Scheuermann-kór tünetei, stádiumai és kezelési módjai
A Scheuermann-kór (más néven Scheuermann-szindróma) a gerincoszlop betegsége, amely általában gyermekkorban vagy serdülőkorban alakul ki. A fejlődési zavar jellemzője, hogy a csigolyák ék alakúvá deformálódnak, emiatt a hát domborúvá válik, a gerinc mozgástartománya pedig jelentősen beszűkülhet. Mit érdemes tudni a betegségről? Hogyan kezelhető az akár mellkasdeformitást és légzési nehézséget is okozó probléma? Tarts velünk, és alábbi cikkünkből pontosan megtudhatod!
A Scheuermann-betegségről részletesen
Leggyakrabban tinédzserkorban jelentkezik, de a betegség első szakasza már 8-10 éves korban elkezdődhet. Scheuermann-kór esetén a csigolyaközti porckorongok hamarabb fejlődnek ki, mint a csigolyatest. A csigolyatest és a porckorong közt elhelyezkedő zárólemezen a csontosodás zavart szenved a növekedés idején, és ennek következtében a porckorongok benyomódnak a csigolyatestek zárólemezébe.
A röntgenfelvételeken jól látható a csigolyák ék alakú deformálódása, illetve a zárólemezben lévő sérv formájú elváltozása is megfigyelhető. Amennyiben a háti gerincen több egymást követő ékcsigolya is kialakul, nemcsak a háti domborulat fokozódik, hanem az ágyéki és a nyaki homorulat is megnő.
Kik hajlamosabbak a betegségre?
Nagyrészt a vékonyabb és kevésbé fejlett izomzatú, illetve hanyagtartással rendelkező gyermekeket érinti a probléma. Azonban a genetikai faktor is fontos szerepet játszik, ezért az örökletes tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Milyen stádiumai vannak a Scheuermann-kórnak?
1. Stádium
A betegség kezdeti stádiuma 8-10 éves korban jelentkezik, és ebben az időszakban a gyermekek még nem feltétlenül tapasztalnak fájdalmat, de a háti szakasz kifózisa (domború görbülete) és a hanyag testtartás már intő jelek, hogy valami baj lehet. Emellett fáradékonyság és koncentrációs zavarok is felléphetnek.
Az idejében diagnosztizált Scheuermann-kór gyógytorna segítségével szerencsére hatékonyan kezelhető, éppen ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani a gyermekek vizsgálatára és a testtartásuk rendszeres ellenőrzésére.
2. Stádium
A Scheuermann-kór második szakasza 12 éves korban kezdődik, és a növekedés befejezéséig tart. Ekkor már fájdalom és érzékenység is tapasztalható a hát és a derék tájékán is. Az érintett gerinc- vagy háti szakasz merevvé válik, a lapockák közötti ütögetésre pedig erős érzékenység léphet fel.
A fájdalom ülés és állás közben is jelentkezhet, sportolás vagy fizikai munka hatására pedig fokozódhat. Ha a gyermek vagy tinédzser képtelen a hátát homorítani, jó eséllyel gyanakodhatunk Scheuermann-betegségre.
3. Stádium
A harmadik stádium már a felnőttkori betegség szakasza. Ha korábban nem sikerült kezelni a problémát, akkor a Scheuermann-szindróma már egész életen át végigkíséri a beteget. Ekkor a hát deformitása megmarad, és az ágyéki gerincszakaszon érezhető fájdalom mellett a derékfájdalom, illetve a nyaki fájdalom egyaránt fokozódhat.
Azonban a deformitás véglegessége még nem azt jelenti, hogy felnőttkorban már késő lenne tenni az egészségünkért, hiszen gyógytornával és manuálterápiával még így is enyhíthetők a tünetek. Ráadásul a fájdalom csökkentésén kívül a szövődmények megelőzése miatt is fontos gerincterápiára járni, ezért mindenképpen tanácsos aktívan tenni a Scheuermann-kór leküzdése érdekében.
Milyen tünetekkel járhat a Scheuermann-kór?
A folyamat eleinte akár tünetmentes is lehet, de később hátfájás és nyomásérzékenység, illetve mozgáskorlátozottság és fáradékonyság is megkeserítheti a mindennapokat.
