A manuálterapeuta az orvos vagy gyógytornász lehet, ez egy kétéves képzés, ami a diploma megszerzését követően kezdhető el.

Sokan a manuálterápiát azt hiszem, hogy így a csontkováccsal meg a kiropogtatókkal hasonlítják össze, teljesen másról van szó. A mozgásszervi kórképek gyógyítására, illetve a különböző elváltozások, diszfunkciók kezelésére alkalmas.

Olyan fájdalomcsillapító technika, amit a gyógytornász manuálterapeutákazért alkalmaznak ezekre az ízületi problémákra, hogy egy jobb szöveti funkciót érjünk el. Jobb legyen a keringés, ne legyen fájdalom, csökkenjen a duzzanat.

Kórképek gyógyítására alkalmas technika, amit a nemzetközi orvosi gyakorlat is elismer. A MozgásKlinika podcastjében köszöntjük a nézőket, hallgatókat Szentiványi Rita manuálterapeuta, gyógytornásszal, és ahogyan azt ígértük az előző adásunkban, podcastünkben, ma a manuálterápiáról fogunk beszélgetni.

Bizonyára hallottak már erről a terápiás módszerről, a manuálterápiáról, de én azt gondolom, hogy a hozzáfűződő tudás és információ azért sokaknál ez lehet, hogy hiányos. Úgyhogy én azt szeretném, hogyha először is tisztába tennénk, hogy mit jelent ez a manuálterápia, és hogy hogyan segíti természetesen a betegeket, illetve az embereket.

Úgyhogy elsősorban picit tisztázzuk ezt a fogalmat, kérlek, hogy mit takar a manuálterápia? A manuálterápia definíciója szerint az egy kézzel végzett, manuális technikát takar, ami a mozgásszervi kórképek gyógyítására, illetve a különböző elváltozások, diszfunkciók kezelésére alkalmas. Megfoghatatlannak tűnik így szerintem nagyon sokak számára,mi is a manuálterápia.

Leegyszerűsítvén azt gondolnám, hogy ez olyan fájdalomcsillapító technika, amit a gyógytornász manuálterapeuták azért alkalmaznak ezekre az ízületi problémákra, hogy egy jobb szöveti funkciót érjünk el. Jobb legyen a keringés, ne legyen fájdalom, csökkenjen a duzzanat, ha esetleg ugye ilyen probléma is társult ehhez.

Nagyobb legyen a mozgás terjedelem. Tehát, hogy így az egész mozgásszervi állapotnak a funkcióját javítja a manuálterápia. Akkor, ha jól értem, egy külön végzettség kell ehhez? Tehát egy gyógytornász az nem automatikusan manuálterapeuta is. Igen, a gyakorlat az úgy néz ki jelenleg hazánkban is, hogy a manuálterapeuta az orvos vagy gyógytornász lehet.

Ez egy kétéves képzés, ami a diploma megszerzést követően kezdhető el, tehát a gyógytornász diploma vagy orvosi diploma megszerzését követően kezdhetjük el. Ezért is nehéz, mert sokan a manuálterápiát az azt hiszem, hogy így a csontkováccsal meg az kiropogtatókkal hasonlítják össze. Teljesen másról van szó, bár a manuálterápiának is van olyan fogása, amikor azt érzik a páciensek, hogy kiropogtattuk őket, de ez sokkal többről szól, egy sokkal komplexebb és kórképek gyógyítására alkalmas technika, amit a nemzetközi orvosi gyakorlat is elismer. Tehát ez abszolút alkalmazható a mozgásszerű kórképek kezelésére. Ez nem egy valami divatos, új keletű dolog, amit így beharangozunk, hogy hű, most akkor már létezik ilyen technika, hanem ez egy régóta ismert módszer, amit hát nyilván sokkal inkább továbbfejlesztettek, sikerült több tudományos leírást is azóta összeállítani erről, több kutatást tudtak végezni.

Többféle módszertan van, mindegyiknek ugyanaz az alapja, és ezáltal behozták így a magyarországi gyógytorna gyakorlatba is, úgyhogy már egyetemen is hallunk róla, bizonyos technikákat már az egyetemen is leoktatnak számunkra, de a képzést azt az egyetem elvégzése után kezdhetjük el.

Tehát akkor ez egy ilyen ráépülő képzés igazából, egy egyetemi diplomára, egy egyetemi végzettségre épülő képzés. Igen. És akkor azt is tisztába tesszük már is, hogy nem egyenlő a csontkováccsal a manuálterápia. Nem, egyáltalán nem. Én nem is mernék itthon csontkovácshoz elmenni.

Természetesen vannak olyan orvosok, akik külföldön elvégeztek olyan kiropraktőr vagy oszteopátiás iskolát, amivel valóban gyakorlott, hát mondhatni így akkor, hogy csontkovácsokká váltak, és biztonságos tulajdonképpen így a mozgásszerű panaszok gyógyítására az általuk alkalmazott technika, de egy nem orvosi végzettségű csontkovácshoz biztosan nem mernék elmenni, hát az nagyon veszélyes lehet.

Volt esetleg olyan páciensed, aki egy csontkovács után jött hozzád, vagy még nem akadt ilyen? Sajnos nagyon sok. Tehát, hogy nagyon sok olyan páciens van, aki hamarabb megy el egy csontkovácshoz, mint egy manuálterapeutához. Ebbe az az érdekes, én pontosan nem tudom és nem is kívánom, mert nem az én kompetenciám ezt az itthoni csontkovácsos dolgot így elmesélni, de annyit azért a páciensektől is tudunk, és ezt a pácienseinknek is elmondjuk, hogy aki nem egészségügyi végzettségű, és úgy kezel mozgásszervi problémákat, annak azért, ha csak logikailag így ebbe az egészben belegondolunk, azért számtalan veszélye lehet.

Tehát az, hogy kiropogtatunk valakit, ez nem így működik, tehát ezt egy alapos vizsgálat kell, hogy megelőzzön. És lehet, hogy a csontkovács is tanul valamilyen mozgásvizsgálatot. És lehet, hogy ezt a mozgásvizsgálatot jól alkalmazza a gyakorlatban. De azért a mozgásvizsgálatnak is nagyon fontos eleme az hogy tényleg ismerjük az anatómiát, a biomechanikát, a patológiát, a különböző betegségeket.

A nem mozgásszervi eredetű betegségeknek is ismerjük a tüneteit, a kórképeit, a megjelenését, hiszen ebből fogunk tudni jól differenciálni, hogy valóban az-e a baj a páciensnek, amivel hozzánk fordult. Vegyünk alapul például egy fejfájást. Azt mondjuk, hogy a manuálterápia tökéletesen alkalmas a nyaki eredetű fejfájások kezelésére. Erről több tanulmány született, nagyon-nagyon jó, erős study-k, amik alátámasztották, hogy nem is csak egyféle manuálterápiás módszer, hanem ebben a leírásban azt is olvashatjuk, hogy már többféle manuálterápiás módszer ugyanazt az eredményt érte el, csökkentette a cervikogént, tehát a nyaki eredetű fejfájást.

Ez egy nagyon érdekes téma, hiszen egy olyan fejfájás, ami akár ilyen migrénes jelleg, és krónikus, és folyamatosan jelen van így a páciens életében, az életét konkrétan megnyomorítja ezáltal, mert az életminősége nagyon-nagyon romlik azért valakinek egy ilyen fejfájástól, amit hiába kezelünk, tehát hogy fájdalomcsillapító gyógyszerekkel nem múlik el, vagy folyamatosan visszatér. És hogyha ez mondjuk a nyakcsigolyákból ered, tehát ezt ki kell deríteni.

Ez nem úgy történik, hogy valaki fejfájással jelentkezik egy csontkovácsnál, és akkor a csontkovács roppant kettőt a nyakcsigolyáján, és akkor hoppá, innentől keze nem fog fájni a feje. De akkor az adott pillanatban megszűnhet egyébként egy ilyen ropogtatástól? Előfordulhat, hogy megszűnik természetesen, és az is lehet, hogy ez maga a kezelés, és ez tökéletesen alkalmas arra, hogy egy életre megszüntetjük a fejfájástól a páciens. Csak azért én azt gondolom, hogy ezzel nagyon-nagyon sok kárt is lehet okozni. Azért a nyakcsigolyákat csak úgy kiropogtatni, hát nem túl ildomos. Tehát azért ez nagyon veszélyes lehet, akár le is lehet bénulni valóban. Tehát ezek nem ilyen rémhírek, ugye hallottuk ilyen külföldi cikkekből is, hogy hát elment egy csontkovácshoz, és utána tolószékbe került.

Tehát pontosan azért kell elmenni szerintem manuálterapeutához, aki megnézi az eddigi leleteket, mert a fejfájás azért sokkal gyakoribb másfajta kórképek által, nem pedig a nyaki eredetű fejfájás. Tehát, hogy a nyaki eredetű fejfájás a fejfájásoknak egy nagyon kicsi szelete. A manuálterapeuta gyógytornász meg tudja nézni ezeket a leleteket, hogy valóban – most csak egy példát sorolok fel – voltak már szemészeten, nem magas a vérnyomás, kizártak mindenféle ilyen agyi problémát, ami okozhatja ezt a fejfájást, eljutottak mondjuk a nyakiér-vizsgálathoz, megnéztek a neurológiai kórképeket, amiket kizártak, stb. stb., és akkor odáig jutottak, hogy hát megnézték a nyaknak a röntgenjét, és azt látták, hogy a nyaki csigolyáknak az íve nem túl optimális, ami hajlamosíthat akár fejfájásra. Akár, de az is lehet, hogy egyszerűen csak a nyakcsigolyák mozgásait elemezték, és úgy gondolták, hogy beszűkült a mozgástartomány, ezért ez okozhat nyaki eredetű fejfájást, tehát érdemes manuálterapeutához menni.

