területet, az lehet, hogy segíthet. De ezek is nagyon mélyen fekvő
izmok, tehát nem a bőr rétegeiben van ez az elváltozás, hanem egészen a mély izmokban,
vagy netán a porckorongban.
Tehát nincs az a krém, ami addig felszívódik, bár egy kellemes meleg, vagy hűsítő érzést
érezhetünk a krém hatására, de a pakolásoknak szerintem semmi értelme nincsen. És a másik,
hogy nem mernek mozogni, tehát, hogy fekszenek ilyen teljesen merev helyzetben. Sőt, volt
olyan páciens, aki valamilyen merevítőt applikált így a derekára, ilyen körbekötözte, és egy
ilyen, hát hasonló lehetett, mint egy ilyen bandázs. Na most hát hosszú távon, ennek rövid
távon sem, tehát, hogy egyébként vannak bandázsok, amik lehet, hogy segítenek átmenetileg
tehermentesíteni azt a szakaszt, hogyha muszáj munkát végeznünk, muszáj elmenni a
gyerekért, muszáj autóba ülnünk. Tehát, hogy vannak vis-major helyzetek, amikor segíthetnek
ezek a rögzítők. De önmagában nem ez fogja megoldani. Én azt javaslom, hogy például sokan
nem is gondolják, de hogyha járkálnak a lakásban, tehát, hogy ezek a sétálgatások otthon
sokkal, de sokkal hasznosabbak, mint például a fekvés, vagy az ülés a kanapén. Az a
legrosszabb, az ilyen fotelben ülős pozíció. Tehát, vagy egy ilyen nagyon derékszögben lévő
székben kellene ülni, ahol van lehetőség arra, hogy egyenesen tartsam magam. A fotelbe
süppedős pozíció az nagyon ártalmas lesz, és onnan mélyről fölkelni, meg aztán pláne jön az a
nyilalló érzés. A járkálás az nagyon jó, vagy pedig akkor a háton fekvés az átmenetileg jó lehet,
de hosszú te van nem az a cél, hogy megint csak egy statikus helyzetet vegyünk föl, hanem az
a cél, hogy bemozgassuk ezt a területet. Ugye az, hogy ne mozogjunk, ez azért hosszú-hosszú
éveken keresztül, ezt hallottuk mindenhonnan, hogy bármid fáj, a mozgás az nem jó, ne tedd.
Nyilván valószínűleg itt a megerőltető mozgásra gondoltak, csak ugye az alternatívák nem
mondták el, hogy pici apró mozgások azok segíthetnek. Talán innen adódik a probléma.

Igen, sőt vannak olyan jók is, akár a jogából, akár egy általános ilyen nyújtógyakorlatból vett
ötletek, hogy ha a lábunkat nyújtjuk, akkor sokszor egy picit lazul a derekunk is. Vannak olyan
csípőmozgások, meg ilyen egyszerű kis csípőkörzések, amiket régen tanultunk, tudod, tesi órán
ilyen bemelegítéseket, hogy így akkor ilyen csípőkörzést csinálunk. Például ezek az apróságok
nagyon sokat tudnak segíteni. És hát, amit mindig mondok, a helyes testtartás. Hogyha van egy
tartás a törzsben, tehát hogyha figyelek arra, hogy helyesen tartsam magam, akkor van az
izmaimban egy ilyen előfeszítés. És ez az előfeszítés, ez sokszor segít, hogy azokat az izmokat
bekapcsoljam, amik tudnak nekem segíteni. Megfeszítsem a farizmomat például. Ezek is
apróságok. De lehet, hogyha végig feszítem a farizmomat, vagy amikor változtatni szeretnék
testhelyzetet, és érzem, hogy na, benyilall a derekam, úgy kell változtatni testhelyzetet, hogy
megfeszítem a farizmomat, összeszorítom, és utána próbálok mondjuk felállni, vagy utána
próbálok magasabbra lépni, hogyha mondjuk lépcsőznöm kell, vagy ilyesmi. Tehát, hogy a
farizom is nagyon sokat tud segíteni, a hasizom is nagyon tud segíteni, főleg ezek a mélyizmok.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezekre amúgy figyelni kell.