Az alábbi tünetek a leggyakoribbak:
- Fokozott háti görbület (kifózis)
- Hátfájdalom
- Derékfájdalom
- Lapockák közötti fájdalom, érzékenység
- Fájdalom az ágyéki szakaszon
- Merev gerinc
- Hanyagtartás
A Scheuermann-kór kezelése
Ahogyan a korábbiakban említettük, a Scheuermann-szindróma rendszeres gyógytornával és manuálterápiával kezelhető. Fiatalkorban még rendkívül hatékonyan orvosolható a probléma, és felnőttként ugyan a betegség már véglegesen kialakult, de még mindig jelentősen csökkenthetők az általa okozott panaszok.
Nézzük meg a kezelési módokat közelebbről is:
Gyógytorna
A rendszeres gyógytorna elősegíti a gerinc izmainak megerősítését és nyújtását, illetve a helyes testtartás kialakítását is. A Scheuermann-betegség első fázisában kifejezetten hatékony kezelési módszer, hiszen ekkor még visszafordítható a szindróma. Azonban a második és a harmadik fázisban is megoldást jelent a fájdalom enyhítése és megszüntetése érdekében, ezért életkortól függetlenül hatásos terápia. Fontos kiemelni, hogy a gerinctorna nem helyettesíthető más kezelési módszerrel, ezért Scheuermann-kór esetén mindenképpen gyógytornára kell járni.
A gyógytorna a pácienseink aktív részvételét igényli, hiszen a gyógytornászaink által bemutatott gyakorlatok kivitelezése a cél. Természetesen a gerincterápiát alapos vizsgálatok előzik meg, és a torna személyre szabott kezelési terv alapján történik. MozgásKlinikánkon már a legelső alkalommal hozzálátunk a kezeléshez, aminek köszönhetően a panaszok azonnal enyhülhetnek, és a vizsgálatok, illetve a kezelési terv összeállítása után egy percet sem kell várni a terápiára.
Manuálterápia
A gerinc görbületeinek megváltozása miatt nagyobb a kisízületek feszítő fájdalma. Merevebbé válik a csigolyák közötti mozgás, beszűkül az ízületi tok, rövidülnek az izmok, szalagok. A gerinc mozgástartománya lecsökken. Manuálterápia segítségével biztonságosan és szakszerűen fokozható a csigolyák közötti mozgás, javítható a gerinc teljes mozgástartománya. A manuálterápia speciális masszázsfogásokkal és mozdulatokkal segít a Scheuermann-betegség kezelésében. A kezelés menete megegyezik a gyógytornáéval, azaz a szükséges vizsgálatok elvégzése és az egyéni kezelési terv elkészítése után rögtön az első találkozásunkkor elkezdjük a terápiát.
Az iskolai gyógytestnevelés helyettesíti a gyógytornát?
Nem. Habár az gyógytestnevelés fölöttébb hasznos a mélyizmok és a gerincet tartó izmok erősítéséhez, de nem pótolja az egyénre szabott gyógytornát. Ugyanis a Scheuermann-kórban szenvedő gyermekeknek mindennap végezniük kell a gyógytornász által megtanított gyakorlatokat, és kifejezetten a saját állapotuk alapján összeállított kezelési terv alapján szükséges haladniuk, amelyet az iskolai gyógytestnevelés nem biztosít. A gyógytornász ergonómiai tanácsokkal látja el a gyermeket és a helyes testtartást a mindennapi tevékenységek során is gyakoroltatja.
Részt vehet a gyermek a testnevelés órákon?
Igen, de nem minden gyakorlatot végezhet. Sőt, kimondottan ajánlott részt vennie az iskolai testnevelés órákon, hiszen a gyermekek egészséges fejlődéséhez napi 45-60 perc mozgás szükséges, ráadásul a testnevelés alóli felmentés a gyermekek betegségérzetét is növelheti.
Meddig ajánlott gyógytornára járni?
Gyermekek esetében a növekedés befejeződéséig, felnőttkorban pedig a fájdalom megszűnéséig. Később pedig már a gyógytornász által megtanított, otthon végezhető gyakorlatokkal is fenntartható a fájdalommentes állapot, azonban a gyógytorna elkerülhetetlen a felépüléshez.
A Scheuermann-kór már 8-10 éves korban kialakulhat, és idővel fájdalomhoz, illetve mozgáskorlátozottsághoz is vezethet. Habár a betegség a harmadik szakaszában, azaz felnőttkorban már visszafordíthatatlan, de a rendszeres gyógytornán vagy manuálterápián történő részvétel ekkor is ugyanolyan fontos a tünetek enyhítéséhez.
Scheuermann-betegséggel küzdesz, és végre búcsút szeretnél inteni a fájdalomnak?
Jelentkezz konzultációra, és MozgásKlinikánkon profi gyógytornász és manuálterapeuta csapatunkkal személyre szabottan segítünk!