És amikor mindent leteszteltünk, és igazolódik ez az elképzelésünk, hogy ez valóban nyakból eredő fejfájás, és megvizsgáljuk a nyakcsigolyákat, és valóban azok a csigolyáknak a mozgásai vannak beszűkülve, na akkor lehet ezt kezelni, vagy ne adj’ isten, kiroppantani. De az, hogy ez egy nagyon alapos vizsgálómódszer, egy nagyon alapos kórtörténetet kell, hogy feltételezzen, tehát ez nem működhet úgy, hogy elmegyek valakihez, aki három hétvége alatt kiképezte magát csontkováccsá és majd ő kiropogtatja a nyakam, én biztos, hogy soha nem mennék. Én azt gondolom, hogy maradjunk ezeknél a sztenderd orvosi gyakorlatoknál, nem hiába van ennek ekkora múltja, és bízzunk abban, hogy alá vannak támasztva ezek különböző vizsgálatokkal, és hagyjuk, hogy a szakember elvégezze a dolgát, és próbáljunk ebben mi is tudatosabbak lenni.

Hát meg felelősségteljesek. Azt gondolom, hogy maga a csontkovácsnak is kell, hogy legyen olyan felelősségérzete, de tovább megyek, a páciensnek kell legyen saját magával szemben is egyfajta felelősségérzete, hogy kihez megyek el, mi az, ami benne tud nekem segíteni.

De még az jutott eszembe, hogy az is olyan érdekes, hogy miért van az vajon, hogy előbb mennek el egy csontkovácshoz, mint mondjuk egy manuálterapeutához? Hát sokkal kevesebb manuálterapeutát képeznek, mint ahány csontkovácsot. Mert gyorsabban el tudja végezni egy csontkovács, gondolom, a kis képzést. Lehet, igen. Lehet, hogy emiatt is van, illetve hát a manuálterapeuta, gyógytornászok közül egy nagyobb százalék azért még mindig az állami egészségügyben dolgozik, és hát oda nem tudnak bejutni a páciensek ilyen terápiákra, mert hogy nem erről szól az állami egészségügy, és kevesen vannak még azok közül is, akik manuálterapeuta gyógytornászok, még azok közül is kevesen vannak, akik magánegészségügyben elérhetők, hogy mondjuk egy egyszerűbb fejfájással hozzáforduljanak.

És hát így a marketing. Tehát lehet, hogy egy csontkovács nagyobb elérést tud csinálni a saját kis oldalának, és emiatt lehet, hogy hamarabb eljut az emberekhez ez a fajta technika. De most akkor nyilván nem szeretném, hogy támadások érjenek, tehát nem leértékelni akarjuk mondjuk a csontkovácsnak esetleg a… Tehát van olyan helyzet, amikor a csontkovács is esetleg tud segíteni, de fontos az, hogy előtte azért egészségügyben dolgozó, tehát olyan szakemberhez menjen a páciens, aki nyilván fel tudja ezt a kórképet, ugye? Felállítja, és ez alapján tudja mondani, hogy milyen szakemberhez forduljon a páciens.

Hát én őszintén szóval, ha csak ilyen egyszerű választ kell erre adni, akkor csak olyan csontkovácshoz mennék el, akinek orvosi végzettsége van. – És pont. – Én azt gondolom, hogy ő kellőképp tájékozott, és tudja kezelni ezeket a panaszokat. Ha nem ezzel a technikával, akkor lehetősége lesz, mert felismeri a tüneteket, hiszen van egy orvosi diplomája, és lehetősége lesz ezt más módon kezelni.

Ezek a szakemberek nagyszerű szakemberek, máskülönben, hogyha valaki ilyen tünetekkel valami alternatív terápiát keres, akkor inkább a manuálterápiát választanám, ami egyébként nem alternatív, csak a betegek körében gyakran ezt a kifejezést használják, de akkor inkább manuálterapeutához forduljon, hogyha nem segített a szakorvosi vizsgálat ezen, és a szakorvos is alátámasztotta, hogy lehet, hogy ez a nyaki eredetű probléma. Például mondjuk az adott példánál maradva, tehát ilyen szempontból. Természetesen ettől függetlenül számtalan olyan probléma van, amikor manuálterapeutához fordulhatnak a páciensek, de ez egy jó példa volt arra, hogy gyakran csontkovácsokat keresnek sajnos meg téves megítélésből.

És akkor menjünk is tovább, tehát ez ugye egy ilyen probléma volt, ami segíthet a manuálterapeuta, de mi minden van még? Milyen problémák esetén tudtok segíteni? A mozgásszervi kórképek közül ma már bármelyik kezelhető manuálterápiával, hiszen többféle manuálterápiás módszert ismerünk.

Vannak olyan módszerek, amik akár a csontritkulás esetén is alkalmazhatók, vannak módszerek, amik kisgyerekeknél, vagy kismamáknál is alkalmazhatók, vannak olyan technikák, amik akut fájdalom esetén, gyulladás során is alkalmazhatók, tehát nagyon sokféle manuálterápia van.

Specializáltan a mozgásszervi panaszok többségére ez alkalmazható, és elsősorban ezeknek a diszfunkcióknak, elváltozásoknak a gyógyítására alkalmas. Talán a leggyakoribb az ugye a deréktáji fájdalom, vagy egy porckorong probléma, amikor szintén hatásos lehet a manuálterápia, hiszen olyan mozgásokat végeztetünk a pácienssel, illetve olyan fogásokat alkalmazunk, amikor egy jobb pozícióba kerül az az adott csigolya, ezáltal csökkennek a panaszok.

Van, amikor a porckorong problémának vannak ilyen ideg tünetei. Tudod, arra szokták mondani, hogy becsípődött. – Igen. Na most ez a becsípődés, hát ez egy remek lehetőség, hogy a manuálterápia tárházát alkalmazzuk, hiszen számtalan technika létezik, és nagyon jól kezelhetők ezek a becsípődések manuálterápiával. Tehát ilyenkor az történik, hogy kitüremkedik a porckorong, és az ott kilépő gyököt nyomja.

Na most az a baj, hogy az a kilépő ideggyök egy csontos csatornában van, tehát olyan sok hely ott nincs, és ezért ez a nyomás azért elég komoly alsóvégtagi tüneteket okozhat. Ez orvosi kompetencia megítélni, hogy egy porckorong problémát ilyen becsípődés esetén megpróbálhatunk-e konzervatívan kezelni manuálterápiával és gyógytornával, vagy már sajnos olyan mértékű ez az idegtünet, hogy azonnali műtéti beavatkozást igényel.

Abban az esetben, hogyha megpróbálhatunk konzervatívan kezelni, ami azért egy nagyon hasznos dolog a páciens számára is, akkor manuálterápiával érjük el azt, hogy úgy mozgatjuk a két csigolyát egymáshoz képest, hogy több hely legyen ebben a csatornában, felszabaduljon az az ideg a nyomás alól, és közben, ha lehet, akkor mechanikailag a porckorongot is úgymond préseljük vissza a két csigolya alá. Tehát ezzel megszüntetjük magát azt a kitüremkedést, ami azt az ideget nyomja, így megszüntetjük ezt a becsípődés érzést, és kezelni tudjuk ezeket a típusú porckorong problémákat is.

Innen már az a cél, hogy fenntartsuk ezt az állapotot, azt pedig az izmok aktív munkájával fogjuk elérni. Úgyhogy a manuálterápiát gyakran kombinálni kell gyógytorna gyakorlatokkal, hogy a megfelelő pozíció és mobilitás elérését követően az izmok stabilizálni is tudjanak, tehát meg tudják erősíteni ezt az állapotot, fent tudják tartani azt a kedvező helyzetet.

Akkor ez egy folyamatos kezelés igazából a manuálterápia, jól gondolom? Tehát itt nincs, ahogy egyszer már a páciens mondjuk olyan jó állapotba kerül, hogy nem szükséges ezt folytatni? Nem, hanem a manuálterápia ez egy olyan, a terápiás sorozatba beépíthető technika, amivel általában a terápiás program elején élünk gyakrabban manuálterápiával, és akkor ez majd később kiegészülhet gyógytornával. Tehát ez inkább elindítja a folyamatot, hiszen az segíti, hogy az ízületi helyzetek jobb pozícióba kerüljenek. Azt szerintem úgy nem lehet erősíteni, hogy rossz pozícióban vannak az ízületek.

Tehát, hogyha van egy mozgásszervi kórkép, egy diszfunkció, nem feltétlenül kell a manuálterápiához már betegségnek lennie. Elég csak egy pici elakadás tulajdonképpen ott az ízületi felszínek között, amit te úgy érzel, mintha ki akarna roppanni, vagy csak olyan feszülő érzés van benne, de ha elmész egy MR-re vagy egy röntgenre, akkor az orvos nem azt fogja mondani, hogy neked valami komoly térdproblémád van, ha mondjuk térdnél érzed ezt az elakadás érzést. Ez simán lehet, hogy ez egy diszfunkció az ízületi felszínek között, és ennek a helyreállítására alkalmas a manuálterápia. Így megszűnnek ezek az elakadás érzések, vagy ezek a korlátozások, amit az ízületekben te esetleg így sportolás közben érzel.

Azt kell elképzelni az ízületekről, hogy ahhoz, hogy megemeljem a karomat, ahhoz nyilván látjuk, hogy emelkedik a felkarom, és tehát, hogy mozog a vállam. – Igen. – De hogy maga ez a mozgás, ez nem csak egyfajta úgymond oszteokinematika, hogy a csontfelszíneket látjuk egymáshoz képest elmozdulni, hanem ahhoz, hogy megemeljem a karom, ahhoz annak a gömbizületnek belül, illetve ízületen belül is egy ilyen arthrokinematikai mozgást kell végeznie, tehát az ízületi felszínekhez egy kicsit, ízületi felszíneknek egy picit gördülnie kell egymáshoz, ahhoz, hogy te meg tudd emelni a karod. Na most, hogyha ez az ízületi felszínen belüli mozgás el van akadva, nem tud létrejönni egy porckopás miatt, egy feszülés miatt, egy kedvezőtlen biomechanikai pozíció miatt, akkor te nem fogod olyan teljes terjedelmében tudni megemelni a karod.