Csípőmozgást említetted, eszembe jutott, hogy a tánc például az jótékony lehet? Nyilván nem
egy ilyen akut dolog esetében. Hát vannak azért biztos olyan mozdulatok, de szerintem nem
kell ennyire ilyen, úgyhogy a táncnak is az, hogy van egy koreográfiája. Lehet, hogy az nem jó,
de hogy tudjuk, hogy milyenek ezek a ringató mozgások. Tehát mondjuk ilyen szempontból
lehet, hogy nem ártalmas az, hogyha ilyen lassú, fokozatos ringatásban gondolkodunk. Nem
kifejezetten tánc, hiszen az ugrálások, hogyha túl nagyot kell lépni, hogyha nagyon be kell
hajlítani a térdet, vagy akár be kell görnyedni, tehát hogy azok nyilvánvalóan nem tesznek jót,
és mondjuk egy olyan táncnál, mint például egy keringő, vagy valami túl mereven kell tartani
magunkat, tehát hogy azok általában nem segítenek ebben az akut állapotban. Az, hogy hosszú
távon mivel lehet a törzsizmot erősíteni, törzsizom aktiváló gyakorlattal. Ez nagyon egyszerű,
tehát hogy olyan gyakorlatokat kell végezni. Előbb-utóbb beépül a hétköznapi mozgásba is,
hogy ezek az izmok automatikusan megfeszülnek, de ahhoz őket meg kell tanítani erre a
munkára, meg a gyógytorna a legkiválóbb. Tehát akkor itt van az, amikor megkeresnek
mondjuk titeket, egy manuálterapeutát, gyógytornászt, hogy mit tegyenek, akkor ti tudtok ebben
segíteni. Nagyon gyorsan tudunk segíteni, úgyhogy nem érdemes húzni-halasztani.
Ha két-három nap után nem múlik el ezek az ilyen deréktáji fájdalmaink, vagy ez a becsípődés,
akkor lehet, hogy két-három találkozás egy manuálterapeuta gyógytornásszal tényleg elmulaszt
minden panaszt. Az már egy következő kérdés, hogyha ez amiatt alakult ki, mert nagyon
gyengék a törzsizmaink, mert már régóta nem figyelünk a testtartásunkra, mert már régóta
túlsúlyban van az ülő életmód, az ülőmunka, és nincsen a hétköznapokba beépített átmozgató,
vagy valami egészségmegőrző testmozgás. Tehát, hogyha ez amiatt alakult ki, akkor nyilván
érdemes azon is gondolkodni, hogy akkor ez megint csak egy jelzés volt. A testünknek egy
komoly jelzése, hogy érdemes figyelni magunkra. Mi az, amit még úgymond elszoktak követni a
páciensek, és semmiképpen nem kellene, vagy nem szabadna? Akár itt beszélhetünk olyan
szakemberekről, akit mondjuk megkeresnek. Talán a leggyakoribb a csontkovács, tehát azt
remélik a páciensek, hogy mivel ez becsípődött, hogyha valaki kiropogtatja, akkor egyből jó
lesz. És ebben az esetben ez nagyon nehezen lehet így elfogadtatni a páciensekkel, hogy
lehet, hogy ő úgy érzi, hogy ez egy annyira mély, feszülő érzés, hogyha kiroppantjuk, akkor
elmúlnak ezek a panaszok. De ez nagyon sok esetben egy téves érzet. Mert ez egyáltalán

kiroppantható, vagy nem? Tehát a probléma nem az, amit egy csontkovács tud mondjuk, amin
tud segíteni, nem? Nem mondhatom azt, hogy egyetlen olyan gerincprobléma, vagy becsípődés
sincs, ami ezzel az ízületi manipulációval oldható. Mert van olyan. Csak döntő többségben,
ezek nem azok. És annyira védekezik az izom, és annyira görcsben van az izom, hogy nem
hiába védi az izom ezt a területet. Tehát, hogy ilyenkor nem a hirtelen mozgatás, hanem az
óvatos mobilizáció a cél. De azt teljesen nem mondhatom, mert mi is gyógytornász,
manuáltterapeutaként is előfordul, hogy egy picit olyan technikát alkalmazunk, ami inkább ilyen
kiroppantás jellegű, de hát az egy alapos vizsgálat előzi meg. Ott nagyon figyelünk arra, hogy
kizárjunk minden egyéb ízületi és izom struktúrát ebből a problémából, hogy biztosak legyünk
benne, hogy csak azzal az egy ízületi felszínnel van probléma. Tehát én ezt abszolút nagyon
komoly szakemberre bíznám. Én egyáltalán nem hagynám a derekamat kiropogtatni olyan
szakembernek, aki nem egészségügyi szakember. Márpedig a csontkovács, az nem igazán
egészségügyi szakember.
