Az elongáció, vagyis a gerinc aktív megnyúlása a spinalis kontrollban
Kulcsszavak: aktív elongáció, szagitális görbületek, pelvicolumbális stabilitás, szegmentális stabilizációs tréning, transversospinalis izomzat, spinalis kontroll, spinal mouse, ultrahang feedback Bevezetés: Magyarországon a derékfájás miatt fizeti ki az Országos Egészségügyi Pénztár a legtöbb táppénzt. Ez nem egyedülálló financiális állapot, hisz a nyugati társadalmakban a legkomolyabb munkakiesést ugyanúgy a derékpanaszok jelentik. Az akut vagy krónikus derékpanaszok jelentik a legnagyobb kiadást a nyugati egészségbiztosítás és társadalombiztosítás költségvetésében. Rengeteg kutatás folyik az ismeretlen eredetű, vagy aspecifikus derékfájás témakörében, amelynek szükségességét indokolja az a jelentős pénzösszeg, amelybe ez a probléma az egészségügynek, az államnak kerül, világszerte. Egyik alapvető megoldását jelenti a derékpanaszok terápiájaban a szegmentális stabilizációs tréning, ami a transversospinalis izmok neuromuszkuláris funkciójának javítása, vagyis a spinalis kontroll alapja. A kortárs mozgástan szakirodalma megoszlik a „stabilitás” definícióját illetően, így magát a stabilitást fejlesztő tornaanyagok és edzésmódszerek érvényessége is vitát szül. A törzs stabilitására számos mechanikai modell létezik, de jelenlegi tudomásunk szerint nincs olyan, amely pontosan, mindenre kiterjedően leírná az optimális stabilitást. A gerincelongáció elsődleges szerepét bizonyítjuk a pelvicolumbális vagy szegmentális stabilizációs tréningekben. Anyag és módszerek: A vizsgálatot 27 mérési alanyon végeztük az Idiag SpinalMouse, elektromechanikus, non-invazív gerincalak-meghatározó eszközzel. A mérésben 13 férfi és 14 nő vett részt, e mérési alanyok közül 9 használta már korábban az elongációs technikát gyógytornász javaslatára, helyes testtartás miatt és ezzel együtt a derékfájásuk enyhítésére. A résztvevők életkora 34,8 ±38,2, testmagasságuk 171,1±10,4. Mérő eszköz: Idiag Spinal Mouse A SpinalMouse-t a görgői segítségével végig kell húzni a gerincen a tövisnyúlványok mentén, miközben a számítógép két dimenzióban a következő adatokat méri/kórképeket szűri: – a gerinc elhelyezkedése és mobilitása szagittális és frontális síkban – minden egyes mozgás szegment elhelyezkedése és mobilitása – hipo- és hipermobilitás – tartás – keresztcsonti-medencei ízület pozíciója – gerinc hossza – skoliózis Körülbelül 150Hz frekvenciával gyűjti az adatokat, minden 1,3 milliméterenként. Ezen adatok felhasználásával állít fel egy képet a gerincoszlop csigolyáinak-, illetve a keresztcsont helyzetéről. A nyers adatok Bluetooth segítségével jutnak el a számítógéphez, a szoftver egy 2-dimenziós gráfot hoz létre és egy periodikus algoritmus segítségével számolja ki a görbületeket és szögeket. – Statistica v.12 (StatSoft, Inc.) programmal ferdeséget, csúcsosságot számítottunk, a minták normális eloszlást mutattak. Eredmények: Azt találtuk, hogy elongáció alatt a gerinc hossza szignifikánsan nőtt (p=0.020). A thorakális szögek szignifikánsan csökkentek (p <0,001), míg a lumbális szögek csökkentek ugyan, de nem mutattak szignifikáns különbséget (p=0,24). A gyakorlottságnak mind a gerinchossz-változásában (p <0,001), mind a thorakális szög változásában (p <0,014) szignifikáns szerepe van. A lumbális szög nem változott nagyobb mértékben azoknál a személyeknél, akik tudják az elongációt (p=0,917). Következtetések: Tudomásunk szerint elsőként vizsgáltuk az elongációt, mint axiális akaratlagos megnyúlását a gerincnek és a gyakorlottság hatását az elongáció eredményességére. Az elongáció optimalizálja a szagitális görbület viszonyokat, ami alapvető cél a gerinc gyógytorna anyagában. A lumbális szög nem változott, ami arra is utalhat, hogy a lumbális stabilitásuk jobb azoknál, akik tudnak elongálni, mint azoknál akik nem tudnak elongálni. További vizsgálatok és mérések következnek ultrahanggal, EMG-vel a gerinc elongáció izomtani megvilágításában is, ahol feltételezzük, hogy a multifiduszok tónusfokozódása is kimutatható.
Kondor Judit
MSc. gyógytornász- fizioterapeuta