Ezekben nagyon sokat tud segíteni a gyógytornász, manuálterapeuta, hiszen pont a manuálterápiával érjük el azt, hogy ez az ízületen belüli mozgás, ez egy teljes értékű mozgás legyen. – Egyébként ilyenkor, amikor, mert nyilván mert én is voltam így, most azért figyeltem nagyon, hogy tanuljak, hogy mi is lehetett, hogy amikor nem tudod fölemelni a karod, akkor bizonyos helyeken érzi az ember a fájdalmat, vagy ez egy ilyen egész kisugárzó fájdalom és nehézség, úgymond nehéznek érzi.

Nekem az volt, emlékszem, hogy mint hogyha egy, nem tudom, egy nagy vasdarab lenne a karom helyén, tehát nem volt erőm felemelni. Hát ez attól függ, hogy melyik szöveti struktúrából jön a fájdalom. Ha csak az ízületen belül, akkor lehet, hogy ezt csak helyileg érzi a páciens, viszont hogyha már egy picit mondjuk progrediálódott ez, és kihat az izmokra, idegekre, lágy szövetekre, akkor már lehet, hogy az egész karját érzi, vagy az egész karját nehéznek érzi. Tehát ez mindig attól függ, hogy mióta áll fönt ez a probléma, és mely területeket érint. Azért, hogy ezek a mozgásszervi kórképek mindig olyan komplexek. Tehát, hogy pont ezért nem egyszerű az, hogy most egy helyen kiropogtatom. Én például ezért sem értek ezzel egyet, hogy oké, de egyrészt miért alakult az ki? Lehet, hogy a mozgásláncban van egy másik olyan terület, ami hajlamosította.

Például itt van mondjuk a vállízületed. Hogyha hanyagul tartod magad, akkor előre esik a vállad. Ha előre esik a vállad, akkor nehezebben fogod tudni mondjuk a melltartó pántot bekapcsolni. Fogod érezni, hogy bizonyos mozdulatok így véghelyzetben feszülést éreznek. Lehet, hogy egyszerűen tudsz késsel, villával enni, vagy egy fésülködésnél nem okoz problémát ez a vállízület De mondjuk, hogyha a kabát ujjába be kell nyúlni, vagy hogyha a melltartó pántot be kell akasztani, az már egy olyan véghelyzete az ízületnek, hogy az lehet, hogy nehézséget okoz. Akkor érdemes ezt átgondolni, hogyha most innentől kezdve mondjuk megpróbálsz edzeni erre a vállízületre, de nem figyelsz arra, hogy jobb pozícióba kerüljön, akkor lehet, hogy sajnos rontasz ezen a helyzeten.

Tehát, hogy alapból érdemesebb lett volna azt az ízületi pozíciót először javítani, az izmokat pedig úgy megerősíteni, hogy azok már a helyes, úgymond, vektorirányban, tehát a helyes pozícióban tudják az ízületet tartani. Ez egyébként, ha nyújtást csinál az ember, az segíthet? Most ez csak abszolút józan paraszti ésszel gondolkodva, hogy ha nyújtom ezeket az ízületeket, izmokat, akkor az segíthet? Igen. És kétféle elmélet van. Az egyik egy ilyen, amit mondtam, ez az altrokinematikai elmélet, hogy az ízületen belüli mozgásoknak a pozíciója, a manuálterápiának is vannak olyan módszerei, amik abszolút erre fókuszálnak, de van egy olyan, ami inkább a kötőszövet felől közelíti meg. Ugye itt minden mindennel összefügg. És a kötőszövet, ez a faszcia például nagyon jól reagál ezekre a nyújtásokra. És hogyha helyes nyújtási irányban vannak, akkor lehet, hogy ők már segítik az ízület optimális pozícióját.

Tehát, hogy kétféle megközelítés is létezhet, és mind a kettő helytálló, és mind a kettőt a manuálterapeuta el tudja végezni. Akár kombinálva. Tehát olyan is előfordul a manuálterápiában, hogy foglalkozunk az ízületek pozíciójával, de ezekkel a lágyrész manuálterápiás technikákkal, akár a faszciákon vagy az izmokon is alkalmazunk különböző technikákat. És így érjük el azt, hogy inkább hatunk több felől, csak hogy minél optimálisabb legyen, és minél gyorsabb legyen a javulás. Egyébként ilyenkor a páciens az kaphat akár otthon végezhető gyakorlatokat is, vagy otthon elvégezhető gyakorlatokat?

Nem vagyok híve ezeknek az otthoni tornáknak. Egyáltalán nem szoktam házi feladatokat adni. Tartáskorrekciót viszont annál inkább. Végülis azt is nevezhetjük házi feladatnak, de azok nem igazi gyakorlatok lesznek, hanem inkább csak finom pozícionálások. Hát a manuálterápia az eleve egy passzív technika. Tehát, hogy ezt inkább úgy kell elképzelni, hogy a beteg fekszik, és a terapeuta dolgozik rajta. Viszont a pozíció fenntartásához elengedhetetlenek a gyógytornagyakorlatok. Abban meg már lehet kompromisszumot kötni, hogy néhány olyan feladatot adni, amit otthon is el tud végezni a páciens. De a manuálterápiát azt nem tudja otthonában, ahhoz abszolút a terapeuta szükséges.

Még egy picit visszautalva a beszélgetésünk elejére, hogy mondtad, hogy ugye megnézitek a páciest, és hogyha meg orvos is megvizsgálja, van az a helyzet,,amikor a manuálterápia segíthet, és van az a helyzet, amikor mondjuk már műtét kell.

Arra lennék még kíváncsi, hogy a manuálterápia az lehet, vagy használják-e ilyen kiegészítő kezelésként, akár műtét után, vagy használható-e? Igen, na most egy manuálterapeuta önmaga el tudja dönteni, hogy ezt ő tudja-e kezelni. vagy már nem az ő kompetenciája, és orvosi segítség szükséges. Ekkor nyilván konzultál egy szakorvossal, vagy továbbirányítja a páciest. Viszont simán megtörténhet ennek a fordítottja is, hogy az orvos egy műtét utáni rehabilitációban igényli a teljes funkciójavulást, és kiegészítő terápiaként a manuálterápia is szóba jöhet.

Abszolút mértékben van helye a rehabilitációban is. Ugye olvastam ilyet is, hogy akár ilyen emésztőrendszeri problémák esetén is használható, illetve javulás lehet elérni manuálterápiával. Ez igaz, ez az állítás, vagy hamis? Igen, vannak olyan manuálterápiás technikák, amik a zsigereket, tehát ezeket a viscerális manuálterápiának hívjuk őket, a zsigereket kezeli, nem mozgásszervi, hanem szervi pozícionálások, manuális technikák. Én ebben nem vagyok jártas, de van ilyen gyakorlat. És akár ilyen szorongás, meg ilyen pszichés problémákat is lehet ebben kezelni?

Azt mondják, például a nyaki manuálterápia esetén azt tanítják nekünk, képzeld el, hogy nem csak az a fontos, hogy én hogyan pozícionálom mondjuk a nyakcsigolyát, hanem hogy ilyenekre fölhívták a figyelmet, hogy megfelelő fények legyenek a rendelőben, esetleg kellemes zene szóljon, vagy csend legyen. Tehát nagyon fontos volt például ez a komfortérzet, a nyugalom, hogy a páciens a kezelés közben ne fázzon, stb. És a terapeutának is nagyon fontos, hogy például meleg tapintású keze legyen, mert azt mondják, hogy például a nyakcsigolyák kezelésénél nagyon-nagyon hatunk így az idegrendszerre, és mint ahogy a stressz eredetű nyakfájdalmak azok abszolút jelen lehetnek, és mindenki tapasztalt már olyat, mikor idegesebb, akkor jobban feszülnek a nyakizmai.

Na most, hogyha ezeket a nyakizmokat oldjuk, akkor oldódhat ez a stressz is, tehát hogy ez egy kicsit oda-vissza hat így a limbikus rendszeren keresztül. Úgyhogy abszolút azt gondolom, hogy bizonyos mozgásszervi kórképek esetén, mivelhogy azért ilyenkor eléggé hatunk így az idegrendszerre, hogy befolyásolhatjuk ezt is. Ez egy nagy, hogy is mondjam, hogy minden mindennel összefügg. Egy nagy egész vagyunk. Nyilván ez minden oldalról, de ezt mondjuk nem gondoltam volna, hogy ennyire fontos a környezet is ahhoz, hogy jól működjön és hatékonyan a módszer. Képzeld el, hogy van egy olyan technika, ami ilyen ideg mobilizációs technika, a manuálterapiának egy pici része, amikor az elakadt vagy letapadt idegekkel foglalkozunk. Ez nagyon fontos lehet például lábzsibbadás esetén, vagy ilyen alagút szindrómáknál, csukló fájdalom miatt, vagy csukló alagút szindróma miatt kialakult kézzsibbadás esetén.

És amikor ilyen idegmobilizációs technikákat alkalmazunk, tehát a páciens az semmit nem csinál, fekszik az ágyon, és a terapeuta, hát jó nyilván instruálja, ilyen finom mozdulatokat lehet végeznie kell de a terapeuta dolgozik többet rajta. Viszont azt szokták mondani, hogy így elfáradnak, mert hogy így valahogy tényleg az idegrendszert annyira ingerli ez a típusú technika, tehát olyan szinten hatunk a központi idegrendszerre is a perifériás idegeken keresztül, hogy azt mondják, hogy így elfáradtak a terápia végére.

A manuálterápiás kezelések, például a gerincen, tehát az is olyan, hogy van olyan, akinek oldunk ilyen háti blokkokat, és elsírja magát. De nem azért, mert fáj neki, hanem egy olyan felszabaduló érzést érez, és nem tudjuk, nyilván itt lehet, hogy a T4 csigolyának van köze, mindegy, tehát vannak nyilván elméletek, hogy ez miért történik ez az emocionális hatás, de az is előfordul, hogy elsírja magát a páciens, vagy éppen nagyon nevet. Számtalan olyan páciens van, aki manuálterápiás kezelések közben, ahogy oldódnak ezek az ízületi feszülések, ezek a blokkok, elneveti magát. Tehát, hogy biztos vagyok benne, hogy így az egész az idegrendszerre is hat, és ezáltal nemcsak egy testi, hanem egy lelki megkönnyebbülés is a pácienseknek az, hogyha ezeket a feszülő pontokat, blokkokat oldjuk.