Az egyik ilyen akkor a csontkovács, a másik pedig, ami még eszembe jut, hogy a masszőr. Mert
ugye az is segíthet igazából, legalábbis úgy érezzük adott pillanatig, hogy milyen jól esik a
masszázs maga, de hogy ez használ-e, ezt ilyenkor alkalmazható-e? Nagyon sok típusú
masszázs van, és nem minden masszázs alkalmas erre, hogy oldjuk ezeket a fájdalmakat.
Azért, mert talán a gyógymasszázsnak vannak olyan technikái, egy része, ami segíthet ilyenkor.
De az, hogy egy általános masszázsra elmenjünk, és ezeket az izmokat túl erősen nyomkodjuk,
vagy azt gondoljuk, hogyha jó sokáig jó mélyen nyomkodják, akkor majd oldódnak ezek a
görcsök, ez megint csak egy téves elképzelés. Önmagában a masszázs az jóleső. Meg lehet
kérni egy családtagot is, hogy egy picit masszírozza át, vagy akár el lehet menni egy
gyógymasszázsra, és megpróbálni azt átmasszíroztatni egy picit, de semmiképp nem a
masszástól kell az eredményt várni. Tehát az arra lesz jó, hogyha egy kicsit átmasszírozzuk.
Nekem is volt már, hogy beállt a derekam, és én is masszíroztam már magamnak is, meg
kértem meg a családtagokat is, hogy egy kicsit masszírozzák meg. Az nagyon jóleső tud lenni,
de hogyha ezt túlerőltetve, túl dozírozva, túl sok ideig masszírozzuk, ha egy órán keresztül azt a
deréktájai szakaszt nyomkodjuk, utána nagyon instabillá válik, és általában utána sokkal jobban
fáj. Tehát nagyon ritka az, amikor ki lehet masszírozni ezt a problémát, hiszen nem arról van
szó legtöbb esetben, hogy ez csak egy izomfeszülés lenne.
Tehát akkor összegezve egy ilyen derék becsipődésnél, akkor legfőképpen ugyanígy a
manuálterápiát érdemes alkalmazni, gyógytornászt érdemes felkeresni, nem a
káposztapakolás, nem a masszázs az, ami segíteni fog. Igen, azt javaslom, hogyha ilyen
becsípődött érzésünk van, akkor próbáljunk otthon az említett módokon egyfajta finom
átmozgatást végezni magunkon. Nézzük meg, hogy melyik az a mozdulat, ami jó érzés, amivel
csökkennek a tünetek. Nyugodtan megpróbálhatunk hason fordulni, és hason fekve egy picit
felkönyökölni. Az nagyon-nagyon sok esetben segít. Figyeljünk arra, hogy többször inkább
mozogjunk, tehát maradjunk mozgásban, ne feküdjünk egész nap. Nyilván van, hogy picit meg
kell pihentetni, de figyeljünk arra, hogy inkább sétáljunk, óvatos mobilizáló tornagyakorlatokat
végezhetünk. Megmasszírozhatjuk magunknak, bekenhetjük valami krémmel, de nem maga a
krém hatóanyaga lesz az valószínű, ami segít, és oldja a fájdalmat, hanem inkább azok a
masszázsmozdulatok. Lehet óvatosan masszírozni, de semmiképp nem ajánlom azt, hogy egy
intenzív masszázsra menjünk el, a lógásokat, meg ilyen denevérpadot, meg ilyen nyújtásokat

egyáltalán nem javaslunk, és a csontkovács pedig abszolút nem alkalmas ezeknek a
problémáknak a gyógyítására, és sokszor veszélyes is, hogyha ilyen terapeutához fordulunk.
Bízom benne, hogy ma is, és ezzel a résszel is tudtunk segíteni a nézőinknek, hallgatóinknak.
Legközelebb is folytatjuk a hétköznapi nyügeinkkel, és a lábdagadás, lábfájdalom lesz a téma,
amiről majd beszélgetünk. Köszönjük szépen, hogy velünk tartottatok, legközelebb is várunk
titeket. Addig is nézzetek, hallgassatok minket a YouTube csatornánkon, ahol a kis harang
ikonra kattintva pedig feliratkozhattok, és akkor mindig időben értesültök a legújabb részekről.
Apple Podcast-en, Soundcloud-on, illetve természetesen a YouTube csatornánkon, ahol
nézhettek, hallhattok is minket, a kis harang ikonra kattintva pedig feliratkozhattok, és akkor
mindig időben értesültök a legújabb részekről. Sziasztok!