Akkor, hogyha jól gondolom, ez egyáltalán nem jár fájdalommal, maga a kezelés. De… – Mert, hogyha valaki el tudja magát nevettetni, akkor azt gondolom, hogy itt ez nem fájhat. Hát igen. Vannak olyan technikák, amikor fájdalomban dolgozunk, tehát, hogy muszáj egy kicsit a véghelyzetet feszegetni,

de azért általában ezek ilyen viselhető fájdalmak a páciensek számára. Én legalábbis nem szeretek nagyobb fájdalmat okozni nekik, mint amikkel érkeztek. Milyen tanácsokat adnánk egyébként azoknak, akik mondjuk fontolóra veszik most akár ennek a műsornak a hallatán, hogy na, most már volt annyi problémám, vagy érzem annyira rosszul magam, vagy fáj annyira, akár a fejem, akár a hátam, a derekam, hogy felkeressek egy manuálterapeutát.

Hát azt gondolom, hogy az első ilyen, hogy ne higgyék azt, hogyha mondjuk jártak gyógytornán, tehát én is gyógytornász is vagyok, tehát pontosan tudom mit csinálni egy gyógytornász, tehát hogyha jártak gyógytornán, és nem múlt el a térdfájdalmuk, csípőfájdalmuk, deréktáji fájdalmuk, stb., hogy akkor ezzel így együtt kell élni. Tehát elsősorban higgyék el nekünk, hogy ez nem feltétlenül így van, tehát hogy érdemes megpróbálni manuálterápiával pontosan ezeket az ízületi mozgásokat tovább feszegetni, mert lehet, hogy áttörő eredményt fognak hozni. Másrészt járjanak utána, hogy milyen szakembert választanak maguknak. Egyébként a neten az a szerencse, hogy ennek is utána lehet járni, hiszen azért a gyógytornász manuálterapeuták, például most csak, hogy ezt az egyet is említsem, van olyan iskola, aki a weboldalán közzétesszi, hogy kik azok a végzett terapeuták.

De azért ezt szerintem utána járással, utána kérdezgetéssel könnyen el lehet dönteni, tehát meg lehet kérdezni szerintem azt a terapeutát, hogy milyen végzettségei vannak,vagy hogy milyen problémákkal foglalkozik, mióta jár, vagy miket tanult.

Tehát, hogy ezzel azért sokszor dicsekedni is szoktak a terapeuták. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez nem sértő megkérdezni, hogy egyáltalán tényleg ért-e ahhoz, amit csinál. Sőt, ugye most már az internetnek köszönhetően, ha az ember beírja, hogy manuálterápia, valószínűleg ki fog adni rengeteg nevet, elérhetőséget, és nagyon nehéz ebből a rengeteg információból kiszűrni, leszűrni azt, hogy kit választ az ember, és hogy mi alapján. Ezért is fontos szerintem, hogy akár utánakérdezni, vagy megkérdezni valóban az adott szakembert.

Igen, mivel hogy erre egyre több az igény, ez egy kicsit ilyen divatos szóhasználat lett ez a manuálterápia, vagy hogy manuálterapeuta vagyok, vagy hogy ilyen kezeléseket végzek, azt gondolom, hogy jobb utánanézni, hogy egészségügyi szakember legyen. Lehet, hogy ez sértő azoknak, akik nem azok, de lássuk be, hogy a legjobb lenne, ha a szabályozás olyan lenne, hogy ezt a gyógyítást valamilyen egészségügyi végzettséghez kötnénk.

Természetesen tudom, hogy vannak kultúrák, keleti kultúrákban is vannak gyógyítók, stb., akiknek nem feltétlenül egészségügyi végzettségük van, de az, hogy egy teljesen más szakterületről érkező megtanul egy technikát, és csak azt így alkalmazza, szerintem veszélyes, ha nem látja komplexen az emberi testet, és nem ismeri annak a funkcióját. Hiszen az egészségről, az életünkről van szó, tehát azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, hogy ez legyen az elsődleges szempont, hogy legyen végzettsége az adott embernek ahhoz, amit éppen csinál.

Mennyi időben egy-egy ilyen terápiás kezelés? Arról még nem beszéltünk, és erre kíváncsi vagyok. Ha valaki elmegy hozzád, vagy hozzátok, megkeres titeket, akkor egy-egy ilyen kezelés, gondolom, egyénfüggő, meg problémától függő, de azért mégis. Az első alkalom sokkal hosszabb nyilvánvalóan, bár nekünk nincsenek ilyen rövid kezeléseink. Mi általában egy órát foglalkozunk, nagyjából így lehet behatárolni, hogy körülbelül egy órát foglalkozunk egy pácienssel. Az első alkalommal kevesebb a kezelés, és több a vizsgálat, hiszen tényleg körbe kell jól kérdezni a pácienst, és meg kell tudnunk, hogy mi okozza a problémáját. El kell végeznünk ezeket a mozgásszerű vizsgálatokat, le kell tesztelnünk ezeket, meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a manuálterápia az tényleg egy jó választás lesz.

Ők azt mondják, hogy minden vizsgálófogás egyben kezelés is, tehát, hogy már ahogy vizsgálunk, érezzük a szöveti reakciót, és akár ott azonnal már egy kicsi kezelésbe is bele tudunk menni. De a legfontosabb az első alkalommal, hogy nagyon alapos vizsgálatra van szükség.

Ez azért is fontos, mert hogy vannak olyan páciensek, akik úgy érkeznek hozzánk, hogy akár a manuálterápiát, akár a gyógytornát úgy gondolják, hogy ők ezt eldönthetik, hogy mit szeretnének. Ezzel nem lenne semmi baj, mert tényleg miért ne dönthetné el, de sajnos ez ennél sokkal komplexebb, mint hogy most a fodrásznál elmondjuk, hogy szürke szeretnék lenni, vagy barna, vagy göndör, vagy egyenes. És nem olyan probléma, hogy az lesz az eredmény, amit szeretnénk.

Itt azért sokkal fontosabb, hogy a terapeutára kell bíznunk ezt a döntést, hogy ő milyen technikát választ annak a problémának az orvosolására. Ez azért is fontos, mert a manuálterápiának is vannak kontraindikációi, és nyilvánvalóan ezt figyelembe kell, hogy vegye, és ez alapján kell egy terápiás tervet kidolgoznia.

A terápiás tervben a célt meg tudja határozni a páciens, sőt, jobb is, hogyha ez egy közös elhatározás, és nem a terapeuta dönt arról is. Tehát, hogy a páciens határozza meg a célt, hogy mondjuk fájdalomcsillapítás, vagy újra sportolni akarok. Ezt abszolút ő dönti el, viszont az eszközt és a módszert muszáj a szakemberre bíznunk. Úgyhogy a terapeuta dönti el, hogy manuálterápiát vagy gyógytornát alkalmaz, illetve hogy abból is melyik technikát alkalmazza.

Visszatérve az alapos kivizsgálásra, ezt nem tudjuk úgy eldönteni, hogy a páciens elmondása alapján ő már járt valahol, és ott azt mondták, hogy ki kell ropogtatni a négyes-ötös csigolyáját, és hogy akkor én miért vizsgálom meg, mikor most mondta el, hogy neki a négyes-ötös csigolyáját kell kiropogtatni. Nagyon nagy bajban lennék szakmailag, ha nem megfelelően járnék el, és nem egy alapos vizsgálattal kezdeném, és egyből csak a páciens óhaját teljesíteném, hiszen ez nem így működik.

Sok esetben csalódást kell, hogy okozzunk, de nem tudjuk azt tenni, amit a páciens kér vagy gondol. Az alapos vizsgálat a legfontosabb, ezt követően kell kialakulnia egyfajta mozgásszervi és funkcionális diagnózisnak, hogy végül is mi a problémája a páciensnek.

És nálunk a MozgásKlinikán ez abszolút egy szigorú elv, hogy fontos, hogy úgy dokumentáljunk és úgy gondolkozzunk, miközben kezeljük a pácienst, hogy semmiképp nem sablonokat szeretnénk alkalmazni, hanem abszolút egyénre szabott terápiát.

Ha megvan a funkcionális diagnózisom, akkor meg kell beszélnem a páciensemmel a kezelési tervet, hogy én mely technikákat gondolom, hogy működhetnek az ő esetében. Maximum ő elutasítja, mert ennek a joga abszolút fennáll, de szerencsére általában azért jönnek hozzánk, hogy segítsünk nekik, így általában elégedettek a terápiás javaslatokkal, és megkezdhetjük a kezelést akár már az első alkalommal.

Régebben voltak olyan rendelők, biztos te is jártál ilyen helyen, ahol az első alkalommal csak beszélgettek veled. És töltögették a papírt, jegyzeteltek. Amikor én is voltam gyakorlaton egy-két helyen, vagy pályakezdőként betekintést nyerhettem egy-két ilyen rendelőbe, akkor ez nekem nagyon nem tetszett. Valaki bejön az ajtón meggörbült háttal, vagy elakadt gerinccel, és az első alkalommal csak beszélgetünk, majd megbeszélünk egy következő időpontot, amikor majd segítek rajta. Ahogy elkezdtem dolgozni a szakmában, úgy gondoltam, hogy na jó, ezt tuti nem. Aki ide bejött, úgy menjen el, hogy már egy kicsit jobban van. És nemcsak azért, mert beszélgettünk, hanem már valamit csináljunk. Úgyhogy az első alkalommal mindenképp kezelés is történik.

Nyilván ez a kezelés nem tud olyan terjedelmű lenni, mint majd a következő alkalom, amikor egy teljes óránk van a tünetek enyhítésére. Az is fontos, hogy a manuálterápia nem úgy zajlik, hogy egyszer elmegyek, aztán egy hónap múlva megyek legközelebb. Ezek jól összerakott rendszerben tudnak hatékonyan működni. És az is fontos, hogy visszajelzést kapjak a páciens részéről.

Ha egyszer eljön hozzám valaki egy manuálterápiás kezelésre, és utána három hét múlva látom legközelebb, akkor fogalmam sem lesz, hogy azok a technikák, amiket alkalmaztam nála, elérték-e a terápiás hatást. Ezért nagyon fontos a páciens együttműködése, hogy megfigyelje magát, és próbálja megfogalmazni azokat az érzeteket, elakadás érzéseket, feszüléseket, mert ez nagyban segíti a terápiát. Így sokkal gyorsabban tudunk eredményt elérni, mert én is könnyebb helyzetbe kerülök.

Általában a manuálterápiával a hatást a leggyakoribb kórképek esetén négy-öt kezeléssel elérjük, és utána gyógytornával stabilizáljuk az elért állapotot.

Tehát, hogy nem egy ilyen végtelen, így a kérdésedre visszatérve, hogy mennyit kell jönni, vagy hogy ezt folyamatosan kell-e. Tehát, hogy egyáltalán nem. Ha elérjük a terápiás célunkat, akkor tulajdonképpen a manuálterápiára már nem lesz szükség, azt már gyógytorna gyakorlatokkal és helyes testtartással csak fenntartani kell.

És akkor végezetül, most már az előző podcastünket is egy ilyen gyakorlati kérdéssel zártuk, most is ezzel fogjuk: milyen visszajelzések voltak? Van-e esetleg olyan kirívó eset, ami erőteljesen megmaradt neked, olyan páciens, aki valami nagyon rossz állapotból jutott el a gyógyulásig?

Hát most már számtalan ilyen esetről be tudunk számolni. Nagy ugrással, hirtelen nagy javulással a manuálterápia segített a páciensen. Talán ami érdekes lehet, az pont nem is a javulás, hanem egy kudarcélmény, ami az edukáció fontosságát mutatja.

Volt olyan esetünk, hogy ideg mobilizációs technikákat alkalmaztunk rajta, mert volt egy porckorong problémája, idegbecsípődést érzett, zsibbadt a lába. Kezelésről kezelésre jobban lett, de az utolsó alkalommal egy kicsit túllelkesedtem. Intenzívebb volt a technika, és jól is érezte magát a páciens, olyannyira, hogy hazament, és tett-vett.

Másnap felhívott, hogy a kórházban van, infúziós kezelést kap. Halálra rémültem, hogy Úristen, mit tettem? Végiggondoltam mindent, amit csináltam, úgy éreztem, mindent jól csináltam, mégis mi történt? Szerencsére a páciens elmondta, hogy olyan jól érezte magát, hogy porszívózott, takarított, elültetett pár virágot, és estére annyira begyulladt az alsóvégtagi idege, hogy másnap reggel infúzióra volt szüksége.

Kiderült, hogy a manuálterápia után nem érdemes maratont futni, és túlzásokba se esni. Az ilyen terápia komoly hatással van, komolyan kell venni. Az intenzív sporttevékenységet nem szoktam javasolni a kezelések alatt.

Tehát ez akár egy hónap?

Általában négy-öt alkalom. Heteket sem szoktunk eltölteni két terápia között. Nem szeretem magára hagyni a pácienst a tüneteivel, inkább jöjjön vissza, és kontrolláljuk le. Annál nincs borzasztóbb, amikor egy kezelés után állapotromlást tapasztal a páciens, és magára van hagyva ezekkel a tünetekkel, otthon kattog, nézi az internetet, hogy most neki miért fáj jobban.

Ez a tipikus egyébként, amit most elmondtál. Szerintem ez így szokott zajlani. Az edukáció nagyon fontos, tájékoztatni kell a pácienseket. Az eredményként azt hoznám fel, hogy mióta több hangsúlyt fektetünk arra, hogy tájékoztatjuk a betegeket ezekről a terápiákról, elmondjuk, hogy mit jelent, ha a kezelést követően egy picit rosszabb, vagy ha a kezelést követően jobb, de utána megint visszatér a fájdalom. Ezeknek fontos diagnosztikus értéke van, és egyik sem tragikus, ezek mind uralható panaszok, csak erről bennünket, terapeutákat a betegnek tájékoztatnia kell.

Nekünk pedig nagyon fontos, hogy ezt előre elmondjuk a páciensnek, hogy ne maradjon kétségek között. Többek között ez a podcast sorozat is azért készül, hogy edukáljuk a nézőinket, hallgatóinkat.

Rita, nagyon-nagyon szépen köszönöm neked ma is ezt a rengeteg jó tanácsot, és akkor következő műsorunkban pedig már a gyerekkori gerinc problémákról fogunk beszélgetni. A derékfájdalom volt a legelső adás, amivel indítottuk ezt a podcast sorozatot, és megbeszéltük, hogy sok minden visszavezethető a gyerekkori rossz tartásra például. Ebből alakulhatnak ki később azok a gondok, amikről folyamatosan beszélünk, hogy ezeken hogyan lehet javítani. Úgyhogy ez lesz a következő témánk.

A derékfájdalom növekvő probléma, és fontos az edukáció most már havonta ezer páciens fordul hozzánk, akiket próbálunk így segíteni gyógytornával és manuálterápiával, illetve az online felmérések is azt mutatták, hogy sokkal több a deréktáji fájdalom.

Azt gondoljuk, hogy érdemes akkor ezt a témát jobban körülírni. Szeretnénk egy teljes körű tájékoztatást adni és segíteni a betegeket abban, hogy hogyan lehet meggyógyítani a deréktáji fájdalmat.

Ez a szám, amit mondtál, ha az időt nézzük, az indulásotokhoz képest mennyit emelkedett vagy csökkent?

Most nem pontos számokra vagyok kíváncsi, csak úgy körülbelül. Hát azt gondoljuk, hogy napról napra többen keresnek meg, tehát látjuk, hogy milyen sok az új páciens, aki jelentkezik a rendelőbe, de azért vannak olyan programjaink, olyan terápiás programjaink, amikkel hosszú távon segíthetjük így az egészséges testmozgást, úgyhogy a meglévő páciensek köre is több. Így mondjuk a bővülés lényegesebb. Melyek az elsődleges okai egyébként a deréktáji fájdalmaknak, a derékfájdalomnak?
Hát elsősorban valószínű, hogy abból adódik, hogy túl sokat ülünk és a törzsünk nem erre van kitalálva.

A derékfájdalom okai

Tehát ez a kiegyenesedett helyzet, erre adaptálódtak így a törzsizmaink.
Az ülés az a legkedvezőtlenebb ilyen szempontból a gerincnek, hiszen azok az izmok ülés közben nem dolgoznak, amik segítenék a medence körüli régiót, mert hogy ezen ülünk, tehát akkor ők nem tudnak aktívan részt venni ebben a munkában. És túl sok teher hárul így az ágyéki gerincre.

Na most ez a teher, ez sajnos valamilyen korkép formájában előbb-utóbb megjelenik így tünetekként is, és sajnos akár egy porckorong probléma vagy egy kis ízületi probléma könnyen kialakulhat, amit a páciensek derékfájdalomként élnek meg. Korosztály tekintetében egyébként, hogy van az eloszlás? Tehát mert egész fiatalon jelentkeznek ezek a problémák, vagy jelentkezhetnek? Nyilván nem egyértelmű, hogy mindenkinél jelentkezik. Egyre több a fiatalabb korosztályból hozzánk forduló.

A fiatalok érintettsége

Ez azért is van, ott is fontos az, hogy persze, mert sokat ülünk. Egyébként nem csak az iskola, hanem a szabadidő tevékenység is sokszor így az ülés, hiszen a mobiltelefonokat is általában a kanapéból nyomkodjuk, vagy a gyerekek ugye nagyon sokat játszanak ilyen számítógépen, vagy tableten,
és az is ugye szintén ülve történik. Úgyhogy elsősorban az ülés, meg hát az, hogy eléggé elhanyagoltuk így a rendszeres testmozgást. Vannak, akik még mindig sokat sportolnak, de sokkal kevesebben vannak ők, mint akik egyáltalán nem sportolnak. Ezért ez a két hajlamosító tényező abszolút hozzájárul, hogy egyre több a gerincbeteg. Egyébként, ha nem megfelelően választott testmozgás is okozhat problémákat? Azt gondolom, hogy igen. És ez is egy ilyen meglepő dolog, hogy sokan azt mondják,

Sport derékfájással hogy de hát ő sportol, vagy ő mozog, vagy de hát ő eljár tornázni, vagy kimegy futni. Viszont sajnos, hogyha kialakult egy deréktáji probléma, akkor azok az izmok, amik a deréktájon vannak, és ezek a mélyizmok, amik a csigolyákat összekötő izmok,
sajnos elveszítik ezt a jó funkciót, hogy ilyen ideg izomkapcsolat kialakuljon bennük,
ezért hajlamosabbak ezek az izmok arra, hogy teljes mértékben elgyengüljenek, akár egyfajta sorvadásnak indulnak. Ha már megjelent a deréktáji fájdalom, és mondjuk ez egy ilyen vészgomb volt valaki számára, hogy akkor na most már muszáj foglalkoznom magammal, és választ egy olyan sporttevékenységet, vagy egy olyan mozgásformát, amiben nem kíméli ezt a deréktáji szakaszt,
vagy nem kedvezően terheli, akkor sajnos nagyobb problémát is okozhatunk ezzel.

Valóban ezért is fontos az edukáció, hogy a páciensek tudatába legyenek annak, hogy mi az ő problémájuk, és azt milyen mozgásformákkal lehet gyógyítani. Tehát akkor, hogyha jól értem, ha valakinek, tegyük fel, nem is volt még semmilyen deréktáji fájdalma, vagy mozgásszervi fájdalma, de egy rosszul megválasztott sportot kezd el, mondjuk nagy üzemben csinálni, szépen szólva, akkor ez okozhat problémákat előbb vagy utóbb, ha jól értem. Igen. Tehát, hogy itt azért érdemes szakemberrel beszélni ilyenkor, hogyha, nem is tudom, megterhelő sportot szeretne választani?
Igen. És az is fontos, hogy vannak olyan sportok, amik inkább technikai sportok, vagy nem tudom, hogy fogalmazzak, például egy labdajáték, vagy egy tenisz, vegyük például ezt alapul, ez egy nagyon divatos, és sokan elkezdenek teniszezni, és azt gondolják, hogyha teniszeznek, akkor mivel jól elfáradtak, mindent átmozgattak, akkor ez kellően erősíti a törzsizmokat is. Nem. Tehát ehhez ugyanúgy kellenek kiegészítő edzések, vagy ráhangoló gyakorlatok, amikkel segítik azt, hogy azok a mélyizmok is dolgozzanak, és aktiválódjanak, amik majd segítik a játékot természetesen, mert ott már nem arra koncentrál az ember, hogy hogyan tartja a derekát, és behúzza-e a hasát, vagy billenti-e a medencéjét, egyenes-e a törzse, hanem a tenisz közben például a játékra koncentrálnak.
És igenis, aki intenzíven sportol, ott fontos, hogy akár a kiegészítő edzésben, akár a regenerációs fázisban a nyújtásban, hangsúlyt fektessen a deréktáji izmokra.

És ilyen kiegészítő edzés alatt pontosan mit értünk, ebben is szakember tud segíteni, hogy mi lehet az?

Azt gondolom, hogy a személyi edzők is sok esetben nagyon hasznos tanáccsal el tudják látni a pácienseket, főleg, hogyha a megelőzésről van szó. Viszont a kialakult problémánál már érdemes gyógytornásszal vagy gerincre specializálódott mozgásszervi szakemberrel beszélni.
Tehát a túl sok mozgás, illetve a helytelenül megválasztott mozgás sem jó. Vagy sport, mivel erőteljesebben használja nyilván az ember a testét, az izmait,
illetve az sem, hogyha valaki egyáltalán nem sportol, nem csinál semmit, és mondjuk például ülőmunkát végez.

Akkor hol van az arany középút? Mi az, amit lehet tenni annak érdekében, hogyha tegyük fel valaki, tényleg nyolc órát ül az irodába, annak azért, hát, hogy mondjam, ha fáradtan hazamegy, nem biztos, hogy van ideje, kedve bármit is csinálni, sportolni akár.

Hogy hol van a középút? Hát, ez a legfontosabb szerintem. Mind ahogy az életünkben mindenben az egyensúlyra próbálunk törekedni, ez is fontos, hogy a mozgással kapcsolatban is egyfajta egyensúlyra törekedjünk. Bár azért megjegyezném, hogy kevesebb galibát szokott okozni a több sport, mint a kevesebb sport. Viszont fontos tényleg az, hogy az apró mozgásokat is tudatosan beépítsük a mindennapokba

Mindennapi praktikák derékfájás ellen

Tehát lehet, hogy elegendő az, hogy mondjuk nem ülök nyolc órát, hanem többször felállok, átmozgatom magam, sétálok akár bent az irodában, vagy kihasználom arra a pihenőt, az ebédszünetet, hogy egy kicsit sétáljak, mozogjak. A lépcsőt választom, a lift helyett, vagy nem zavar annyira, hogyha messzebb tudok parkolni, mert az a kis séta az elegendő, hiszen ültem 45 percet a dugóban, és feltételezhetően az irodában is ülni fogok még nyolc órát. Tehát egyáltalán nem probléma, hogyha egy picit gyalogolnom kell. A testtartás korrekciója, hogy napközben is odafigyelek többször, hogy hogyan ülök, kihúzzam magam, változtassak a testhelyzetemen is. Ülés közben is lehet, úgymond többféleképpen ülni akármilyen széken. Tehát lehet, hogy ez is egyszerű, hogyha egy picit erre fókuszálok, kihúzom magam, illetve többet gyaloglok. Már ez is elég, hogyha mondjuk tényleg
időt is kell spórolnunk, meg energiát is, de mégis muszáj a mozgást valahogy visszahozni az életünkben. Meg hát az is nagyon jó, hogyha mondjuk a munkáltatók is figyelnek arra, hogy esetleg olyan dolgokat beépíteni a vállalatokhoz, ugye a munkavállalók számára, hogy akár egy, hát most nem tudom, a konditerem szót ezt így merjem használni, vagy inkább ne? Hát ezek nagyon extra dolgok és nagyon klassz lehetőségek, bár a saját rendelőinkben mi is fel szoktuk szólítani a recepcióst, hogy szerintem nyugodtan felállhat egy kicsit a székről és sétálhat.

Tehát ez a tudatosság, ez azért először bennünk kell, hogy valahogy így elinduljon, és később meg örülünk annak, hogyha a munkáltató nem korlátozza ezt. Tehát klassz dolog, hogyha van valami szabadidő tevékenységre vagy mozgásra lehetőség, akár így a cégen belül, de azt gondolom, hogy ez a tudatosság, ez belülről kell, hogy fakadjon elsősorban.

Egyébként olyan érdekesen most az jutott eszembe, hogy nyilván nem általánosítva, de a legtöbb embernek egy életmódváltásnál, vagy egy ilyen problémánál nem a sport vagy a mozgás lesz az első,
amin elkezd gondolkodni, hogy azt beépítem az életembe, hanem előbb lesz mindenféle más. Nem tudom, több szabadságot veszek ki, máshogy táplálkozom, és a sport, de mondom, nem általánosítva,
biztos van olyan is, aki nem így gondolkodik, de én azért így az ismeretségi körömben inkább azt látom, hogy minden más az első, és csak utána jön a sport, a mozgás. A túlterhelt emberek számára a szabadság az már önmagában pihentető.

Sokszor, mondjuk ez nem deréktáji fájdalom, hanem nyaki tünetek, azért a nyakfájdalmat sokszor így a stressztől, vagy így szintén ugye a helytelen testtartástól, de hogy így a stressz is fokozza ezeket a tüneteket. Páciensek is elmondják, hogyha szabadságra mennek, akkor kevésbé fáj a nyakuk. Nyilvánvalóan a pihenés, az, hogy törődsz magaddal, az lehet, hogy már fél gyógyulás.

Bár az én ismeretségi körömben inkább olyanok vannak, akik elszaladnak venni egy futócipőt. Milyen nagy terveik vannak, hogy mennyit fognak mozogni, aztán ez a futócipő éppen, hogy egy kicsit kopik a talpa maximum, mert ez mondjuk alább hagy, mert ha hideg van, akkor már nincs kedvük futni, vagy ha esik az eső, ha szél fúj, vagy ha van más program, akkor már lehet, hogy ezt egy kicsit háttérbe szorítják. Akkor visszatérve még egy picit a derékfájdalomra, hogy melyek azok a vizsgálatok egészen pontosan, amiket te végzel egy ilyen derékfájdalomnak a felderítésére, illetve milyen terápiás módszereket szoktál ajánlani a pácienseidnek? Ezt mindig elmondjuk a betegeknek, hogy a deréktáji fájdalom, vagy a derékfájdalom az egy tünet

Célzott terápia már az első deréktáji fájdalomnál

Annak még számtalan oka lehet, és akkor jó egy terápia, hogyha célzott. Tehát azt az okot fogjuk tudni megszüntetni, ami kiváltotta ezt a tünetet. Én őszintén szólva örülök annak, amikor az első ilyen deréktáji fájdalomnál nálunk köt ki a páciens, mert akkor a legnagyobb lehetőség arra, onnan lehet ilyen nagy sikereket alkotni.

Az nagyon jó egy terapeutának, hiszen először kell ezzel a problémával szembesíteni a pácienst.
Szerintem a leghatékonyabb is ilyenkor a terápia, sokkal könnyebb kezelni is a beteget ebből a szempontból, és a legjobb eredményeket is ilyenkor érjük el. Tehát az első ilyen deréktáji fájdalom az egy intő jel.

Ha ilyenkor gyógytornász, manuálterapeuta kezébe kerülünk, akkor általában egy ilyen részletes állapotfelmérést, egy ilyen részletes vizsgálatot végez rajtunk. Ilyenkor megnézi, hogy milyen a testtartásunk, az nagyon fontos egyébként, sokkal fontosabb, mint amennyit beszélünk róla. Tehát egy helyes testtartásnál sokkal kevesebb a mozgásszervi probléma, hiszen így vagyunk összerakva, hogy a biomechanika segít bennünket ebben. A helyes testtartásnál ideálisak ezek a biomechanikai erővonalak, és kevesebb egyszerűen a kedvezőtlen terhelés az ízületeinkre, az izmainkra.
A helyes testtartás vizsgálata az első, hogy hogyan tartjuk magunkat. De tudjuk egyáltalán ezt, hogy mi a helyes testtartás? Tehát tudják az emberek ugye általában, mit tapasztalsz? Valószínűbb, hogy nem. Kevés olyan sporttevékenység van. Általában az ilyen keleti mozgások azért sokkal többet, sokkal több hangsúlyt fektetnek a helyes testtartásra, vagy ezek a harcművészetek.
Tehát ott azért fontos, hogy hogy állnunk be. Ugye mi miatt? Az erőviszonyok miatt. Ugye azt gondolom, hogy kevesen tudják, de azért ezt szerintem tanítható.

Kell valaki, aki ezt elmondja, és megérezteti ezt a páciensekkel. Szóval a testtartás vizsgálat az első, utána megnézzük az aktív mozgás vizsgálatokat,

A vizsgálat menete

Megnézzük a passzívan, hogy mennyire mozgathatók azok az ízületek, azok a struktúrák,
megnézzük így a csigolyáknak az egymáshoz képest a mozgását, elvégzünk pár olyan tesztet, ami igazolja azt, hogy valóban onnan ered a probléma, amit mi gondolunk. Ugyanis ezt az egészet egy ilyen részletes anamnézis felvétel előzi meg, amikor rengeteget kérdezzük a pácienst a fájdalmáról. Hogy hol fáj? Mikor fáj? Mikor nem fáj? Mire fokozódik a fájdalom?

Ez a beazonosítás végett gondolom, ugye? – Pontosan. Van-e ennek a fájdalomnak napszakingadozása?

Vannak-e olyan mozdulatok, amik kiváltják ezt a fájdalmat? Egy ponton fáj? Vagy tenyérnyi területen fáj?

Kisugárzik-e a fájdalom? Tehát erről a fájdalomról három oldalt írunk, és végül kialakul bennünk egy elképzelés, egy hipotézis, hogy ugye mi lehet az, ami valóban a probléma oka, és erre speciálisan végezzük már ezeket az említett mozgásvizsgálatokat és teszteket. És ezáltal egy ilyen okfejtő gondolkodással tényleg közelebb jutunk ahhoz a struktúrához, ami kimondottan ezt a problémát kiváltotta a páciensnél. Ez például egy deréktári fájdalom esetén lehet egy porckorong. Hogy valakinek porckorong kitüremkedése, vagy porckorong sérve van, de ne menjünk ilyen messzire, lehet, hogy elég csak egyfajta porckorong elváltozás. Tehát nem biztos, hogy ez már egy konkrét kórkép, hanem lehet, hogy egy kedvezőtlen terhelésből kialakult valamilyen elváltozás, egyfajta diszfunkció. Ennek tipikus tünete van, amit egy manuálterapeuta gyógytornász nagyon könnyen felismer. Ehhez még MR-felvétel sem szükséges, vagy bármilyen képalkotó, mert tényleg ezek a tesztek megbízhatóak a legtöbb esetben. A porckorong problémán kívül előfordulnak még ilyen ízületi fájdalmak, a gerinc kisízületeire gondolok, ilyenkor itt is lehet nagyon-nagyon sokféle kisízületi fájdalom, de ennek is megvan a maga tünete. Tehát el fogja mondani a páciens azt, hogy neki nem ülés közben fáj a dereka, hanem mondjuk az sok álldogálás váltja ki a panaszait. Ez már segít bennünket, hogy mire gondoljunk.

Úgyhogy a számtalan deréktáji fájdalom közül kiválasztjuk azt az okot, amit a páciens tünetei alapján mi úgy látunk, hogy leginkább ott van a probléma, és azt kell kezelnünk, és így építjük fel a terápiát. Ez lehet mondjuk egy deréktáji fájdalomnál előfordulhat az is, hogy valami szervi probléma csak kisugárzik, és akkor deréktáji fájdalomként aposztrofálja a páciens, de nem valószínű, hogy az a baj?
Igen, abszolút, és sokat tanultunk is erről, hogy melyek a nem mozgásszervi eredetű deréktáji fájdalmak.

A menstruáció alatt azért a nőknek előfordul, hogy fáj a derekuk, nagyon sok olyan belszervi gyulladás van, ami mondjuk okozhat deréktáji fájdalmat. Azért a terhesség sem betegség, viszont ott is előfordul a deréktáji fájdalom. Tehát, hogy vannak olyan kórképek, most csak néhányat említettem,
de nyilván sokkal több ilyen probléma előfordulhat, amik deréktáji fájdalommal jelentkeznek,
de ezek nem lesznek specifikusak azokra a mozgásszervi tesztekre, amikre viszont a diszkogén vagy a kisízületi panaszok reagálnak.

Azért is jó szerintem elmenni egy manuálterapeuta gyógytornászhoz, mert ő tényleg megfelelő vizsgálatokkal, tehát nem hiába tölti azt az időt ezzel, hogy csendben nézegeti a törzset, illetve emelgeti a lábat és hajlítja a derekat. Tehát ezt nem hiába teszi, ilyenkor ő folyamatosan figyeli a mozgásokat és a mozgásláncot, tehát a bekapcsolódási sorrendet, és keresi azt az okot, ami kiváltja ezt a panaszt. Mindjárt rátérünk a terápiákra is, viszont volt egy mondatod, ami nagyon megragadt bennem, mondtad, hogy ha a páciens az első derékfájdalomnál megkeres titeket, hogy volt olyan páciens, aki az első fájdalomnál megkeresett, mert az jut eszembe, ha valakinek egy picit elkezd fájni a dereka, akkor nem biztos, hogy elsőre szakemberhez megy, sőt, lehet bekap egy fájdalomcsillapítót, és „ó, jobb lesz ez, lefekszem egy jó kemény földre, vagy egy jó kemény matracra és sokkal jobban leszek.”

Igen, szerencsére van most már ilyen páciens, de képzeld el, hogy ezeket így tanítják nekünk,
tehát hogy mennyire fontos az, hogy ez volt-e az első ilyen derékfájós esemény a páciens életébe,
vagy már előfordult régebben ilyen deréktáji panasz, csak akkor valahogy kezelte, és most lehet, hogy azok a praktikák nem váltak be, és ezért fordult hozzánk. Ez nagyon sokat számít, hiszen azt gondolom, hogy a fájdalomnak a progrediálódása, illetve az, hogy mikor válik egy akut probléma, egy krónikus problémává, az pont ilyen, azokat pont ez befolyásolja.

Hogyha valaki első alkalommal a gyógytornászhoz fordul, ami tényleg előfordul mostanában szerencsére az internetnek, hiszen így könnyebben tudnak tájékozódni a páciensek, és lehet, hogy sikerül egy olyan hiteles információhoz jutniuk, ahol ezt leírják, hogy a deréktáji fájdalom az abszolút gyógytornász hatáskör.

Nem tudom, miért az a gyakorlat, hogy deréktáji fájdalomnál elsősorban háziorvosokat vagy esetleg reumatológusokat keresnek meg, mert ez elsősorban egy gyógytornász hatáskör lenne, és hogyha nem tud a gyógytornász segíteni, vagy azt látja, hogy ez a probléma már nem az ő kompetenciája, akkor a gyógytornász fog javasolni majd olyan szakembert, akihez érdemes fordulni.
Ez lehet egy idegsebész, lehet reumatológus, lehet az, hogy a háziorvoshoz kell visszamenni, további vizsgálatok szükségesek, de az első deréktáji epizódnál érdemes terapeutához fordulni, ez egyértelmű. És nyilván nem fájdalomcsillapítóval indítani, ugye? Tehát, hogy az sem egy jó megoldás. Tehát például, ha valaki elmegy egy gyógytornászhoz, az én így most józan paraszti ésszel kilogikázva,
nem igazán jó egy fájdalomcsillapító hatása alatt menni el, mert akkor nem igazán tudja elmondani a fájdalmait a páciens.

Hát lehet, hogy ez így van. A nagy fájdalmak azért provokálhatók a tesztekkel, akkor is, hogyha fájdalomcsillapítót vett be a páciens.

Fájdalomcsillapítás manuálterápiával

Azért a fájdalom gyötrő valaki számára. Én azért annak a híve vagyok, hogy azt mielőbb csillapítsuk.
Természetesen vannak nem gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelések is, ilyen például a manuálterápia.
Tehát, hogy tudunk olyan technikákat, amik akár azonnal csökkentik a páciens fájdalmát, és legalább már az okot is megszüntetik.

Ellentétben mondjuk egy fájdalomcsillapító tablettával, ami csak a tünetet kezeli, de azért a fájdalommal ne éljen a páciens.

Tehát azt a fájdalmat minél előbb csökkenteni kell, ez egyértelmű. Tudunk beszélni egy picit ezekről a technikákról, ezekről a speciális gyakorlatokról néhányat megemlítve, amivel ti segítitek a pácienseket ilyen problémák esetén? Igen, a deréktáji fájdalmak közül a leggyakoribb azért a porckorong probléma okozta deréktáji fájdalom, tehát hogy ezek a porckorong kitüremkedések, porckorong sérvek.
Derékfájdalom kezelése Mckenzie terápiával

Ezeknek például az élvonalbeli terápiája az egyértelműen a McKenzie módszer.

Ez egy olyan mechanikai terápia, amivel segítjük a porckorongot, hogy visszahúzódjon, tulajdonképpen ez a kitüremkedett rész visszahúzódik a csigolyák alá, és újra jól ellátja a funkcióját.

Ez a technika nagyon jól alkalmazható a porckorongsérves betegek köreiben, sokszor szinte teljesen tünetmentessé lehet őket tenni, főleg, hogyha időben terapeutához fordulnak, és abszolút ilyen szempontból élvonalbeli, hiszen több tanulmány bizonyította ennek a hatásosságát. Az egyik legkedvezőbb ebben a terápiában, hogy úgy alakították ki a módszert, hogy ne legyen egyfajta terapeuta függőség, tehát, hogy a páciens magának otthon, egyedül is el tudja végezni ezeket az egyszerűbb gyakorlatokat.

Nyilván kell a terapeuta, mert nem mindegy, hogy milyen gyakorlatanyagot alkalmazunk, viszont utána, ha megtanulta ezt a páciens, akkor otthon is tudja csinálni. Ezáltal csökkenti ezt a terápiás függőséget, illetve a betegségtudatot, mert nagyon gyorsan hozza az eredményt, nagyon hamar tünetmentessé válnak, és utána már akár vissza lehet térni egy egyszerűbb gerinc tornához, vagy utána később valami olyan testmozgáshoz, amivel tovább erősíti ezt a deréktáji szakaszt.

Úgyhogy a McKenziet emelném ki elsősorban, viszont ugye az én kedvencem nyilván manuálterapeutaként a manuálterápia,

A manuálterápia hatásai

hiszen a manuálterápiában tényleg az összes ilyen típusú diszfunkciót és deréktáji fájdalmat tudjuk kezelni. Tudjuk a gyulladást csökkenteni ezzel a technikával, tudjuk ott a helyi keringést javítani, azonnali fájdalomcsillapító hatása lehet.

Nagyon jól lehet az ízületi felszíneket így egy ilyen helyes pozícióba mobilizálni, segít abban, hogy az ízületi felszíneken lévő porc az egy picit így regenerálódjon, tehát szerintem nagyon-nagyon sok oldalú és nagyon hasznos, és ez még csak az ízületi oldala, ezen felül ott van még az ilyen lágyszöveti része,
amikor a kötőszövetet, a fasciákat, az izmokat kezeljük vele, úgyhogy a manuálterápia az azért nagy lehetőséget kínál így a deréktáji fájdalmak kezelésében.

Szerintem minden deréktáji fájdalom esetén van olyan technika, amit meg lehet próbálni alkalmazni, és gyorsítja egyszerűen a regenerációt. A manuálterápiával majd egy egész műsorban fogunk foglalkozni. Egy picit még visszatérve erre a terapeuta függőségre, említetted ezt, ez mit akar pontosan.

Helyes testtartás és terapeutafüggőség elkerülése

Tehát, hogy valaki csak akkor érzi jól magát, vagy csak akkor szűnnek a fájdalmai problémái, hogyha a terapeutához megy, holott otthon is tudna mondjuk olyan gyakorlatokat végezni, ami segít neki a jóllétéhez?

Igen. A cél az, hogy ez tudatosuljon a páciensekben, hogy mi a helyes testtartás, hogy hol érzi jó pozícióban ő a saját derekát, medencét, gerincét.
Hogyha ehhez mindig terapeuta kell, akkor ez hosszú távon nyilván kudarcba fullad, mert nem lehet folyton terapeutához járni.

Tehát, hogy a terapeuta abban segíti a pácienst, hogy csökkentve a fájdalmat, megoldja az okot, elkezdi erősíteni ezeket az izmokat, segíti a helyes testtartást, de ennek a fenntartása már a páciens feladata lesz.

Van-e még esetleg más olyan tényező, amit nem említettünk, és mondjuk hozzájárulhat a derékfájdalom kialakulásához?

Hát a mozgáshiány mellett azt gondolom, hogy szintén szoros összefüggésben van, de talán a testsúly az, ami hozzájárulhat ehhez, hiszen a túlsúlyos betegek esetén sokkal nagyobb százalékban alakulnak ki ízületi problémák,

A testsúly és a derékfájás

ilyen szempontból deréktáji fájdalom is, tehát nem mindegy, hogy mekkora erőt kell cipelni a törzsnek.
Ez viszont már sokkal komplexebb, mert itt kevés önmagában az izomerősítés, hanem nyilván a testsúlycsökkentéssel is foglalkozni kell, ami sokszor egy összetett feladat.
Mert azért ez nem mindig csak abból áll, hogy akkor diétázunk és kész, tehát vannak olyan túlsúlyosok, akik valamilyen anyagcsere probléma miatt alakulnak ki ezek a felhalmozódott kilók nyilván, vagy a testzsír százaléka miatt nő, tehát hogy vannak olyan kórképek, amik sajnos ezzel járnak, illetve vannak olyan betegségek, amikor nem tudnak annyit mozogni, például olyan kardiológiai problémák, amikor nehezebb a testmozgás, egy nehéz légzés vagy bármi miatt.
Tehát, hogy az ő testsúlycsökkentésük már tényleg szakember feladata és több szakember bevonásával történik, hiszen a társbetegségeket ugyanúgy kezelni kell, mint mondjuk ezt a kialakult deréktáji fájdalmat.

Arról meg nem is beszélve, ugye, hogy azért ezek a fájdalmak, ez mindenképpen az életminőség romlásához vezet, mert ez hozza magával azt, hogy nem tud járni, dolgozni, sőt, ilyen pszichés problémákat is hozhat magával.

Tehát, hogy ez egy ilyen véget nem érő folyamat, hogyha az ember nem megy el időbe szakemberhez.
Önmagában a betegség, ez egy ilyen folyamat, viszont azt tapasztaltuk, hogy a deréktáji fájdalmat sokszor nem betegségnek élik meg a páciensek,

Betegségtudat hiánya derékfájás mellett

ami részben jó, részben viszont egy hibás hozzáállás, hiszen emiatt a kezelést is hanyagolják.
Volt olyan online felmérésünk, ahol azt tapasztaltuk, hogy a betegek többsége inkább csendben tűri a fájdalmat. Mert úgy gondolja, hogy „Ó, hát csak a derek a fáj.” Mindenkinek fáj. Negyven fölött már fájnia kell. Ilyet is hallottam.

Ezt gondolom. Tehát, hogy hosszú életet azért jó életminőségben szeretnénk élni mindannyian.
De most fájdalommal élni, tök mindegy, hogy az deréktáji fájdalom vagy fogfájás, az nem annyira jó.
Érdekes módon, hogyha fogunk fáj, akkor azonnal orvoshoz fordulunk. De hogyha a derekunk fáj, akkor hajlamosak vagyunk ezt hanyagolni, vagy halogatni mindenképp.

Hát azt mondjuk nem értem, hogy miért. Hogyha valamink fáj, akkor azért az egy tünet.
Az a szervezetnek egy jelzése, és ezt a jelzést vegyük komolyan. És akkor, hogyha jól értem, első ilyen derékfájdalomnál érdemes felkeresni szakembert.

Tehát az nem járható út, hogy „Jó, most bevettem egy fájdalomcsillapítót, elmúlt.” Egy hét múlva megint előjön, megint bevettem egyet, elmúlt.

És akkor ezt itt csinálom egy ideig. Hanem ezt érdemes már az első ilyen után lépni, magyarul.
Nem, hogy egy ideig, hanem képzeld el, hogy aki ezt csinálja, hogy nem megy szakemberhez,

Az elhanyagolt derékfájdalom következményei

hanem ilyen házi praktikákkal otthon, de nem aktív tornával, mert az más, aki mondjuk úgy dönt, hogy elkezd aktívan tornázni, és észreveszi, hogy sokkal jobb az egészsége.

Tehát, hogy nem fáj annyira a dereka, és csökkenek a tünetei. Hanem aki tényleg ilyen tüneti kezelést alkalmaz csak, ott az a baj, hogy akkor ez élete végéig.

Tehát, hogy ez nem lesz olyan, hogy akkor egyszer csak már nem fáj. Maximum az történhet, hogy megváltozik a fájdalom.

Mert, hogy az elején mondjuk a legtöbb fájdalom a porckorongból ered. De utána, hogyha az a porckorong már annyira megbetegszik, hogy szinte elsorvad, akkor a fájdalom az tovább megy, és majd onnantól kezdve akkor a gerincnek az ízületei fognak fájni.

Akkor az is elkopik, az is fáj, az is begyullad. Akkor mi történik? Lemerevedik az egész gerincünk.
Akkor már nem csak a derekunk fog fájni, hanem a hátunk, nyakunk, satöbbi. Tehát az a baj, hogy ez nem áll meg egy deréktáji fájdalomnál. Ha már mozgásról beszélünk meg sportról, akkor az izmok erősítése is fontos? Természetesen a deréktáji fájdalom esetén az egyik legfontosabb az aktív torna.

Izomerősítés és aktív torna

Tehát, hogy abszolút a mélyizmok erősítését és a törzsizmok aktivitását, azt minél előbb el kell kezdeni, és ezt fent is kell tartani. Tehát érdemes később is az edzések során kitérni ezekre a gyakorlatokra, amikor ezek a törzsizmok dolgoznak. Ezek segíteni fognak. Egyébként gyenge izmokkal nehéz helyesen tartani magunkat.

Tehát elfárad a hátunk, hogyha azt kérjük valakitől, hogy hát húzza ki magát. Viszont, ha valakinek erősek az izmai, megfelelő állóképességűek az izmai, akkor képes lesz a helyes testtartás fenntartására is.

Milyen érdekes, hogy most, ahogy ezt így mondtad, az mondom, hogy logikus tényleg, de az ember bele se gondol az összefüggésekbe ilyen esetben. Beszéljünk egy picit az eredményekről is, hogy milyen hosszútávú eredményeket, előnyöket tapasztaltál így a praxisod során.

Azt gondolom, hogy a legjobb az a felismerés, hogyha kellő időt és energiát szánunk arra.
És a magánegészségügyben azért ez egy kicsit könnyebb, hogy a pácienst meghallgatjuk, tájékoztatjuk később, hogy valóban, amit ő érez, az miért alakulhatott így ki, mi történt ott a gerincében, mi történt a porckorongjában, hogy húzódnak az izmok, miért fontos a medence helyzete, akkor egyszerűen így, ilyen rácsodálkozással tekint arra a gerincmakettre, vagy arra a poszterre, így felismeri, hogy valóban tényleg ezzel sokkal könnyebb lenne foglalkozni, hogyha értenénk, miről szól. A legjobb eredményt az edukációval lehet elérni.

És az állapotfelmérés azon felül, hogy arról szól, hogy kiderítsük, hogy mi a problémája a betegnek.
Ezt egyébként sokszor a gyógytornász már az első tíz percben tudja. És egy állapotfelmérés egy órás.
Azért a legtöbb időt azzal tölti, hogy tájékoztassa a pácienst. Mert a megfelelő tájékoztatás az már fél siker lesz.

Hiszen ott nem csak arról tájékoztatjuk, hogy akkor milyen terápiás lehetőségeink vannak,
hanem főleg arról tájékoztatjuk, hogy mi történik így az ő testében, és igazából így igazolódik, hogy igen, igen, ő pontosan ezt érzi. Tehát megfelelő empátiával fogadjuk az ő fájdalmát,
de szakmailag alátámasztjuk, hogy igenis ez miért jelenthetett meg.

És már szinte magától tudja a választ, hogy akkor mi a megoldás erre. Tehát ha ezt megértjük, az egy nagyon nagy eredmény szerintem. Hosszú távon az életminőségét tudjuk javítani, és nem csak egy fellángolás lesz a terápia, hogy jó, akkor most mindegy, elmegyek ötször a gyógytornászhoz, mert fáj a derekam, aztán már, hogyha nem fáj, akkor többet nem megyek oda.

Ugyanis az a fájdalom az előbb-utóbb utolér, tehát hogy az újra megjelenik sajnos,
hogyha nincs a törzsizom megerősítve, és hogyha nem épül be a testtartás korrekció a mindennapokba.

Hát én azt gondolom, hogy most ezzel a műsorral, ezzel az adással is edukáltuk a nézőinket,
hallgatóinkat, és hát remélem, hogy az első derékfájásnál már majd felkeresnek szakembert,
hiszen mint hallották, nagyon fontos egyik pontja volt a mai beszélgetésünknek. És akkor a legközelebbi podcastben pedig már majd, ahogyan azt ígértük, a manuálterápiáról fogunk beszélgetni. Tartsanak velünk akkor is.